A hosszú lejáratú európai államkötvények hozamai továbbra is több évtizedes csúcsok közelében maradnak, mivel az inflációval és a kamatszintekkel kapcsolatos aggodalmak továbbra is eladási hullámot táplálnak.
A héten ismét megugrottak az államkötvény-hozamok, közülük néhány elérte a globális pénzügyi válság ideje óta nem látott szinteket, mivel a fokozódó közel-keleti konfliktus azzal fenyeget, hogy tartósan magasan tartja az energiaárakat, és ezzel az inflációt is.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Mivel egyelőre semmi jele a konfliktus lezárásának, a befektetők egy újabb inflációs hullámra készülnek, amely nyomást gyakorolhat a jegybankokra a monetáris politika további szigorítása felé, és ezzel megdrágíthatja a hitelfelvételt.
A nyersolaj-kínálat kilátásai tovább romlottak, miután a jemeni, Irán által támogatott húszi lázadók több szaúdi energetikai célpontot is eltaláltak, és előrenyomultak a Bab el-Mandeb-szoros felé.
A vízi útvonal kulcsfontosságú alternatív útvonal a globális energiaszállítások számára, miközben a Hormuzi-szoros gyakorlatilag zárva marad, és az amerikai és iráni erők közötti harcok enyhülésének sincs jele.
A nemzetközi etalonnak számító Brent típusú olaj ára az elmúlt napokban 100 dollár fölött mozgott hordónként. Péntek reggel a legközelebbi lejáratú határidős kontraktus árfolyama kevéssel 106 dollár alatt járt hordónként.
Európában gyorsan emelkedtek az állami hitelfelvétel költségei, miután az Európai Központi Bank csütörtökön kamatot emelt, a betéti rátát 2,25 százalékról 2,5 százalékra növelte, és figyelmeztetett, hogy az infláció „tartósan jóval a célszint fölött maradhat”.
A magasabb inflációs előrejelzés és az EKB a vártnál szigorúbb hangvétele arra késztette a befektetőket, hogy növeljék a további kamatemelésekre vonatkozó várakozásaikat.
A német tízéves Bund hozama péntek reggel mintegy 3,5 százalék volt. A francia referenciahozam körülbelül 94 bázisponttal volt magasabb, nagyjából 4,44 százalékon. Az olasz tízéves hozamok hozzávetőleg 4,37 százalékon álltak, míg a spanyol megfelelőik körülbelül 3,96 százalékon.
Az Egyesült Királyság tízéves államkötvényének hozama pénteken 5,35 százalék felé mérséklődött, mivel az energiaárak a csütörtöki csúcsokról visszahúzódtak egy fontos amerikai inflációs adat közzététele előtt.
A tízéves brit államkötvény hozama csütörtökön 5,378 százalékig emelkedett, ami a 2007 óta mért legmagasabb szint. A 20 és 30 éves futamidejű brit államkötvények hozamai rendre 5,895, illetve 5,948 százalékra kapaszkodtak, ami 1998 óta nem látott szint.
Ezzel párhuzamosan az amerikai hosszú lejáratú államkötvények hozamai új, többéves csúcsokra emelkedtek azután, hogy az adatok az amerikai nagykereskedelmi infláció emelkedését mutatták, erősítve azokat a várakozásokat, hogy a Federal Reserve már a jövő héten kamatot emelhet.
A 30 éves futamidejű amerikai államkötvény hozama pénteken 5,38 százalék fölé emelkedett, ami a 2007 óta mért legmagasabb szint. A 10 éves amerikai államkötvény hozama megközelítette a szorosan figyelt 5 százalékos szintet, és péntek reggel Európában mintegy 4,95 százalékon forgott, közel az elmúlt három év csúcsához.
További nyomást gyakorolt a piacokra, hogy az amerikai pénzügyminisztérium 5,2 milliárd dollár (4,5 milliárd euró) értékben vásárolt vissza kötvényeket, ami elmaradt a művelet 6 milliárd dolláros plafonjától, és kevesebb mint a befektetők által felajánlott 10,5 milliárd dollár fele.
Ázsiában a japán tízéves államkötvény hozama mintegy 2,98 százalékra emelkedett, vagyis kevéssel 3 százalék alatt maradt, azt a szintet pedig a hónap elején érte el először 1996 óta.
A mesterséges intelligenciához kapcsolódó adósság verseng a befektetői tőkéért
A kormányok úgy próbálnak befektetőket vonzani, hogy közben a globális piacokra óriási mennyiségű, mesterséges intelligenciához kapcsolódó adósság is áramlik.
Az Alphabetet és az Amazont is magukban foglaló nagy felhőszolgáltatók (hyperscalers) 2026-ban eddig több mint 200 milliárd dollár (172 milliárd euró) értékben bocsátottak ki adósságot, ami több mint kétszerese a tavaly egész évben felvont összegnek – derül ki a Reuters által idézett LSEG-adatokból.
A Goldman Sachs egy tágabb definíciót alkalmazó becslése – amely a adatközpontokhoz és más MI-infrastruktúrához kapcsolódó adósságot is számításba veszi – augusztus elejére csaknem 500 milliárd dollárra (431 milliárd euróra) tette az MI-hez köthető kibocsátást.
Az amerikai technológiai vállalatok egyre nagyobb mértékben fordulnak az euróövezeti kötvénypiac felé beruházásaik finanszírozására. Egy, az EKB által augusztus 31-én közzétett blogbejegyzés szerint 2028-ig összesen több mint 1000 milliárd dollár (862 milliárd euró) tőkeberuházásra lehet szükségük.
Az euró jelenleg a mintegy 10 százalékát teszi ki az ezen nagy felhőszolgáltatók által kibocsátott, forgalomban lévő kötvényállománynak. Megjelenésük nagyobb kitettséget biztosít az európai kötvénybefektetőknek a technológiai vállalatok felé.
Ez különösen jelentős, mivel a technológiai szektor jóval kisebb arányt képvisel az euróövezeti kötvényindexekben: súlya nagyjából harmada a hasonló amerikai indexekben mértnek.
Az EKB kutatói szerint a hyperscalerek növekvő jelenléte idővel különböző ágazatokban is feljebb tolhatja a hitelfelvétel költségeit. A befektetők eladhatnak vagy elkerülhetnek más kötvényeket, hogy helyet csináljanak portfóliójukban a nagy technológiai vállalatok új kibocsátásainak, ami arra kényszerítheti a versenytárs adósokat, hogy magasabb hozamokat kínáljanak.
A kutatók szerint ez a nyomás potenciálisan az államkötvényekre és a szupranacionális kötvényekre is átterjedhet. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy elemzésük idején nem voltak ilyen átterjedő hatások megfigyelhetők az euróövezetben, ami egyrészt a nagy technológiai cégek kibocsátásainak még mindig korlátozott volumenét, másrészt az állampapírpiacok ellenálló képességét tükrözi.