A múlt héten az Európa Tanács 36 tagállama megállapodott az orosz háborús agressziót vizsgáló törvényszék létrehozásáról. De mit jelent ez? Vlagyimir Putyin börtönbe fog kerülni? És Magyarország miért nincs az aláírók között? Hoffmann Tamás nemzetközi jogászt kérdeztük az új törvényszékről.
Ezekkel a szavakkal üdvözölte Ukrajna külügyminisztere, Andrij Szibiha azt, hogy az Európa Tanács múlt hét pénteki, moldovai külügyminiszteri találkozóján döntés született az orosz háborús agressziót vizsgáló különleges törvényszék létrehozásáról.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A lelkesedés érthető, a nemzetközi közösség ugyanis gyakorlatilag az átfogó orosz invázió 2022-es kezdete óta foglalkozott a gondolattal, hogy az orosz támadás felelőseit valahogyan el kell számoltatni. De miért volt olyan rendkívüli ez az orosz invázió, hogy új törvényszéket kellett miatta felállítani?
„Az Ukrajna elleni orosz agressziót az összes európai állam elítélte, és a világ államainak döntő többsége is agresszióként értelmezte. Ez egy rendkívül egyértelmű eset arra, hogy egy ország megpróbál meghódítani egy másik országot. A területszerző háború a második világháború utáni időszakban egészen kivételes. Egy-két ilyen esetet tudunk felidézni, mint például amikor Irak bejelentette, hogy annektálja Kuvaitot. Ezt akkor az egész nemzetközi közösség elutasította” - magyarázta Hoffmann Tamás nemzetközi jogász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, akit arra kértünk, hogy segítsen nekünk tisztán látni az új törvényszéket érintő kérdésekben.
Egy háború, két törvényszék
A 2022-es invázió után több mint négy év telt el, mire az Európa Tanács döntésével 2026. május 15-én minden jogi akadály elhárult a törvényszék létrehozása elől. Most már csak forrást kell biztosítani a testület felállítására, és az elkezdhet működni. Hollandia már fel is ajánlotta, hogy székhelyet biztosít a testületnek Hágában.
Ami a joghatóságot illeti, fontos kiemelni, hogy a törvényszék kifejezetten az agresszió bűncselekményével foglalkozik, tehát azzal, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és ezzel megsértette a nemzetközi jogot. A potenciálisan felmerülő háborús bűncselekmények, emberiesség elleni bűncselekmények és népirtás ügyében viszont nem járhat el, ezek kapcsán továbbra is a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) van joghatósága.
Hoffmann szerint az új törvényszék létrehozásával egy nagyon fura helyzet jön létre: két nemzetközi büntetőfórum lesz, amelyek párhuzamosan el tudnak járni ugyanazzal a konfliktussal kapcsolatban, de más bűncselekmények esetében. Így például ha egyszer sikerül elfogni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, akit többféle bűncselekmény miatt is felelősségre lehetne vonni, akkor nem egyértelmű, hogy melyik törvényszéknek kell eljárnia először. Ilyesmi korábban soha nem fordult elő.
„A háború minden gonosz gyökere"
De ha már ott van a Nemzetközi Büntetőbíróság, akkor minek kellett létrehozni még egy törvényszéket? Nos, azért, mert az ICC nem járhat el az agresszió bűncselekményével kapcsolatban, legalábbis az ukrajnai háború esetében biztosan nem.
„Az agresszió egy nagyon speciális bűncselekmény. A második világháború után, a nürnbergi és a tokiói perben még ezt tekintették a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekménynek. Robert H. Jackson amerikai főügyésznek volt egy híres mondása, miszerint a háború minden gonosz gyökere, és abból ered minden más bűncselekmény. Tehát először a háborút magát kell bűnnek tekinteni és annak elkövetőit kell felelősségre vonni” – mesélte Hoffmann.
A második világháború végén nagyon egyértelmű volt a helyzet: a győztes államok felelősségre vonták a veszteseket, akik előtte megpróbálták elfoglalni a világ jelentős részét. A hidegháborúban és az elmúlt évtizedekben viszont sokkal bonyolultabbá vált a konfliktusok megítélése, ezzel pedig az agresszióé is.
„Mondok egy példát: a humanitárius intervenciót például tekinthetjük agressziónak? Hiszen formálisan megsérti a nemzetközi jog erőszakra vonatkozó szabályait, de ez az emberi jogok érvényesítésének érdekében történik, már ha nem élnek vissza a helyzettel. Amikor 1998-ban felállítják a Nemzetközi Büntetőbíróságot, akkor a fejlődő országok azt akarják, hogy vizsgálja az agresszió bűncselekményét, de a fentihez hasonló viták miatt a nyugati országok többsége azt akarja, ne. Végül az lett a kompromisszum, hogy bár bekerült az ICC joghatóságába, de nem határozták meg az agresszió bűncselekmény fogalmát, és amíg ez így van, addig nem is lehet eljárásokat indítani” – magyarázta Hoffmann Tamás.
12 évvel később végül elfogadtak egy definíciót az agresszióra, de ezt nem ratifikálta az ICC összes tagállama, például Magyarország sem. És akik nem ratifikálták, azokra nem is vonatkozik az új egyezség: ahhoz, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság eljárjon agresszió kapcsán, az kell, hogy mind a megtámadott ország, mind a támadó ország ratifikálja az agresszió definícióját.
„Tehát a Nemzetközi Büntetőbíróság elméletben eljárhat az agresszió kapcsán, de konkrét esetekben soha nem járt el, és ha lehet egy jóslatom, soha nem is fog eljárni. Nehéz azt elképzelni, hogy egy állam először elfogadja az agresszió definícióját, majd utána megtámad egy másik államot, ami szintén elfogadta az agresszió definícióját” – mondta Hoffmann.
Putyinnak egyelőre még nem kell különösebben aggódnia
Az európai államok jelentős része a 2022-es orosz invázió után úgy érezte, hogy eljött az ideje annak, hogy ismét felelősségre lehessen vonni az agresszió elkövetőit. A megvalósítás körül hihetetlenül sok vita volt, de végül ez hívta életre az Ukrajna elleni orosz agressziót vizsgáló különleges törvényszéket.
Az egyik legnagyobb vita arról volt, hogy értelmezhető-e az államfői immunitás ilyen esetben. A részes felek végül úgy döntöttek, hogy nem, így akár magát Vlagymir Putyint is eljárás alá helyezheti a törvényszék. De vajon mennyi az esélye annak, hogy ez tényleg meg fog történni? Hoffmann Tamás szerint nem sok, de azért nincs kizárva:
„Én még emlékszem arra, amikor Szlobodan Milosevics ellen elfogatóparancsot adott ki a Jugoszlávia Törvényszék 1999-ben. Akkor mindenki azt mondta, hogy Milosevicset úgyse fogják Hágába vinni, de végül mégis Hágában kötött ki. Úgyhogy semmi nem lehetetlen” – magyarázta a jogász, majd hozzátette, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a Putyin-rezsim örökké fog tartani, és ha jön egy új orosz politikai berendezkedés, akkor elképzelhető, hogy az hajlandó lesz együttműködni a nemzetközi közösséggel az elődök felelősségre vonásában.
Mi lesz Magyarországgal?
A törvényszéket 36 ország alapította meg az Európa Tanács múlt heti döntése értelmében. Ezek között nincs ott Magyarország. Az Euronews a hétfői kormányinfón megkérdezte Magyar Pétert, hogy ez miért van így, amire a miniszterelnök azt felelte, hogy nem hallott még a törvényszékről. Így egyelőre azt sem lehet tudni, hogy Magyarország később csatlakozni fog-e az aláírókhoz.
Hoffmann Tamás szerint ez jelen pillanatban még csak szimbolikus kérdés. Annak viszont sokkal nagyobb jelentősége van, ha Magyarország végül tényleg bent marad-e az ICC-ben Magyar Péter ígéretének megfelelően, annak ellenére, hogy az Orbán-kormány elindította a kilépési folyamatot. Hoffmann szerint mindenesetre valószínű, hogy előbb-utóbb Magyarország csatlakozni fog az orosz háborús agressziót vizsgáló törvényszékhez is:
„Magyarország nem vett részt ennek a törvényszéknek a létrehozatali folyamatában. A korábbi kormány a keleti nyitás politikájával konzisztensen nem akart részt venni egy olyan törvényszék munkájában, amely többek között Vlagyimir Putyinnal szemben is eljárhatna. Emiatt viszont most Magyarországnak gyakorlatilag a nulláról kéne bekapcsolódnia ennek a törvényszéknek a munkájába. Én azt gondolom, hogy erre a jövőben valószínűleg azért sor fog kerülni. Ha Magyarország elkötelezi magát a Nemzetközi Büntetőbíróság mellett, akkor az egy logikus következő lépés, hogy ennek a törvényszéknek a munkájához is csatlakozni fog” – magyarázta a nemzetközi jogász.
Még nincs vége a szabályokon alapuló nemzetközi rendszernek
De mi értelme van egy újabb nemzetközi törvényszéknek, miközben a jelenlegi világrend bomlóban van, erősödik a populizmus és a nacionalizmus, a nemzetközi intézmények pedig veszítenek a jelentőségükből? Hoffmann szerint a törvényszék létrehozása épp annak a jele lehet, hogy vannak még olyan országok, amelyek szerint meg kell védeni a nemzetközi jogon alapuló rendszert:
„Európa Kanadával és más hasonló, a nemzetközi jogot tiszteletben tartó államokkal együtt tud egy olyan koalíciót képezni, ami fenn tudja tartani és talán még újjá is tudja építeni a nemzetközi jog általános elfogadását. Én persze nyilván hivatalból vagyok optimista, mint nemzetközi jogász. De azt gondolom, hogy az Egyesült Államok számára már most hátrányokkal jár az, hogy nem akar szabálykövető magatartást tanúsítani, és szerintem ezt előbb-utóbb be fogják látni. És hogyha belátják, akkor valószínűleg elindul majd egy óvatos közeledés ehhez a rendszerhez, egy óvatos újjáépülés” – jósolta a szakértő.