Gambia 2019-ben nyújtotta be a keresetet a Nemzetközi Bírósághoz, azzal érvelve, hogy a mianmari hadsereg által, 2017-ben végrehajtott úgynevezett "tisztogatási művelet" megsértette az 1948-as népirtási egyezményt.
Mianmar az ENSZ legfelsőbb bírósága előtt szembesült a vádakkal, miszerint felelős a rohingya etnikai kisebbség elleni népirtásért, miután megkezdődött a régóta várt meghallgatás Hágában.
A nyugat-afrikai Gambia 2019-ben nyújtotta be a keresetet Nemzetközi Bírósághoz (ICJ), azzal érvelve, hogy a mianmari hadsereg 2017-ben végrehajtott úgynevezett "tisztogatási művelete" megsértette az 1948-as népirtási egyezményt.
A délkelet-ázsiai ország, amelyet azóta a hadsereg irányít, tagadta a vádakat.
Dawda Jallow gambiai igazságügyi miniszter nyitóbeszédében azt mondta, hogy országa "felelősségtudatból" indította az ügyet, miután saját tapasztalattal bír a katonai kormányzásról.
"Erkölcsi hangunkat kell használnunk az elnyomás, az egyének és csoportok ellen elkövetett bűncselekmények elítélésére, bárhol és bármikor is történjenek" - mondta a teltházas tárgyalóteremben.
Mianmar 2017-ben indított kampányt Rakhine államban egy rohingja lázadó csoport támadása után.
A biztonsági erőket tömeges nemi erőszakkal, gyilkosságokkal és több ezer ház felgyújtásával vádolták, miközben több mint 700 ezer rohingja menekült a szomszédos Bangladesbe.
Most az üldözött kisebbség mintegy 1,2 millió tagja kaotikus, túlzsúfolt táborokban sínylődik, ahol fegyveres csoportok gyerekeket toboroznak, és 12 éves lányokat kényszerítenek prostitúcióra.
A segélyek csökkentésének hatása
A Donald Trump amerikai elnök által tavaly bevezetett hirtelen és súlyos külföldi segélycsökkentések miatt a táborok több ezer iskoláját zárták be, és egyes gyerekek éhen haltak.
"Semmi olyanunk sincs, ami az embereknek járna" - mondta az Associated Press hírügynökségnek a meghallgatás előtt Yousuf Ali, aki egy bangladesi menekülttáborból utazott Hollandiába az eljárásra.
Mianmart eredetileg a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kji képviselte a bíróságon, aki tagadta, hogy országa fegyveres erői népirtást követtek volna el, és 2019-ben azt mondta az ICJ-nek, hogy a rohingják tömeges elvándorlása az általa vezetett országból a felkelőkkel folytatott harc szerencsétlen eredménye.
A demokráciapárti ikon jelenleg börtönben van, miután a támogatói szerint koholt vádak alapján elítélték a 2021-es katonai puccs után.
Mianmar vitatta a bíróság joghatóságát, mondván, hogy Gambia nem volt közvetlenül érintett a konfliktusban, ezért nem indíthatott eljárást.
Mindkét ország aláírója a második világháború után aláírt népirtási egyezménynek, és 2022-ben a bírák elutasították az érvelést, így az ügyet tovább lehet vinni.
Dél-Afrika ügye Izrael ellen
A döntés megnyitotta az utat Dél-Afrika előtt, hogy eljárást indítson Izrael ellen a gázai palesztinok elleni népirtással vádolva.
Izrael határozottan tagadta ezt a vádat, és azzal vádolta Pretoriát, hogy politikai fedezetet nyújt a Hamász militáns csoportnak.
Bárhogyan is dönt végül a bíróság a mianmari ügyben, az hatással lesz a dél-afrikai ügyre - mondta Juliette McIntyre, a Dél-Ausztráliai Egyetem nemzetközi jogi szakértője az Associated Pressnek.
"A népirtás jogi tesztje nagyon szigorú, de lehetséges, hogy a bírák kiszélesítik a definíciót" - mondta.
A népirtás megállapítása megerősítené a Hágában székelő másik bíróság, a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt folyó vizsgálatot.
A bíróság főügyésze 2024-ben arra kérte a bírákat, hogy adjanak ki elfogatóparancsot a mianmari katonai rezsim vezetője, Min Aung Hlaing altábornagy ellen a rohingják elleni bűncselekmények miatt, és ez a kérelem még mindig függőben van.