Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Megvolt az első találkozó: Helsingborgban tárgyalt az ukrán külügyminiszterrel Orbán Anita

Andrij Szibiha ukrán és Orbán Anita magyar külügyminiszter Helsingborgban 2026. május 22-én
Andrij Szibiha ukrán és Orbán Anita magyar külügyminiszter Helsingborgban 2026. május 22-én Szerzői jogok  X/Andrij Szibiha
Szerzői jogok X/Andrij Szibiha
Írta: Magyar Ádám
Közzétéve:
Megosztás Kommentek
Megosztás Close Button

A felek megegyeztek abban, hogy a jövő héten folytatódik a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetének rendezését célzó tárgyalássorozat. Pénteken jelent meg Orbán Anita első külügyminiszteri interjúja is, a politikus többek között az uniós pénzek hazahozataláról és Oroszországról beszélt.

Személyesen találkozott egymással Orbán Anita magyar és Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter pénteken a svédországi Helsingborgban, ahol éppen NATO külügyminiszteri csúcstalálkozót tartanak. Ez volt az első hivatalos találkozó a két politikus között.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Szibiha szerint a kétoldalú megbeszélésen a két külügyminiszter összefoglalta az ukrajnai magyar nemzetiség helyzetének rendezéséről szóló, eheti szakértői fórum eredményeit, és megállapodtak arról, hogy a jövő héten megtartják a tárgyalássorozat második fordulóját.

"Mindketten elismerjük a haladás fontosságát ezen a területen; konstruktív megoldásokat keresünk, és kézzelfogható eredményeket akarunk elérni" - írta a magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban az X-en az ukrán külügyminiszter, majd így folytatta:

"Hangsúlyoztam Ukrajna EU-csatlakozásának kritikus jelentőségét és a tárgyalási klaszterek időben történő megnyitásának szükségességét. Tájékoztattam Orbán Anitát a harctéri helyzetről, a békefolyamatról és Európa potenciális új szerepéről. Megállapodtunk abban, hogy az országaink közötti párbeszéd helyreállítása pozitív fejlemény, és mindkét nemzet, valamint egész Európa számára előnyös."

Megszűnhet a magyar vétó az ukrán csatlakozási folyamattal kapcsolatban

Az ukrán csatlakozási folyamatról akár már az Európai Tanács következő ülésén is tárgyalhatnak az EU állam- és kormányfői. Az Euronews azonban úgy tudja, hogy az Európai Tanács elnöke, António Costa csak akkor fogja felvenni a napirendre a témát, ha Ukrajna addig eléri, hogy Magyarország vonja vissza a csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó vétóját.

A parlament Külügyi Bizottságának tiszás elnöke, Hajdu Márton az Euronewsnak azt mondta, hogy teljesen egyértelmű, mit vár el Magyarország azért cserébe, hogy ne akadályozza az ukrán csatlakozás előrehaladását: „Törvényileg garantált nyelvi, oktatási és kulturális jogokat szeretnénk a kárpátaljai magyar kisebbség számára, a lehető leghamarabb".

Egy, a magyar kormányhoz közel álló forrás lapunknak név nélkül nyilatkozva azt mondta, hogy ha Ukrajna hajlandó végrehajtani azt a 11 pontos tervet, amit még az Orbán-kormány dolgozott ki a kárpátaljai magyarság helyzetének rendezésére (és kárpátaljai magyar kisebbség vezetői elégedettek lesznek az eredménnyel), akkor a Magyar-kormány valószínűleg támogatni fogja az első tárgyalási fejezet megnyitását az ukrán csatlakozási folyamatban.

Orbán Anita első külügyminiszteri interjúja

Pénteken sűrű napja van Orbán Anitának, aközben ugyanis, hogy Helsingborgban részt vesz a NATO-tagállamok külügyminisztereinek találkozóján, megjelent a vele készült első interjú is a kinevezése óta, a Válasz Online-on.

A miniszter az interjúban többek között arról beszélt, hogy az ukrán-magyar kapcsolatok rendezéséhez először arra van szükség, hogy rendezzék a kárpátaljai magyar kisebbség jogait.

„A kárpátaljai magyaroknak döntő szavuk lesz abban, Kijev részéről mit tud a kormány elfogadni, és mit nem. Türelmet szeretnék kérni, mert tényleg most kezdődött csak a közös érdemi munka az ukrán partnerekkel” - fogalmazott Orbán Anita.

Az uniós pénzek hazahozatalával kapcsolatban a miniszter azt mondta, hogy egyelőre kifejezetten pozitív az Európai Bizottság hozzáállása, mert ők is tudják, hogy a magyar embereknek járnak az uniós források, és látják azt is, hogy milyen állapotban van a magyar gazdaság.

„A legfontosabb most az, hogy a magyar kormány mindent megtegyen az uniós források mielőbbi és teljes körű lehívásáért. A kulcskérdés, hogy meglesz-e az a projektmennyiség, amelyre kiszignálható a 10 milliárd eurónyi RRF-pénz. Hatalmas apparátus dolgozik azon, hogy ezt az utolsó eurócentig haza tudjuk hozni. A magyar diplomácia bilaterális utakon – az egyes fővárosokban – igyekszik ezért küzdeni" - mondta a politikus, aki megerősítette azt a korábbi ígéretét, hogy Magyarország nem lesz többé „bot a küllők között", tehát nem próbálja majd szándékosan akadályozni az EU működését:

Minden EU-tagállamnak vannak vörös vonalai, létérdekei, amivel a többiek tisztában vannak. Ezek konzekvens képviseletével semmi baj nincs. Ez lesz az óriási különbség az előző kormányhoz képest. Az EU-huszonhatoknak nem azon kell majd dolgozniuk, hogy kikerüljenek egy teljesen irracionálisan viselkedő huszonhetediket, illetve nem kell azon stresszelniük, mit mondhatnak a magyar kormány képviselőinek jelenlétében, s az az információ vajon melyik EU-val ellenséges fővárosban köt ki. Újra megbízható partnerek leszünk, világosan meghatározott érdekekkel – például a határon túli magyarság ügyében.

Orbán Anita azt is kijelentette, hogy Magyarország nem fogja megszüntetni a kapcsolatait Oroszországgal, inkább pragmatikus viszonyra törekszik majd. A külügyminiszter szerint Oroszország fontos regionális szereplő, és ha lesz mit megbeszélni külügyminiszteri szinten, akkor el tudja képzelni, hogy találkozik majd Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek

kapcsolódó cikkek

A különadók kivezetését kérte Magyar Pétertől első találkozójukon az osztrák kancellár

Magyarország új arca: 6 jel, ami arra utal, hogy tényleg rendszerváltás történt

"Nem lesz szívélyes beszélgetés Orbán Anita és Lavrov között" – Szent-Iványi István az Euronewsnak