Magyar Péter vonakodik az uniós nyugdíj- és adóreformtól: 17 milliárd eurós forrás továbbra is be van fagyasztva. Közel az áttörés az Erasmus+ ügyében.
A nyugdíj- és adóreform vált a fő vitaponttá Budapest és Brüsszel között azokban a technikai tárgyalásokban, amelyek célja, hogy felszabadítsák a Magyarországnak járó több milliárd eurónyi uniós forrást – értesült az Euronews.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Európai Bizottság több tisztségviselője szerint Magyar Péter új miniszterelnök mindkét reformnak ellenáll, arra hivatkozva, hogy azok további terhet jelentenének az államháztartás számára.
Magyar és kormánya az Európai Bizottsággal tárgyal arról, miként oldhatnák fel összesen 17 milliárd eurónyi uniós pénz befagyasztását. Ezeket még Orbán Viktor előző kormánya idején függesztették fel jogállamisági és korrupciós aggályok miatt.
Magyarország elveszítheti a 10,4 milliárd eurónyi helyreállítási támogatást, ha nem teljesíti az augusztus 31-i határidőt, amely a források lehívásának feltétele. A bizottsági illetékesek szerint bizonyos mérföldköveket egyszerűsíteni lehetne, de a határidő meghosszabbítását kizártnak tartják.
Magyar kormányán belül is elismerik, hogy nem biztos, hogy elegendő idő áll rendelkezésre átfogó ágazati reformok végrehajtására az augusztus végi határidőig, amely a COVID utáni Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásainak felszabadításához szükséges.
A kérdés politikailag különösen érzékeny Magyar számára: a nyugdíjreform kampánya egyik központi ígérete volt, Tisza pártja pedig azt vállalta, hogy emeli a minimálnyugdíjakat és az átlag alatti ellátásokat.
Magyarország jóváhagyott helyreállítási terve olyan lépéseket tartalmaz, amelyekkel fenntarthatóbbá és igazságosabbá tennék a nyugdíjrendszert, valamint egyszerűsítenék az ország adórendszerét.
Magyar csapata azóta azt jelezte Brüsszelnek, hogy Magyarország elvben továbbra is elkötelezett a nyugdíjreform mellett, ám a gyenge költségvetési helyzet és a rendelkezésre álló szűk időkeret miatt a határidő előtti végrehajtás gyakorlatilag lehetetlen.
A múlt hétvégén Magyar levelet írt Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, amelyben rögzítette tárgyalási vörös vonalait. A levél tartalmát nem hozták nyilvánosságra. Az adópolitikával kapcsolatban Magyar nyilvánosan kizárta az energia- és pénzügyi szektorra kivetett extraprofitadók eltörlését.
„Az Európai Bizottság elvárása például az, hogy a kormány fokozatosan vezessen ki bizonyos különadókat. Ez nyilvánvalóan a magyar gazdaság érdeke is, de a jelenlegi költségvetési helyzetben a magyar kormány ezt biztosan nem tudja vállalni” – mondta múlt héten.
Továbbra sem világos, hogyan reagál majd a Bizottság. Elvben Magyarország a vitatott reformok helyett alternatív vállalásokat is felajánlhatna.
Nagy létszámú uniós delegáció Budapesten
Hétfőn több mint húsz bizottsági szakértő érkezett Budapestre, hogy tárgyaljon a források feloldásának módjáról; a látogatás pénteken zárul.
Egy, a téma érzékenysége miatt névtelenséget kérő bizottsági tisztviselő szerint a delegáció nagysága Ursula von der Leyen személyes elkötelezettségét tükrözi. A magyar tárgyalódelegáció – tette hozzá – „több mint konstruktív”.
A megbeszélések elsősorban a helyreállítási forrásokra összpontosítanak, a szakértők pedig azt mérik fel, mi valósítható meg reálisan augusztus végéig.
Brüsszel azt is tanácsolta a magyar tárgyalóknak, hogy elsősorban a vissza nem térítendő támogatási rész – 6,5 milliárd euró – megszerzésére koncentráljanak, és mondjanak le a 3,9 milliárd euró értékű hitelkomponensről, arra hivatkozva, hogy a további eladósodás tovább rontaná Magyarország amúgy is törékeny költségvetési helyzetét.
Jövő héten politikai megállapodás várható Brüsszelben
Várhatóan jövő héten utazik Magyar Brüsszelbe, hogy Ursula von der Leyennel politikai megállapodást írjon alá az uniós források felszabadításához vezető menetrendről. A találkozó időpontját még nem erősítették meg.
Bizottsági források szerint a „politikai megállapodás” elsősorban jelképes lépés, mivel Magyarországnak így is minden feltételt teljesítenie kell a helyreállítási pénzek lehívásához.
Felhívták a figyelmet az eljárás összetettségére is, emlékeztetve arra, hogy a források feloldásához Magyarországnak egy sor feltételnek kell megfelelnie, köztük 27 úgynevezett „szupermérföldkőnek” és több mint 368 egyedi mérföldkőnek.
Egy tisztviselő szerint a politikai megállapodás keretében von der Leyen és Magyar nyilvánosan kijelentené, hogy új fejezet kezdődik az EU és Magyarország kapcsolatában.
Várhatóan megállapodnak majd az előttük álló lépések menetrendjéről is, és megerősítik Magyarország elkötelezettségét az Európai Ügyészséghez és az euróövezethez való csatlakozás mellett.
Közel lehet a megoldáshoz az Erasmus+ vitája
Az egyik kézzelfogható eredmény egy közös nyilatkozat lehetne a Magyarországot érintő, régóta húzódó Erasmus+ ügyének rendezéséről.
2022-ben 21 magyar egyetemet – amelyeket közérdekű vagyonkezelő alapítványokká szerveztek át (kekva) – zártak ki az uniós forrásokból, mert a kuratóriumuk összetétele korrupciós aggályokat vetett fel.
A döntés jelentősen csökkentette a magyar diákok lehetőségeit, hogy részt vegyenek csereprogramokban.
A helyzet egyre inkább frusztrálja a brüsszeli tisztviselőket, mivel aránytalanul sújtja a fiatal, Európa-párti magyarokat, akik közül sokan támogatták az Orbán Viktor leváltására tett kísérleteket.
A megállapodáshoz Magyarországnak orvosolnia kellene a kekva-alapítványok irányításával kapcsolatos aggályokat, a Bizottság ugyanakkor jelezte, hogy nem követeli azok teljes felszámolását. Budapest egyelőre nem döntötte el, hogyan kíván eljárni.
Újabb komoly vitapont Magyarország tartósan fennálló mulasztása az Európai Unió Bíróságának a menedékkérők kezelésére vonatkozó korábbi ítéletének végrehajtásában, amiért napi egymillió eurós bírságot szabtak ki az országra.
Magyarország jelenleg is fizeti ezt a büntetést, és Magyar Péter jelezte, hogy keresi a megoldást a helyzet rendezésére.