Merz társult uniós tagságot javasol Ukrajnának

Ukrajnának előbb az Európai Unió „társult tagjává” kellene válnia, mielőtt teljes jogú tagállamként csatlakozhatna, javasolta Friedrich Merz német kancellár egy indítványban, amely az ország uniós csatlakozási törekvéseit két éve bénító holtpont feloldását célozza.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

„Nyilvánvaló, hogy belátható időn belül nem tudjuk lezárni a csatlakozási folyamatot a számtalan akadály, valamint az egyes tagállamokban zajló ratifikációs eljárások politikai bonyolultsága miatt” – írja Merz az uniós vezetőknek címzett, az Euronews által megismert levelében.

„Eljött az ideje, hogy merészen továbbvigyük Ukrajna uniós integrációját, és azonnali lépésként innovatív megoldásokat alkalmazzunk.”

A dokumentum szerint a „társult” státusz hozzáférést biztosítana Ukrajnának a döntéshozó intézményekhez, az Európai Tanácshoz, az Európai Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez, de szavazati jog és saját portfólió nélkül. Emellett lehetővé tenné, hogy az ország lépésről lépésre bekapcsolódjon bizonyos uniós finanszírozású programokba.

Mindenekelőtt lehetővé tenné Kijev számára, hogy egy újabb orosz támadás esetén segítséget kérjen a többi tagállamtól. Erre az EU-szerződések 42.7 cikke alapján kerülne sor, amelyet Brüsszel jelenleg igyekszik részletesen kidolgozni, hogy „jelentős biztonsági garanciát” hozzon létre.

A kevéssé ismert rendelkezés jelentős mozgásteret hagy a tagállamoknak abban, hogy milyen típusú segítséget nyújtanak, a katonai és gazdasági támogatástól az orvosi és diplomáciai segítségig. Gyakran hasonlítják a NATO 5. cikkéhez, jóllehet a megfogalmazása eltér.

Merz szerint egy úgynevezett „snap-back mechanizmust” is bevezetnének, amely befagyasztaná a társult tagságot, ha Kijev visszalépne az alapvető jogok, a jogállamiság vagy a strukturális reformok terén.

„Már most olyan, a tagsággal nagyrészt egyenértékű ajánlatot tennénk Ukrajnának, amely messze meghaladja mindazt, amit középtávon a jelenlegi csatlakozási metodikával – különösen a ratifikációs folyamat miatt – biztosítani tudnánk” – írja a kancellár.

„Ezzel párhuzamosan folytatnánk a rendes csatlakozási eljárást is, hogy a formális csatlakozást is a lehető leggyorsabban elérjük.”

Erős politikai jelzés

A levél formálisan is rögzíti azt a javaslatot, amelyet Merz már a múlt hónapban, az EU-vezetők ciprusi informális csúcstalálkozóján felvetett, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét a felgyorsított csatlakozást sürgette, és elutasított minden „szimbolikus” tagságra vonatkozó elképzelést, mondván, hogy népe nem szimbolikusan hal meg.

„Ugyanazt a teljes jogú tagságot kérjük, amely minden uniós országnak jár Ciprustól Lengyelországig. Egyetlen kérésünk, hogy gyorsítsák fel a teljes jogú tagságot, és jelöljenek ki egy egyértelmű dátumot a tagságra” – mondta az informális találkozón.

Zelenszkij határozott fellépését azonban a többi vezető részéről jelentős fenntartások és világos feltételek kísérték; hangsúlyozták, hogy a folyamatnak mindvégig „érdemalapúnak” kell maradnia.

Merz elismeri, hogy a történelemben példátlan „társult tagság” ötlete „számos kérdést vet fel politikai, technikai és jogi megvalósíthatóságával kapcsolatban”, de szerinte ezek megoldhatók, ha a vezetők „konstruktívan állnak ehhez a különleges státushoz”, amelyet ahhoz igazítottak, hogy az ország még mindig háborúban áll.

„Erős politikai jelzés lesz, amelyre Ukrajnának és állampolgárainak égető szükségük van az orosz agresszióval szemben folytatott küzdelmükben” – fogalmaz a kancellár.

„Segíteni fog a jelenlegi béketárgyalások előmozdításában, a tárgyalásos békerendezés részeként. Ez nemcsak Ukrajna, hanem az egész kontinens biztonsága szempontjából is elengedhetetlen.”

Merz azzal zárja levelét, hogy megnyugtatja a vezetőket: javaslata „nem sodorhatja és nem is fogja veszélybe sodorni” más jelölt országok, például az Ukrajnával informálisan összekapcsolt Moldova vagy a Nyugat-Balkán csatlakozási folyamatait. Szerinte nekik is „előnyös hozzáférést” kellene kapniuk az egységes piachoz, és „szorosabb kapcsolatokat” kellene kiépíteniük a brüsszeli intézményekkel.

Ausztria, Csehország, Olaszország, Szlovákia és Szlovénia ezzel párhuzamosan saját javaslatot is köröztetett, amelyet az Euronews szintén megismerhetett, és amely az összes jelölt ország ágazati alapú integrációjára vonatkozik.

„Célom, hogy mielőbb megállapodásra jussunk, és létrehozzunk egy külön munkacsoportot a részletek kidolgozására” – írja Merz a végén. „Meggyőződésem, hogy közös utat találunk Ukrajna és a többi jelölt számára is!”

Merz javaslata egybeesik Orbán Viktor magyar miniszterelnök távozásával, aki Ukrajna csatlakozásának első számú ellenzője volt.

Orbán utódja, Magyar Péter jelezte, hogy kész feloldani a vétót, és engedélyezni, hogy Kijev megnyissa a tárgyalások első, „alapvető kérdésekként” ismert fejezetét. Magyar azonban csak azt követően lépne meg ezt a lépést, hogy találkozott Zelenszkijjel, és megvitatta vele az ukrajnai magyar kisebbség ügyét, amelyet Orbán korábban politikai célokra használt fel.

Budapest és Kijev a héten hivatalos konzultációkat indított az ügyben.

Ha kellő előrelépés történik, Ukrajna megnyithatja az első fejezetet, mire a 27 állam- és kormányfő június 18–19-én Brüsszelben találkozik. A további öt fejezetet ezt követően, 2026 hátralévő részében nyithatnák meg.