A NAÜ ellenőrizni akarja a 2025-ös 12 napos háború során megsérült nukleáris létesítményeket, és tudni akarja, Iránnak jelenleg mennyi, és milyen arányban dúsított uránja van.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa szerdán felszólította Iránt, hogy maradéktalanul működjön együtt az ügynökséggel, és adjon „teljes körű tájékoztatást” a csaknem fegyverminőségűre dúsított uránkészletéről, és engedje be az ellenőröket nukleáris létesítményeibe. A határozat hangsúlyozta, hogy az információszolgáltatás és a hozzáférés biztosítása „elengedhetetlen és sürgető” annak érdekében, hogy a NAÜ ellenőrizni tudja az iráni állapotokat. "A kormányzótanács 35 tagja közül 21 ország szavazta meg a határozatot az ügynökség bécsi központjában" – közölték névtelenséget kérő diplomaták a zárt ajtók mögött tartott voksolásról.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Oroszország, Kína és Niger a javaslat ellen voksolt, tíz ország tartózkodott, egy pedig az elmaradt tagdíjfizetés miatt nem szavazott. A határozatot Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország és az Egyesült Államok terjesztette elő. Egy magas rangú nyugati diplomata úgy fogalmazott: a határozat célja, hogy fenntartsa a diplomáciai nyomást Iránon, amíg az jogilag nem tesz eleget a kötelezettségeinek.
Az Egyesült Államok szerdán hajnalban légicsapásokat mért Iránra, Teherán pedig válaszcsapásokat indított a térség országaival szemben. Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Teherán „megfizeti az árát”, amiért megakasztotta a béketárgyalásokat.
Izrael és az Egyesült Államok a 2025 júniusi 12 napos háborúő során súlyos csapásokat mért az iráni nukleáris létesítményekre, Irán pedig azóta nem engedett be NAÜ-ellenőröket a találatot kapott helyszínekre, jóllehet az atomsorompó-egyezmény alapján jogilag köteles együttműködni a felügyelettel.
Az ügynökség azt sem tudta ellenőrizni, milyen állapotban van a csaknem fegyverminőségű uránkészlet a júniusi bombázás óta. A NAÜ adatai szerint Irán 440,9 kilogramm, legfeljebb 60 százalékos tisztaságúra dúsított uránt halmozott fel, ami mindössze egy rövid, technikai lépésre van a 90 százalékos, fegyverminőségű szinttől. A NAÜ szerint ez a 440 kilogramm akár tíz nukleáris fegyver megépítésére is elegendő lehetne, már amennyiben Teherán úgy döntene, hogy katonai célra használja az anyagot. Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója egy nemrégiben adott interjúban jelezte, hogy szerinte Irán nem rendelkezik atomfegyverrel. Irán rendre azt szajkózza, hogy nukleáris programja békés célokat követ, csakhogy ennek ellentmond a dúsítás mértéke, egy atomerőmű működtetéséhez ugyanis elég az uránt 3-5 százalékosra dúsítani.
A NAÜ kormányzótanácsa tavaly júniusban, húsz év után először hivatalosan is megállapította, hogy Irán nem tartja be biztosítéki megállapodását. Mindez közvetlenül azelőtt történt, hogy az Egyesült Államok és Izrael támadást indított volna az iráni nukleáris létesítmények ellen. Az ügy középpontjában a világszervezet nukleáris felügyeletét ellátó ügynökség évek óta tartó vizsgálata áll, amelyet az iráni, be nem jelentett helyszíneken talált uránnyomok miatt indított. Irán 2019 óta nem adott az ügynökség számára „műszakilag megalapozott választ” arra, honnan származik ez a nukleáris anyag, és jelenleg hol található. Nyugati tisztségviselők attól tartanak, hogy az uránnyomok további bizonyítékul szolgálhatnak arra: Iránnak 2003-ig titkos nukleáris fegyverprogramja volt.
A szerdai határozat még nem jutott el odáig, hogy Iránt az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalja az esetleges újabb szankciók megfontolására a kötelezettségszegés miatt. A mostani határozat ugyanakkor nyitva hagyja ezt a lehetőséget, leszögezve, hogy a NAÜ kormányzótanácsa „készen áll további lépések megtételére”, beleértve annak megvitatását is, hogy mikor és milyen tartalommal terjesszenek a Biztonsági Tanács elé egy hivatalos jelentést.