Miközben Európa a munka ünnepét ünnepli, a munkahelyi megterhelés világszerte halálos áldozatokat szed a munkavállalók körében. A kiégéstől a szorongásig sok európai azt mondja, hogy a negatív következményektől való félelmükben nem mernek beszélni az aggodalmaikról.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) új tanulmánya szerint évente több mint 840 000 ember hal meg a munkahelyi megterheléssel összefüggő egészségi állapotokban, például a hosszú munkaidő, a munkahelyi bizonytalanság és a munkahelyi zaklatás miatt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ezek a pszichoszociális kockázatok depressziót, kiégést és rákot okozhatnak a munkavállalók körében, míg a vállalatokat viszont az alkalmazottak alacsonyabb megtartása, vagy a hiányzások sújtják.
Míg a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálesetet, addig a mentális zavarok miatt a munkavállalók a legnagyobb valószínűséggel egészséges életéveket veszítenek, ami krónikus és fogyatékosságot okozó jellegüket tükrözi.
Ez a becslések szerint a globális GDP 1,37%-át, Európában és Közép-Ázsiában pedig 1,43%-át, a világ második legnagyobb veszteségét eredményezi.
Európában majdnem minden harmadik munkavállaló számol be munkahelyi stresszről, depresszióról vagy szorongásról, a nők gyakrabban számolnak be ezekről a problémákról, mint a férfiak.
Az ILO jelentése szerint a mentális egészséggel kapcsolatos megbélyegzés továbbra is a munkahelyi megelőzés és támogatás egyik fő globális akadálya.
Az EU-ban a munkahelyi depresszió éves költségei a becslések szerint meghaladják a 100 milliárd eurót, és a terhek több mint 80%-át a munkáltatók viselik.
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2025-ös felmérése szerint Görögországban, Cipruson, Franciaországban és Olaszországban 10-ből több mint hat munkavállaló tart a negatív következményektől, ha a mentális egészségről beszél a vezetőjével.
Ezzel szemben a skandináv országokban 10-ből körülbelül nyolc munkavállaló nyugodtan megteheti ezt.
Autonómia a munkahelyen
Más kutatások is rávilágítanak arra, hogy az európaiak mennyire érzik úgy, hogy irányíthatják a munkaéletüket.
Az Eurofound 2025-ös tanulmánya szerint Európában a férfiak fele számol be arról, hogy bizonyos mértékig ura a munkaidejének, míg a nők 43%-a.
Eközben az EU-ban a munkavállalók 17%-a számolt be arról, hogy nem rendelkezik önállósággal vagy nem tudja befolyásolni a munkatempót és a munkafolyamatokat.
Az európaiak abban is megosztottak, hogy a technológia szerintük segítség vagy akadály a munkahelyen.
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség szerint 48% szerint a technológia határozza meg a munkatempót, 19% szerint csökkenti a tudás és a készségek felhasználásának lehetőségeit, 16% szerint pedig korlátozza a döntéshozatalt.
Európa-szerte az 1995-ös 39%-ról 2024-re 48%-ra nőtt a monoton munkafeladatokat jelző munkavállalók aránya.
Az ágazati eredmények uniós szinten különösen magas kitettséget jeleznek a mezőgazdaságban (60%), a közlekedésben (56%), a kereskedelemben és a vendéglátásban (53%).