Hónapok óta tartó amerikai nyomás után Maroš Šefčovič, az EU kereskedelmi biztosa az Euronewsnak elmondta, hogy Brüsszel beleegyezett egy „digitális párbeszéd” megnyitásába Washingtonnal. Az uniós acél- és alumíniumtermékekre kivetett amerikai vámok azonban továbbra is fennmaradnak.
Néhány napos washingtoni tárgyalássorozat után Maroš Šefčovič uniós kereskedelmi biztos az Euronewsnak elmondta: az EU és az Egyesült Államok egy új, a digitális jogalkotással foglalkozó fórum létrehozásáról tárgyal, miután Washington hónapokon át nyomást gyakorolt rájuk.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Trump-kormányzat idején a Fehér Ház egyre hangosabban sürgeti Brüsszelt, hogy enyhítsen azokon a digitális szabályokon, amelyeket az Európában működő amerikai techóriások előtt álló akadályoknak tekint.
Az Európai Bizottság eddig elzárkózott attól, hogy újranyissa zászlóshajónak számító technológiai jogszabályait, amelyek szerinte a fogyasztók védelmét és a tisztességes versenyt szolgálják.
„Nem engedhetünk azokat a kérdéseket illetően, amelyek a jogszabályainkat érintik, de készek vagyunk tárgyalni” – mondta Šefčovič. „Amire mindkét félnek szüksége van, az egy digitális párbeszéd.”
Washington ismételten támadta az illegális tartalmak visszaszorítását célzó uniós digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt (Digital Services Act), valamint a piaci erőfölénnyel való visszaélést korlátozni hivatott digitális piacokról szóló törvényt (Digital Markets Act), miközben rendre hangoztatja, hogy a digitális szabályozást diszkriminatívnak tartja.
Washington előfeltételként szabta a szabályok enyhítését, mielőtt mérsékelné az acélra és alumíniumra kivetett amerikai vámokat, amelyek 2025 júniusa óta büntető jelleggel 50 százalékos szinten maradtak.
Noha a felek tavaly nyáron átfogó kereskedelmi megállapodást kötöttek – ennek értelmében az Egyesült Államok a legtöbb uniós termékre 15 százalékos vámot alkalmaz –, az acél és az alumínium kimaradt az egyezségből, miközben az európai ipar sürgeti a rendezést, a jelenlegi szintet ugyanis ellehetetlenítőnek tartja.
Kínai túlkapacitás, közös aggodalom
A digitális szabályozásról szólva Šefčovič azt mondta, hogy az EU-nak és az Egyesült Államoknak „nagyon hasonló feladatai” vannak több területen, például az online biztonság és a tisztességes verseny terén. Az EU az elmúlt hónapokban stratégiát váltott, és a technológiai cégekre kirótt bírságok helyett inkább az együttműködési területeket hangsúlyozza.
„Mit szeretnénk – és mit nem szeretnénk – látni a gyerekeink képernyőin? Hogyan biztosítjuk a tisztességes versenyt a digitális piaci szereplők között?” – sorolta.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy Washingtont alig érdekli az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács újjáélesztése; ezt még a Biden-kormányzat hozta létre a vitás ügyek kezelésére, de a Trump-kormányzat idején gyakorlatilag okafogyottá vált.
Šefčovič az Euronewsnak úgy nyilatkozott, hogy az amerikai kormányzat nem mutat érdeklődést egy „formális struktúra” iránt, inkább konkrét ügyekről folytatott közvetlen tárgyalásokat részesít előnyben.
A Brüsszel részéről érzékelt esetleges rugalmasság a digitális kérdésekben mindeddig nem hozott előrelépést az acél és az alumínium ügyében, noha ez a téma szerepelt a múlt heti tárgyalások élén.
„Továbbra is problémánk van, ez teljesen egyértelmű” – fogalmazott Šefčovič.
Washingtomi látogatásán, ahol a felek megállapodtak a kritikus nyersanyagok terén folytatandó együttműködésben, az uniós kereskedelmi főbiztos elmondása szerint ismét felvetette egy „acélgyűrű” létrehozásának ötletét.
„Ez a legjobb megoldás mindkettőnk számára, mert a kölcsönös acélkereskedelmünkben nincs gond. A gondot a világpiacokra zúduló túlzott kapacitás jelenti” – mondta.
A biztos a globális acél- és alumínium-túlkapacitás növekedésére hívta fel a figyelmet.
„720 millió tonna felesleges acélkapacitással nézünk szembe, miközben az európai felhasználás 140 millió tonna” – hangsúlyozta, érzékeltetve az Európai Uniót érintő aránytalanságot.
Kína továbbra is a túlkapacitás legnagyobb forrása mind az Egyesült Államok, mind az EU számára. A kínai túltermelés kulcsszerepet játszott abban, hogy Donald Trump elnök eredetileg átfogó vámokat vetett ki az acél- és alumíniumimportokra.
Šefčovič hozzátette: az EU is lépett, új vámokkal és kvótákkal a felére csökkentette a behozatalt a közösség területére, és hangsúlyozta, hogy mindkét fél ugyanazokkal az aggodalmakkal szembesül.
„Együtt kellene dolgoznunk” – mondta.