Európai környezetvédelmi biztos az Euronewsnak: Brüsszelnek össze kell kapcsolnia a szálakat, és meg kell értenie, hogy környezeti, gazdasági és biztonsági érdekek kéz a kézben járnak.
Az Európai Unió környezetpolitikáját mostantól Európa védelmi stratégiájának kulcsfontosságú elemének kell tekinteni – mondta Jessika Roswall, a környezetvédelemért, a vízrezilienciáért és a versenyképes körforgásos gazdaságért felelős európai biztos.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Rámutatott, hogy a blokkot érintő számos környezeti aggodalom, köztük az éghajlatváltozás hatásai, egzisztenciális kockázatot jelentenek Európa és biztonsága számára.
„Nagyon sok példa van. Ilyen például a víz, amely nem csupán egy erőforrás. Vízre van szükségünk a mindennapi életünkhöz, az energiatermeléshez, az élelmiszer-előállításhoz. És amikor a víz szűkössé válik, bajba kerülünk, ami végső soron biztonsági fenyegetést is jelent számunkra” – mondta a biztos az Euronews interjúműsorában, a The Europe Conversation.
„Globális szinten azt is tudjuk, hogy a víz egyre inkább konfliktusok mozgatórugója és így tovább” – tette hozzá Roswall.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a természeti erőforrások stratégiai eszközként is használhatók. Például Lengyelország, Finnország és Litvánia azt vizsgálja, hogy keleti határainál a lecsapolt lápterületek helyreállítása és újbóli elárasztása miként szolgálhatna egyszerre az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a honvédelmet.
Ennek az az oka, hogy a mocsaras terep fizikailag akadályozza a nehéz katonai eszközök, például a harckocsik előrenyomulását.
„Látjuk, hogyan lehet a vizesélőhelyeket határvédelmi eszközzé alakítani, és megnehezíteni [...] egy invázió előrenyomulását” – mondta. Litvániában a védelmi és a környezetvédelmi tárca közösen dolgozik ezen.
„A legfőbb aggodalom azonban az, hogy a biológiai sokféleség csökkenése, a terméskiesés, valamint az árvizek és aszályok mind biztonsági fenyegetést jelentenek.”
Geopolitikai instabilitás
Ezt a fenyegetést egy nemrégiben a brit Környezetvédelmi, Élelmiszerügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (DEFRA) által közzétett jelentés is kiemelte, amelynek elkészítésében a hírek szerint részt vettek az MI5 és az MI6 titkosszolgálatok is.
„A jelentés szerint a természeti környezet leromlása jelenti a legnagyobb fenyegetést az Egyesült Királyság nemzetbiztonságára. A következmények pedig természetesen sok más országra is igazak” – mondta Roswall.
A jelentés szerzői arra figyelmeztettek, hogy „jelentős beavatkozás” híján a biodiverzitás csökkenéséből fakadó fenyegetések geopolitikai instabilitást, gazdasági bizonytalanságot, konfliktusokat, migrációt és az erőforrásokért folytatott fokozódó versenyt idézhetnek elő.
„Meg kell értenünk, hogy ha nem fektetünk a természetbe, annak nemcsak gazdasági, hanem biztonsági kockázata is van. Éppen ezért úgy gondolom, nincs választásunk: be kell ruháznunk a jövőnkbe.”
A jelentés aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy az Egyesült Királyság erősen rá van utalva a globális piacokra élelmiszer- és műtrágyaellátása terén.
Az is rámutatott az unió Európán kívülről származó műtrágyáktól való függőségére, hogy az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus nyomán Irán blokád alá vonta a Hormuzi-szorost, amely a globális mezőgazdasági ellátási láncok egyik kulcsfontosságú tengeri útvonala.
Ennek következtében az európai gazdák ma jóval magasabb műtrágyaárakkal szembesülnek.
„Ez ismét megmutatja, hogy a függőségnek ára van” – mondta Roswall, hozzátéve, hogy Európa az energiáért és a kritikus nyersanyagokért is EU-n kívüli országoktól függ.
Szerinte ebben az összefüggésben kulcsszerepet játszik majd Brüsszel stratégiai autonómiájának erősítésében a biztos által kezdeményezett körforgásos gazdaságról szóló jogszabály, a Circular Economy Act.
„Nemcsak Európának van szüksége ezekre a kritikus nyersanyagokra; a verseny értük egyre kiélezettebb. Ezért önellátóbbá kell válnunk, és a körforgásosság kulcsszerepet játszik abban, hogy a rendelkezésünkre álló európai nyersanyagokat hatékonyabban használjuk fel. Valójában aranybánya vagyunk [nyersanyagok tekintetében], de nem használjuk ki.”
Szemléletváltás
A tervek szerint 2026 végén előterjesztendő Circular Economy Act célja, hogy növelje az újrahasználatra alkalmas, hulladékból visszanyert anyagok arányát, és csökkentse a szűz, vagyis közvetlenül a természetből kitermelt, érintetlen nyersanyagok behozatalát, például az új elektromos és elektronikus berendezések gyártásához.
Ennek elérésére a blokk egységes piacot kíván létrehozni a másodlagos nyersanyagok – vagyis a hulladékból, illetve az életciklusuk végére ért termékekből visszanyert, újrahasznosított anyagok – számára.
„Üzletileg is vonzóvá kell tennünk a másodlagos nyersanyagokat, mert ma még a szűz nyersanyagok olcsóbbak, ugyanakkor szűkösek, és egyre inkább geopolitikai fegyverként használják őket” – magyarázta Roswall.
„Ezért meg kell szabadulnunk ettől a függőségtől, amihez a fogyasztóknak, a döntéshozóknak és a vállalkozásoknak is szemléletváltásra van szükségük.”