Belén Sanz szerint a közéleti szerepet vállaló nők különösen nehéz helyzetben vannak.
"A nők elleni online erőszak növekvő tendenciát mutat, és felerősíti a nemek közötti feszültségeket a való életben – mondta az Euronewsnak az ENSZ európai nőkkel foglalkozó részlegének vezetője, Belén Sanz, és hozzátette, hogy – a digitális erőszak valódi erőszak, melynek következményeivel a nőknek együtt kell élnie. Elveszik a nők hangját, jogait és választási lehetőségeit."
Az Economist Intelligence Unit 2021-es tanulmánya szerint az európai nők 74%-a volt már online erőszak áldozata, vagy volt szemtanúja egy másik nővel szembeni online abúzusnak. "Döntő fontosságú, hogy legyen szabályozás a mesterséges intelligencia és a digitális technológiák fejlesztéséről és használatáról" - mondta Sanz, hozzátéve, hogy azt is fontos biztosítani, hogy az emberek, különösen a fiatal fiúk és lányok meg tudják különböztetni a netről kapott információkat. Az online visszaélések legkárosabb formái közé tartozika deepfake pornográfia, mely a nők arcát arra használja fel, hogy beleegyezés nélküli szexuális aktusokat szimuláljanak vele.
A Home Security Heroes kiberbiztonsági cég 2023-as jelentése szerint a deepfake pornográfia az összes online deepfake videó mintegy 98%-át teszi ki, a célpontoknak pedig a 99%-a nő.
Az ENSZ életre hívta a "16 nap a nemi alapú erőszak ellen" kampányt, mely a nők elleni online erőszak megszüntetésére fókuszál, a kampány kedden indul világszerte. "Fontos, hogy a társadalom megértse, hogy az erőszaknak ez a formája nem maradhat büntetlenül" - mondta Sanz.
A digitális világ a valóság tükre
Sanz szerint az online erőszak tükörképe annak a fizikai és szexuális erőszaknak, amellyel a nők és lányok a mindennapi életben egyre nagyobb számban szembesülnek. A European Institute for Gender Equality szerint az EU-ban minden harmadik nő tapasztalt már valamilyen fizikai vagy szexuális erőszakot élete során.
2014 és 2024 között a 18-74 éves nők körében nem javult a nemi alapú erőszak valamilyen formáját átélt nők aránya, mindössze 1 százalékponttal csökkent (31,4%-ról 30,7%-ra), ami mélyen gyökerező szexista magatartást tükröz. "Azt látjuk, hogy a férfiak fiatalabb generációi megkérdőjelezik a nemek közötti egyenlőséget" – mondta Sanz.
Egy 2025-ös, 30 országban több mint 24 ezer ember megkérdezésével készült felmérés szerint a Z generációs férfiak (1997 és 2012 között születettek) 57%-a és az ezredfordulós férfiak 56%-a úgy érzi, hogy országa "túl messzire ment a nők egyenlőségének előmozdításában." Az ENSZ munkatársa szerint ez a megítélés szélesebb körű társadalmi kihívásokat tükröz, többek között a munkához való hozzáférést.
A nők a közszférában szembesülnek a legtöbb erőszakkal
2024-ben az Európai Unió nemzeti parlamentjeiben a képviselői helyek 33,4%-át foglalták el nők, ami 2010 óta mintegy 9 százalékpontos növekedést jelent. A nők helyi szintű képviselete azonban továbbra is alacsony és egyenlőtlen, országonként 25% és 43% között mozog.
A nők politikába jutását gátló hagyományos akadályok (például a politikai szerepekkel kapcsolatos nemi sztereotípiák és a munka és a magánélet összeegyeztetésének nehézségei) mellett a közszolgálati szerepkörben dolgozó nők aránytalanul magas hányadbantapasztalnak erőszakot. "A közszerepet vállaló nők szembesülnek a legnagyobb mértékű megkülönböztetéssel és támadásokkal" - mondta Sanz, hozzátéve, hogy a női politikusokkal szemben magasabb követelményeket támasztanak, mint férfi társaikkal szemben.
A Council of European Municipalities and Regions adatai szerint az európai politikus nők mintegy 32%-a számolt be arról, hogy erőszakot tapasztal. "Erős demokrácia az, ahol több nő van döntéshozó pozícióban - érvelt Sanz , hozzátéve, hogy - ennek eléréséhez biztosítanunk kell a védelmüket, hiszen mindenkit védeni kell, aki közéleti szerepet vállal."