Az idei COP-ot is képmutatással vádolják. Az terjed az interneten, hogy egy négysávos autópálya épült a COP30 vendégei kedvéért, és ezért kivágtak százezer fát Amazóniában.
Európai vezetők is részt vesznek az ENSZ klímakonferenciáján a brazíliai Belémben. Miután az Egyesült Államok kilépett a párizsi klímaegyezményből, gyengült valamelyest a kollektív lendület, de az EU továbbra is az éghajlatváltozás elleni globális küzdelem egyik legjelentősebb finanszírozója.
Ezeket a klímakonferenciákat ugyanakkor rendre képmutatással vádolják, és nem csak civil szervezetek. Idén az terjed az interneten, hogy a brazil kormány kivágatott százezer fát Amazóniában csak azért, hogy megépíthessen egy négysávos autópályát a COP30-ra érkező vendégek kényelme kedvéért. Donald Trump pedig eközben azt állítja, hogy Brazília esőerdeit valójában "a környezetvédők utazásai" teszik tönkre.
Csakhogy ezek az állítások félrevezetőek, mivel a történet összetettebb, mint amilyennek látszik.
A bontás
Ami az autópályát illeti, az egy régi történet. Az Amazóniát átívelő Avenida Liberdade nevű, 13 km hosszú, négysávos autópálya egy vitatott projekt, 2012 óta próbálják megépíteni. Akkor még senki sem tudta, hogy 2025-ben ott lesz az ENSZ klímakonferenciája.
Az elképzelés szerint Maritubát - a Belémmel szomszédos várost - kötné össze a fővárossal, hogy enyhítse a meglévő kulcsfontosságú utak zsúfoltságát. Az építkezés 2024 júniusában kezdődött, de a projekt elleni tiltakozások és a helybéliek felháborodása miatt többször is felfüggesztették.
2025 márciusában a BBC cikket közölt az autópályáról, ami tovább szította a vitát. A cikkben a brazil infrastruktúráért felelős miniszter azt mondta, hogy ez az autópálya egyike annak a 30 projektnek, amellyel felkészítik a várost a nagy eseményre, és azután meg majd megöröklik az ott élők mindazt, ami felépült.
Bár az Avenida Liberdade nem szerepel a brazil szövetségi kormány COP30-as projektlistáján, a helyi média beszámolói szerint a nemzetközi konferencia előtt felgyorsult az útépítés.
Amikor ennek híre ment, a COP30 szervezői elhatárolódtak a projekttől mondván, hogy az nem tartozik "a szövetségi kormány hatáskörébe", és nincs köze a COP30-hoz sem.
Rafael de Pino, egy Brazíliában élő újságíró, aki az éghajlatváltozással kapcsolatos dezinformációról tudósít, az Euronews tényellenőrző csapatának elmondta, hogy "ha Pará állam kormányzója a COP30 előkészületeinek részeként bejelent egy útépítési projektet, attól az még nem lesz országos COP30-projekt, és főleg nem lesz " a környezetvédők négysávos autópályája".
Végül is az út valójában nem készült el, a helyi hatóságok azt állítják, hogy 2026 elejére szeretnék befejezni.
Továbbra is ellentmondásos a helyzet
Számos őslakos közösség él az Avenida Liberdade közelében, és tiltakoznak, amiért velük nemegyeztetett senki. Úgy érzik, egyre inkább körbezárja őket az infrastruktúra, így veszélybe kerül a sokuknak megélhetést biztosító helyi mezőgazdaság.
A brazíliai Pará állam, amelynek fővárosában most a COP30 ülésezik, 2016 óta minden évben országos rekorder az erdőirtásban, aminek hátterében főleg a legelőigényes agrárvállalkozások állnak.
"Csak 2024-ben 1260 km² amazóniai esőerdő pusztult el" - mondta de Pino. - "Ezt az erdőirtást leginkább az agrárgazdaság hajtja, a MapBiomas szerint több mint 90 százalékban, hogy új legelőket nyissanak. Ennek az ágazatnak egy része finanszírozza az éghajlati dezinformációs gépezetet is, amint arról az Agência Pública is beszámolt."
Brazília azzal az elkötelezettséggel vágott bele az idei COP30 megrendezésébe, hogy az őslakosok, akiknek élete összefonódik Amazónia esőerdeivel, reflektorfénybe kerüljenek.
November 15-én aktivisták és őslakosok vonultak ki Belém utcáira, hogy az esőerdők pusztítása ellen tiltakozzanak. Ez volt a legnagyobb ilyen tiltakozó akció a négy évvel ezelőtti, Glasgowban tartott COP26 óta.
Az őslakosok a múlt héten is szerveztek megmozdulást a COP30-on: akkor elállták az egyik konferenciaterem bejáratát.