A klímaváltozás miatt az északi sarkkörön is életképessé válik a zabtermesztés. Finn, izlandi, ír, norvég és svéd kutatók 400 zabfajtát tesztelnek, hogy meghatározzák, melyek a legalkalmasabbak a jelenlegi éghajlati viszonyokhoz, és hogy elősegítsék a zab termesztését Észak-Európában.
A klímaváltozás miatt a gabonatermesztés olyan európai területeken is életképessé válik, ahol az korábban elképzelhetetlen volt. Azonban az északi sarkvidéki éghajlat is változik. Az északi sarkkör öt országának kutatói részt vesznek az OatFrontiers nevű páneurópai interregionális projektben.
Hrannar Smári Hilmarsson, az OatFrontiers izlandi vezetője azt mondja, hogy a résztvevő országokban körülbelül 400 gabonafajtát teszteltek különböző kontrollültetvényeken, különböző fényperiódusokkal és stresszfaktorokkal a termesztés során.
„Gunnarsholtban vagyunk, Izland déli részén, az északi 64. szélességi fokon. Itt van egy tesztmező a zabtermesztéshez, ahol különböző fajták terméshozamát vizsgáljuk. Meg akarjuk nézni, hogyan reagál a zab szélsőséges körülmények között, amikor nagyon hideg, havas, nagyon szeles, esős és száraz időszakok is előfordulnak. Meg akarjuk vizsgálni a körülményeket, és a zabot ehhez a kihíváshoz igazítani” – magyarázza Hrannar Smári Hilmarsson.
Az OatFrontiers ötlete az Izlandi Mezőgazdasági Egyetemen született. Helga Rún Jóhannesdóttir, kutatási asszisztens a laboratóriumban azonosítja és rögzíti a különböző zabfajták tulajdonságait. A magokat, amelyeket előzőleg a betakarított fajták szerint zsákokban válogatnak, szárítás és tisztítás előtt és után lemérik és megvizsgálják.
„A tisztítás után megismerjük a teljes hozamot, és kiszámíthatjuk, hogy hektáronként hány tonnát gyűjtöttünk, és hogy az egyes gének, az egyes zabfajták összesen mennyi hozamot eredményezhetnek. A zab nagyon ellenálló növény. Nagyon rossz körülmények között is megterem, és úgy is kiváló eredményeket hoz” – mondja Helga Rún Jóhannesdóttir.
Az északi zab ellenálló és egészséges
Örn Karlsson 2009-ben kezdett gabonát termeszteni állatállományának etetésére Izland déli részén. Ma ő az egyetlen termelő a térségben, aki emberi fogyasztásra szánt zabot árul.
„A zabmagok ültetéséhez 110 napig, vagyis valamivel több mint három hónapig 10 fok feletti hőmérsékletre van szükség. Idén jó termésünk lesz” – magyarázza.
Hozzáteszi, hogy gyerekkorában „szeptemberben gyakran havazott, míg ma már ez soha nem fordul elő. Izland déli részén melegebb van”. Örn rámutat, hogy a skandináv országokban „a terméshozam alacsonyabb, mint a melegebb országokban, de a zab nagyon egészséges. Nem használunk vegyszereket, így nagy mennyiségű gabonát tudunk termelni. Jelenleg egy svéd fajtát használunk, de biztos vagyok benne, hogy a jövőben lesznek új, sokkal nagyobb és jobb fajták, és ez a projekt hosszú távú célja.”
A projekt teljes költségvetése 1,6 millió euró, amelynek 60 százalékát az európai kohéziós alap finanszírozza, a fennmaradó 40 százalék pedig magán- és állami hozzájárulásokból jön össze. Az OatFrontiers projektben öt különböző országból tíz partner vesz részt: Izlandról, Írországból, Finnországból, Norvégiából és Svédországból.
A búzához vagy az árpához képest a zab ellenállóbb és kevesebb gombaölő szerre van szüksége, de hogyan határozzák meg, hogy melyik fajta alkalmas az egyes régiókban? Van-e egyetlen fajta, amely az egész Északi-sarkvidéken megterem?
„Ezt genotípus-környezet interakciónak nevezzük, és szeretnénk megtudni, hogy találhatunk-e olyan fajtát, amely minden helyen jó, vagy lehet, hogy van olyan, amely Írországban jól működik, de nem ugyanaz, mint amelyik Finnországban vagy máshol működik. Még nem tudjuk, de meg fogjuk tudni” – mondja Hrannar Smári Hilmarsson, az izlandi OatFrontiers vezetője.
A projekt eredményeit 2026 végéig tervezik közzétenni.