Edgars Rinkēvičs lett elnök felszólította Magyarországot és Szlovákiát, hogy "hallgassanak Trumpra", aki felszólította az európai országokat, hogy hagyjanak fel az orosz gáz- és kőolajimporttal annak érdekében, hogy az EU megszüntesse a Vlagyimir Putyin energiaellátásától való függést.
Az oroszországi energiaellátástól való függőség megszüntetése "politikai akarat" kérdése - mondta Edgars Rinkēvičs lett elnök az Euronewsnak adott interjújában.
"Nézzék meg a saját országomat, Lettországot. Még 2017-ben 100%-ban az orosz gáztól és olajtól függtünk. Ma, 2025-ben teljesen függetlenek vagyunk. Olajat és gázt vásárolunk különböző országoktól. Ha van politikai akarat, annak meglesz az eredménye is" - mondta Rinkēvičs.
Az Európai Unió fokozatosan lemond az orosz olaj és gáz felhasználásáról. Az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió 2022. februári kezdete óta az EU mintegy 27%-ról 3%-ra csökkentette az Oroszországból származó nyersolajimportot. A földgáz nagyjából 45%-ról körülbelül 18-19%-ra csökkent.
Míg a legtöbb uniós tagállam támogatja ezt az átállást, Szlovákia és Magyarország továbbra is határozottan ellenzi a kivezetést.
Donald Trump amerikai elnök kedden az ENSZ Közgyűlésében tartott beszédében bírálta az Európai Uniót, amiért továbbra is orosz energiát vásárol.
"Gondoljanak bele. Önmaguk ellen finanszírozzák a háborút. Ki a fene hallott már erről?" - mondta Trump.
Rinkēvičs meg van győződve arról, hogy az orosz olaj és gáz fokozatos kivonásának felgyorsítása hatással lehet az ukrajnai háborúra.
"Oroszország gazdasága nem áll olyan jól. Ha jobban nyomulunk a szankciókat illetően, ha leállítjuk az olaj- és gázvásárlást, akkor az nagyon is befolyásolhatja az egész helyzetet" - mondta az Euronewsnak.
A szankciókkal kapcsolatban a lett elnök azt mondta, hogy végül döntést kell hozni arról, hogy a befagyasztott orosz vagyonból "mindenféle fegyverekkel támogassuk Ukrajnát".
Az EU vizsgálja, hogyan lehetne felhasználni a befagyasztott, összesen 210 milliárd euró értékű vagyont Ukrajna védelmének és a háború utáni újjáépítésének finanszírozására.
Mivel még nem született döntés, Rinkēvičs sürgette az EU-t, hogy lépjen előre, hozzátéve, hogy "másodlagos szankciókat kell bevezetnie azokkal az országokkal szemben is, amelyek segítenek Oroszországnak kijátszani" a meglévő intézkedéseket.
Januárban az Earthsight nevű civil szervezet közzétette egy titkos vizsgálat eredményeit, amelyből kiderült, hogy az EU a szankciók 2022. júliusi hatályba lépése óta rendszeresen több mint 1,5 milliárd euró értékben importált illegális orosz és fehérorosz nyírfa rétegelt lemezt.
Biztonsági garanciák
A Franciaország és az Egyesült Királyság által vezetett "tettre készek koalíciója" azon dolgozik, hogy közös megközelítést dolgozzon ki arra vonatkozóan, hogy a háború után hogyan nyújtsanak biztonsági garanciákat Ukrajna számára, beleértve a csapatok helyszíni telepítésének lehetőségét is.
A politikai folyamatról Rinkēvičs azt mondta: "Még nem tartunk ott, hogy végleges döntéseket hozzunk a valódi biztonsági garanciák nyújtásáról".
"Ha úgy döntünk, hogy biztonsági garanciákat nyújtunk, ha úgy döntünk, hogy csapatokat küldünk a szárazföldre, akkor szükségünk van az Egyesült Államok támogatására" - magyarázta. "Nem feltétlenül amerikai csapatokra a szárazföldön, hanem logisztikai, hírszerzési támogatásra, illetve a támogatás egyéb formáira" - mutatott rá a lett elnök.
Rinkēvičs hozzátette, hogy bár valószínűleg korai lenne még erről beszélni, "sok múlik azon, hogyan alakul a politikai folyamat Oroszország és Ukrajna között", és hozzátette, hogy "nem lát hajlandóságot az Orosz Föderáció részéről arra, hogy komoly béketárgyalásokba kezdjen".