Az amerikai elnök az ENSZ Közgyűlésen tartott beszédében kifogásolta az ENSZ cselekvésképtelenségét, hosszan bírálta az Európai Unió hatástalan szankcióspolitikáját, ugyanakkor kiállt Európa és Ukrajna támogatása mellett.
HIRDETÉS
Donald Trump amerikai elnök az ENSZ Közgyűlést követően kijelentette egy közösségi média posztjában, hogy szerinte Ukrajna visszaszerezhet minden olyan területet, amit a 2022-es orosz katonai invázió óta elveszített. Trump egyúttal határozottan bírálta Oroszország politikáját és gazdaságát, amely utóbbi szerinte bajban van. Kijelentette: Oroszország papírtigris, tekintettel arra, hogy nagy gazdasági nehézségekkel küzd.
„Miután megismertem és teljes mértékben megértettem Ukrajna és Oroszország katonai és gazdasági helyzetét, és miután láttam, hogy ez milyen gazdasági nehézségeket okoz Oroszországnak, úgy gondolom, hogy Ukrajna az Európai Unió támogatásával képes harcolni és visszaszerezni Ukrajna egész területét eredeti formájában. Idővel, türelemmel Európa, és különösen a NATO pénzügyi támogatásával a háború kezdetének eredeti határai nagyon is megvalósítható célok. Miért is ne?” - fogalmazott Truth Social posztjában.
Zelenszkij üdvözölte Trump látszólagos pálfordulását. Az ukrán elnök által elmondottak alapján „nagy változáson” ment keresztül, vélekedett, és hozzátette, hogy szerinte az amerikai elnök segíthet a kínai elnök, Hszi Csin-ping álláspontját is az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, amit vélhetően Zelenszkij kulcsfontosságúnak tart.
Szankciók és légtérsértés az ENSZ Közgyűlés árnyékában
Az elmúlt hetekben Donald Trump és több amerikai kormányzati szereplő kijelentette, nem értik, hogy lehet az, hogy több európai ország még mindig orosz energiahordozókat vásárol. Később az amerikai elnök határozottan elköteleződött amellett, hogy ezt be kell szüntetni, és amennyiben az Európai Unió tagállamai vállalják, hogy letesznek az orosz energiahordozók vásárlásáról, részt vesz az Oroszország elleni szankciós politikában. Erre válaszul az EU napokon belül előterjesztette az orosz gazdaságot célzó 19. szankciós csomagot. A szankciók döntő része az orosz olajat és fölgázat, a kriptovalutát és a bankokat érinti.
Trump szankciós politikában való részvételének feltételei egyelőre nem teljesültek, hiszen Szlovákia és Magyarország energiakitettsége révén kénytelen orosz energiahordozókat vásárolni, amelytől várhatóan a közeljövőben sem lesz képes elállni. Donald Trump követelése mindkét országra érvényes, így a két Közép-európai tagállam patthelyzetben van.
Az amerikai elnök az ENSZ Közgyűlésén tartott beszédében megismételte azt a követelését, hogy Európa szüntesse be az Oroszországtól való „kínos” olaj- és gázvásárlást, és kijelentette, hogy addig nem hajtja végre a Moszkva ellen ígérgetett gazdasági szankcióit, amíg ez nem teljesül. Tehát azzal, hogy Magyarország nem állítja le az orosz kőolaj és földgáz vásárlását, lassítja az orosz-ukrán háború lezárásának folyamatait. Amennyiben a békepárti magyar kormány az energiakérdés alternatívája nélkül ezt mégis megteszi, a téli időszakban különösen érintett lehet az energiaválság által. Ugyanez igaz Szlovákiára.
Volodimir Zelenszkijjel az ENSZ Közgyűlésen tartott közös sajtótájékoztatóján Orbán Viktorról úgy nyilatkozott Donald Trump, hogy a magyar miniszterelnök a barátja, és bár eddig nem beszélt vele az orosz olaj importjáról, úgy érzi, ha ezt megtenné, talán leállítaná azt. Az ukrán elnök szerint a magyarok még nem állnak készen arra, hogy leváljanak az orosz energiahordozókról.
Szijjártó Péter a Facebook-oldalán reagált Trump azzal kapcsolatos megszólalására, hogy ő rá tudná venni Orbánt az olajimport megszüntetésére. A magyar külügyminiszter diplomatikus hangnemű válaszában azt írta, hogy "mi mindenben támogatjuk az amerikai elnök erőfeszítéseit a béke érdekében. A földrajzi helyzetünkből fakadó valóságot azonban nem tudjuk megváltoztatni" - írta.
Szijjártó korábban azt mondta, hogy "számunkra az energiaellátás tisztán fizikai kérdés. Jó lehet arról álmodozni, hogy olajat és gázt vásárolunk valahonnan [Oroszországon kívül] … de csak onnan tudunk vásárolni, ahol rendelkezünk infrastruktúrával. És ha megnézzük a fizikai infrastruktúrát, akkor nyilvánvaló, hogy az orosz ellátás nélkül lehetetlen biztosítani az ország biztonságos ellátását." A politikus egy az ukrán médiának adott interjúban azt is mondta, hogy a szankciókat az Európai Unió "eddigi eddigi legnagyobb kudarcának" tartja.
Magyarország elsősorban a Barátság-kőolajvezetékre és a TurkStream gázvezetékre támaszkodik az orosz szénhidrogének behozatalához.
A szlovák gazdasági miniszter, Denisa Saková közölte, hogy már beszélt az Egyesült Államokkal a kérdésről, és megértő választ kapott. „Amíg van alternatív útvonalunk, és a szállítási kapacitás elegendő, Szlovákiának nincs problémája a diverzifikációval” – mondta.
Az amerikai elnök az ENSZ Közgyűlésen tartott beszédében kifogásolta a NATO-tagállamok olajimport-szankcióinak működésképtelenségét. „Kína és India a háború fő finanszírozói, hiszen továbbra is orosz olajat vásárolnak. Megbocsáthatatlan, hogy még a NATO-országok sem csökkentették jelentősen az orosz energia és az orosz energiaipari termékek importját. Ezt két héttel ezelőtt tudtam meg, nem örültem neki" - mondta „Maguk finanszírozzák az önmaguk ellen vívott háborút. Ki hallott ilyesmiről?" - vont kérdőre mindenkit.
Az elnök újból elköteleződött amellett, hogy ha feltételei teljesülnek, akkor tevékeny szerepet vállal a globális szankciós politikában. A szerepvállalást illetően azonban mielőbbi egységet sürgetett. Követeléseiben a politikai szempontok mellett vélhetően az Egyesült Államok gazdasági érdekei is szerepet játszanak. "Akik most itt vannak, azoknak csatlakozniuk kell hozzánk, és pontosan ugyanazokat az intézkedéseket kell hozniuk, mint nekünk” - szólította fel az ENSZ Közgyűlés résztvevő országait.
Az amerikai elnök követelésére válaszul az Unió most megpróbálja előrehozni az Oroszországból származó LPG (cseppfolyósított földgáz) importjának korlátozását 2026-ra. A gyakorlatban tehát a tervezettnél egy évvel korábban lépnének életbe a szankciók. Az EU ellenzi a Kínára és Indiára kivetett vámok bevezetését, és célzottabb intézkedéseket fontolgat az indiai és kínai olajfinomítók ellen. A legújabb szankciócsomag további 45 vállalatra vonatkozó exportkorlátozásokat is javasol, amelyekről úgy vélik, hogy együttműködnek abban, hogy Oroszország képes egyes szankciókat megkerülni. Az érintett vállalatok közül 12 kínai, két thaiföldi és három indiai vállalat van.
Trump eddig részleteket nem közölt, hogy az általa ígért szankciós csomag miből állna és tovább halogatja azt. A szankciók érinthetik Indiát és Kínát is. Az előbbire Donald Trump 50%-os vámokat vetett ki, és jelenleg is tárgyalások folynak azok feloldásáról. Kínában az általános vámok 10%-osak, de a különböző vámtípusok kombinálva egyes termékekre akár 30%-os vámokat is eredményezhetnek.
Miután a NATO éles hangú nyilatkozatot adott ki azzal kapcsolatban, hogy amennyiben Moszkva megsérti a légterét, védelme érdekében akár katonai eszközöket is kész bevetni, Donald Trump egyetértett az állásfoglalással, mondván, szerinte a NATO repülőgépeinek le kell lőniük az orosz repülőgépeket, ha azok valóban légtérsértést követnek el. Az elnök később finomított kijelentésén: fenti állítása a körülményektől függ. Az amerikai külügyminiszter kevésbé támogató ezzel kapcsolatban. Marco Rubio csak akkor véli szükségesnek a NATO légterét megsértő repülők likvidálását, amennyiben azok támadnak.
Mindenkit kiosztott
Az amerikai elnök az ENSZ Közgyűlés előtt tartott beszédében bírálta a világszervezet munkáját: véleménye szerint az nem segíti az orosz-ukrán békefolyamatot. Trump kérdőre vonta a szervezet céljait, mondván, hogy bár az ENSZ hatalmas potenciállal rendelkezik, nem él vele. Szerinte a szervezet vezetői bár kemény hangvételű leveleket írnak, utána nem tesznek semmit. Mint mondta, szerinte az üres szavak szerinte nem vetnek véget a háborúknak.
Az elnök azért is támadta a szervezetet, mert az segítette az Egyesült Államokba bejutni igyekvő menedékkérőknek. „Az ENSZ-nek meg kell állítania a betolakodásokat, nem pedig előidéznie és finanszíroznia azokat” - mondta.
Az elnök legnagyobb kritikáját Európának tartogatta. Ezt szintén a megújulóenergia- és migrációspolitika miatt tette. „Európa komoly bajban van. Olyan illegális bevándorlók árasztják el, amilyeneket még senki sem látott... Mind a bevándorlás, mind az öngyilkos energiapolitikák Nyugat-Európa halálát fogják okozni” – prognosztizálta.
A klímaváltozás állítása szerint, „a világ legnagyobb szemfényvesztése”, ráadásul a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest drága energiaköltségekkel terheli az európai országokat. Így bár Trump a nemmegújuló energia fontos csapjait elzárná Európában, arra alternatívát nem adott, hogyan lehetne a fosszilis tüzelőanyagokat kiváltani és a fennmaradó energiaszükségletet kielégíteni. Úgy tűnik, számára a megújuló energia nem megoldás, ahogy a globális felmelegedés is csak kitaláció.