Az Európai Bizottság szerdán bemutatta a következő hétéves költségvetésre vonatkozó első javaslatát, melynek az agrárszektor a nagy vesztese. A terv szerint a mezőgazdasági támogatások aránya a felére esne az új büdzsében, ami a magyar kormány szerint elfogadhatatlan.
HIRDETÉS
Jelentősen csökkentené a mezőgazdasági támogatások összegét az Európai Bizottság a következő, 2028 és 2034 között érvényes uniós költségvetésben. A mostani ciklusban 386 milliárd euró jut az agrárium dotálására, a Bizottság viszont a következő hétéves büdzsében csak 300 milliárd eurót szánna a szektorra a szerdán bemutatott első javaslata alapján.
Ez nominálisan is jelentős, majdnem 25 százalékos csökkenés, de ha figyelembe vesszük az inflációt és azt, hogy a költségvetés keretösszege eközben 1200-ról 1800 milliárdra nő, a különbség még szembeötlőbb. A 2021-2027-es költségvetés majdnem harmada, 32 százaléka megy el az agrártámogatásokra, de a szektor a Bizottság terve szerint a következő büdzsének csak a 16 százalékát kapná meg. Az Európai Unió egyik alappillérét jelentő Közös Agrárpolitika (KAP) ráadásul többé nem lenne önálló költségvetési fejezet, hanem beleolvadna a Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervek nevű programba.
Orbán Viktor magyar kormányfő a Bizottság tervéről kijelentette, hogy az még tárgyalási alapnak is gyenge:
„Azt javasoljuk, hogy vonják vissza, és készítsenek olyat, ami nem Zelenszkij és Ukrajna érdekeit, hanem az európai emberek és az európai gazdák érdekeit szolgálja. Brüsszelt meg kell állítani" – mondta egy Facebookon közzétett videóban a miniszterelnök, egy másik posztban pedig egyenesen arról írt, hogy „az ellenállás legradikálisabb formáját javaslom, lázadás indul!".
Orbán ebben a posztban képeket osztott meg arról a szerdai tüntetésről, ahol magyar gazdák tiltakozásul trágyát borítottak ki a budapesti Európai Unió Háza elé. A demonstrációt a gazdaszervezetek azért szervezték, mert szerintük az uniós tervezet háttérbe szorítaná a mezőgazdaságot, miközben a pénzeket a védelemre, ipari versenyképességre és Ukrajna támogatására csoportosítaná át az EU. A demonstráción – melyről itt számoltunk be bővebben – a MAGOSZ elnöke azt mondta, hogy 70 gazdaszervezet mozdult meg a brüsszeli költségvetési terv ellen.
A mezőgazdasági pénzek kifizetése is veszélybe került
A mezőgazdasági támogatások megkurtítása nemcsak azért fontos Magyarország számára, mert az agrárszektor részaránya a GDP-ben 2,9 százalék, ami az ötödik legmagasabb érték az uniós tagállamok között. Hanem azért is, mert az agrárpénzeket még megkapjuk, több olyan, elvileg Magyarországnak járó uniós forrással ellentétben, melyek kifizetését felfüggesztették jogállamisági problémák miatt.
A magyar kormány aggodalmait tovább növelheti, hogy a Bizottság javaslata szerint a következő költségvetésben már a kohéziós és az agrárpénzek kifizetését is a jogállamisági feltételek teljesítéséhez kötnék. Ez tehát potenciálisan azt jelenti, hogy Magyarország még több pénztől eshet el 2028-tól, ha a következő magyar kormány nem javít a magyar jogállamiság helyzetén.
Orbán Viktor a Bizottság költségvetési javaslatát azzal keretezi, hogy Brüsszel pénzt akar elvenni az uniós állampolgároktól, hogy aztán Ukrajnának adhassa. A költségvetési javaslat valóban tartalmaz 100 milliárd eurót Ukrajna újjáépítésének és uniós csatlakozásának támogatására. De a miniszterelnök arról nem beszél, hogy a terv szerint az EU keleti régiói, és különösen az Ukrajnával határos területek pluszforrásokhoz fognak jutni a gazdasági és védelmi szükségleteik kielégítéséhez.
Az Európai Bizottság szerdán bemutatott terve csak az első állomás a következő uniós költségvetésről szóló, várhatóan két évig elhúzódó vitában. A javaslat valószínűleg jelentősen át fog alakulni, mielőtt a tagállamok végül elfogadják majd a büdzsé számait – már csak azért is, mert az összes uniós országnak vétójoga van a költségvetést illetően.