Felmérés szerint sok dolgozó úgy véli, az MI javítja hírnevét; 64% olyan munkát is vele végez el, amit egyedül nem tudna, ami megnehezíti az előléptetést.
Az irodai dolgozók láthatatlan új előnyhöz jutottak, amelyet a főnökeik nem mindig vesznek észre.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Use.AI kedden közzétett kutatása – a több nagy nyelvi modellt egyetlen előfizetésben kínáló platform – 9 684 dolgozó felnőttet kérdezett meg az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Kanadában, az Európai Unióban és Latin-Amerikában.
A felmérés szerint a megkérdezettek 52 százaléka úgy vélte, hogy a mesterséges intelligencia tapasztaltabbnak mutatja őket, mint amilyenek valójában, vagyis az elért eredmények gyakran megelőzik a tényleges tudást.
A válaszadók 64 százaléka azt mondta, hogy olyan feladatok elvégzéséhez használta az MI-t, amelyeket egyébként önállóan nem tudott volna elvégezni, míg 43 százalék szerint segített olyan felelősségi körök vállalásában, amelyekre még nem érezte magát kellően felkészültnek.
További 35 százalék elismerte, hogy a jelenlegi munkája egyes részeit az MI nélkül csak nehezen tudná ellátni, és minden negyedik megkérdezett attól tart, hogy a munkaadója valójában nagyobb képességeket tulajdonít neki, mint amivel rendelkezik.
A vezetők valóban gyakran nincsenek ezzel tisztában: a dolgozók 39 százaléka úgy nyilatkozott, hogy már adott le MI által támogatott munkát anélkül, hogy ezt jelezte volna, 30 százalék pedig olyan feladatért is elfogadott dicséretet, amelynek jelentős részét a technológia állította elő.
Mindkét gyakorlat megfelelhet a szabályoknak, hiszen a munkahelyek többségénél nincs bejelentési kötelezettség, ugyanakkor azt jelenti, hogy a teljesítményt úgy értékelik, hogy nem látszik, annak mekkora részét „szervezték ki” az MI-nek.
A következmények a karrierépítésre is kiterjednek: 19 százalék állította, hogy az MI által támogatott munka hozzájárult az előléptetéséhez.
El kell-e mondania a főnökének?
A kézenfekvő megoldás az lenne, ha a munkavállalóknak jelezniük kellene, amikor MI-t használnak, ezt azonban a kutatás mögött álló cég nem támogatja maradéktalanul.
„Nem gondolom, hogy a vállalatoknak elő kellene írniuk a dolgozóknak, hogy minden egyes MI-vel való interakciót jelentsenek” – mondta Ihor Herasymov, a Use.AI társalapítója és vezérigazgatója az Euronewsnak.
„Ez nagyon gyorsan kivitelezhetetlenné válna, ahogy ezek az eszközök beépülnek a mindennapi szoftverekbe és a rutinszerű munkavégzésbe” – magyarázta Herasymov, miközben szűkebb mércét javasolt.
„Hasznosabb küszöb az, hogy az MI érdemben formálta-e a munka tartalmát. Ha egy elemzés, javaslat, prezentáció, kód vagy más, következményekkel járó anyag jelentős részét az MI generálta, a munkavállalóknak jelezniük kellene ezt a segítséget.”
A célja, mint mondta, nem az, hogy ellenőrizze a dolgozókat.
„A cél nem a megfigyelés. Az a fontos, hogy a vezetők elegendő kontextust kapjanak ahhoz, hogy meg tudják ítélni egyrészt a munkát, másrészt az emberi hozzájárulást” – mondta Herasymov, hozzátéve, hogy a működőképes szabályzatnak „a lényeges MI-hozzájárulásra, az ellenőrzésre és az elszámoltathatóságra kellene összpontosítania, miközben világossá teszi, hogy a munka benyújtásáért felelős személy továbbra is köteles érteni az anyagot, és megvédeni azt”.
Hogyan mérjék a vezetők valójában a teljesítményt?
Mindez önmagában nem bizonyítja, hogy ezek az alkalmazottak alkalmatlanok lennének, hiszen az MI hozzáértő használata önmagában is egyre fontosabb szakmai készség.
A nehézség az, hogy a kész munka már nem árul el annyit az azt készítő emberről, mint korábban, ami különösen akkor lényeges, amikor a cégnek el kell döntenie, ki kész további felelősségvállalásra.
„A végső kimenet továbbra is számít, de egyre kevésbé alkalmas arra, hogy teljes képet adjon a képességekről” – mondta Herasymov az Euronewsnak.
„A munkaadóknak azt is látniuk kell, hogy valaki képes-e elmagyarázni a munkája mögötti érvelést, felismerni a hibákat egy MI által generált válaszban, döntést hozni hiányos információk alapján, illetve reagálni, amikor a technológia valami hibásat vagy váratlant produkál” – fejtette ki Herasymov.
Ennek kapcsán a Use.AI vezérigazgatója egy készséget külön is kiemelt.
„A probléma megfelelő keretezése különösen fontos. Képes-e valaki jól megfogalmazni a kérdést, megkérdőjelezni egy feltevést, és elmagyarázni, miért jobb az egyik cselekvési irány a másiknál? Ezt sokkal nehezebb pusztán egy gondosan kimunkált végső anyagból megítélni” – fogalmazott Herasymov.
Ám kevés munkaadó találta meg már most a választ arra, hogyan értékelje a teljesítményt az MI korában.
„Egyelőre nem látunk kiforrott modellt ennek mérésére. A szervezetek még mindig azon dolgoznak, hogy az MI miként változtassa meg a teljesítménnyel és az előléptetéssel kapcsolatos döntéseket” – mondta Herasymov, hozzátéve, hogy „a döntéseknél sokkal fontosabbá válik majd a különbség aközött, hogy valaki mit tud előállítani az MI segítségével, és aközött, hogy mit ért meg valójában”.
Eszköz vagy mankó?
Arra a kérdésre, hogy aggasztja-e az MI-hez hozzáférést értékesítő céget az a megállapítás, miszerint a dolgozók 35 százaléka nehézségekbe ütközne nélküle, Herasymov nem söpörte félre az aggodalmat.
„Igen, úgy gondolom, ezt az eredményt komolyan kell venni” – mondta.
„A probléma ott kezdődik, amikor valaki ugyan képes MI-vel választ előállítani, de nem tudja megbízhatóan felismerni, ha ez a válasz hibás, nem tudja megmagyarázni, miért megfelelő, vagy nem tud megalapozott döntést hozni, amikor a rendszernek nincs megbízható válasza. Ilyenkor a kapcsolat egyre kevésbé hasonlít képességbővítésre, és egyre inkább függőségre” – mondta Herasymov az Euronewsnak.
A helyzetet inkább kompromisszumként, semmint végleges ítéletként fogalmazta meg.
„Az MI felgyorsíthatja az emberek munkáját, és kitágíthatja azt, amire képesek. De ha ezek a nyereségek gyengébb önálló ítélőképességgel járnak együtt, akkor ez olyan csere, amelyet a munkaadóknak és a technológiai cégeknek hajlandónak kell lenniük felismerni és kezelni.”
A technológia azonban nem várja meg, amíg a munkaadók mindezt tisztázzák.
A Ventureburn a METR adataira hivatkozva – ez egy amerikai nonprofit szervezet, amely a MI-rendszerek társadalmi hatásait vizsgálja – arról számolt be, hogy az MI autonómiájának megduplázódásához szükséges idő nyolc hónapról 4,7 hónapra rövidült.
Ugyanez az összesítés 1 400 százalékos éves növekedést rögzít az MI autonóm képességeiben 2025 eleje és 2026 eleje között, miközben a hozzáférés is látványosan ugyanolyan ütemben bővült.
Az MI-eszközök letöltéseinek száma 15 ezerről 11,8 millióra emelkedett, ami 780-szoros növekedés, miközben a nyilvánosan elérhető MCP-eszközök száma 35-szörösére, mintegy 177 ezerre nőtt.
Az MCP, vagyis a Model Context Protocol egy olyan szabvány, amely lehetővé teszi, hogy az MI-asszisztensek közvetlenül kapcsolódjanak más alkalmazásokhoz és adatforrásokhoz, így a feladatokat el is végezhetik, nemcsak leírják, hogyan kellene megoldani azokat. Ez teszi lehetővé az általában „agentikus MI”-ként emlegetett rendszereket.
Ez a fejlődési ív csak tovább élesíti a felmérés által azonosított problémát. Ahogy egyre több munka zajlik úgy, hogy az ember nem irányítja minden egyes lépését, a végtermék egyre kevesebbet árul el arról, aki a nevét adta hozzá.