Loader
Hirdetés

Egy férfi kilenc hónapig élt sertésvesével, mielőtt emberi vesét kapott

Férfi élt kilenc hónapig disznóvesével „hídként” emberi szervátültetés előtt.
Férfi kilenc hónapig élt sertésvesével, „hídként” az emberi transzplantációig. Szerzői jogok  Cleared/Canva
Szerzői jogok Cleared/Canva
Írta: Marta Iraola Iribarren
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Egy genetikailag módosított sertésvese kilenc hónapon át tartotta távol a dialízist egy férfitól, ez az első sikeres eset, amikor állatszervet használnak „hídként” egy emberi szervig.

Egy genetikailag módosított sertésvese kilenc hónapon át megóvott a dialízistől egy 66 éves, veseelégtelenségben szenvedő férfit egyedülálló, úgynevezett hídtranszplantáció keretében. Az eset reményt ad egy olyan világban, ahol a szervátültetésre várók száma jóval meghaladja a rendelkezésre álló szervekét.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A The Lancet (forrás: angol) orvosi folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a sertésvesék átültetése megoldást jelenthet azoknak a betegeknek, akiknek évekig kell várniuk emberi donorvesére.

A vizsgálatban szereplő páciens, egy 2-es típusú cukorbetegség miatt kialakult veseelégtelenséggel élő, 66 éves férfi, aki a transzplantációt megelőző két évben hemodialízisen volt – ez olyan kezelés, amely speciális géppel szűri ki a vérből a salakanyagokat, a felesleges folyadékot és a mérgeket, amikor a vesék már nem működnek –, 2025 januárjában kapta meg a sertésszervet.

Nem állt rendelkezésére élődonor, ezért a halottból származó veseátültetés várólistájára került, ahol az előrejelzett várakozási idő több mint öt év volt.

A Kidney Transplant Decision Tool nevű program – amely a különböző kezelési lehetőségeket és várakozási időket mérlegeli – alapján annak becsült esélye, hogy megkapja a szükséges transzplantációt, mindössze körülbelül 9 százalék volt, miközben a halálozás vagy a várólistáról való lekerülés becsült kockázata meghaladta a 40 százalékot.

A sertésvese összesen 69 genetikai módosítást tartalmazott a jobb kompatibilitás és biztonság érdekében, és 271 napon át biztosított dialízismentes támogatást.

A sertésvesétől az emberi donorig

A kutatók beszámolója szerint az átültetett szerv azonnal működni kezdett. Kilenc hónappal a műtét után a vesét eltávolították. A betegnél nem mutattak ki olyan ellenanyagokat, amelyek emberi szövet ellen irányulnak, és szinte lehetetlenné tették volna számára egy emberi vese befogadását, valamint nem találtak állatról emberre terjedő fertőzést sem.

Miután a sertésvese működése romlani kezdett, eltávolították, a beteg pedig sikeresen kapott egy elhunyt donortól származó emberi vesét, amely azóta is stabilan működik.

Az emberi vese a vártnál hamarabb érkezett, mert az orvosok találtak egy olyan donorszervet, amely a lehető legmagasabb szöveti egyezést mutatta a beteggel.

Ez a szintű kompatibilitás a kutatók szerint „szokatlan és nagyrészt nem kiszámítható”, és a standard szervelosztási szabályok szerint jelentős előnyt biztosít a várólistán.

A szervhiány kezelése

A genetikai úton módosított sertésszervek átültetését régóta a szervhiány lehetséges megoldásaként emlegetik. Az első sertésvese-transzplantáció élő emberbe 2024-ben történt, ám 52 nap után véget ért, amikor a beteg, a vesétől független szívproblémák miatt, meghalt, és korábbi vizsgálatokban még soha nem dokumentálták, hogy egy fajok közötti átültetés (xenograft) két hónapnál tovább életben maradjon.

„Ez az eset egyszerre mutatja meg a klinikai vese-xenotranszplantáció ígéretét és a még előttünk álló kihívásokat” – írták a szerzők.

A kutatók szerint az eredmények azt jelzik, hogy az állati szervek átmeneti megoldásként szolgálhatnak a hagyományos transzplantációig azoknál a betegeknél, akiknek hosszú éveket kell várniuk emberi szervekre.

„A szervhiány a legsúlyosabb válság, amellyel jelenleg a transzplantáció területén szembe kell néznünk” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Leonardo Riella, a Mass General Brigham kórházból.

„A jövőképünk az, hogy a xenotranszplantáció segíthet áthidalni ezt a hiányt: kezdetben úgy, hogy átmeneti hídkezelésként leveszi a betegeket a dialízisről, amíg emberi donorvese érkezik számukra, később pedig – ha sikerül igazolnunk a hosszú távú biztonságot és tartósságot – önálló, végleges terápiaként is” – fogalmazott.

Ugyanakkor figyelmeztetnek: egyetlen beteg kezeléséről van szó, nincsen összehasonlító csoport, és az eredmény egy gondosan kiválasztott páciensre, valamint olyan intenzív szakorvosi ellátásra épül, amely máshol nem feltétlenül érhető el.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Az MI már nem csak fejfájásként tekint a migrénre

„Társadalmi jetlag”: a felborult alvás hogyan növelheti a tinédzserek szorongását

Fáj a háta vagy a könyöke? Lehet, hogy túl sokat játszik a telefonján