A hétéves költségvetési terv legnagyobb tételének minden kifizetését a jogállamiság meglétéhez köthetik az Euronews birtokába került tervek szerint. Ide tartoznának azok a kohéziós és agrárpénzek is, amelyeknek kifizetését nem függesztette fel Brüsszel.
Újabb jogállamisági feltételeket szab az Európai Unió a következő költségvetési ciklusban a kifizetésekhez, ezt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte Brüsszelben, a hétéves költségvetési kere számainak bemutatásakor. A költségvetés főöszegét 2 ezer milliárd euróra növelték.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
"A jogállamiságot feltételek nélkül tiszteletben kell tartani, ez az uniós költségvetés minden alapjánál kötelező. De a következő többéves pénzügyi kerettel ennél tovább megyünk" - mondta Ursula von der Leyen.
"A Nemzeti Regionális Partnerségi Terveknél a jogállamiságot és az alapvető jogokat a beruházások feltételévé és a reformok fókuszává tesszük. Itt egy intelligens feltételrendszerről lesz szó" - tette hozzá a bizottsági elnök. Ursula von der Leyen arról is beszámolt, hogy az uniós pénzeknél felelős pénzköltést, nagyon erős biztosítékokat, egyértelmű feltételeket és megfelelő ösztönzőket használnak majd, ugyanis ez a polgárokat szolgálja.
A von der Leyen által említett Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervek (NRP) nevű csomag a hétéves költségvetési terv legnagyobb tétele, az összes kiadás közel felét tenné ki, 865 milliárd eurót jelent majd, ha ebben a formában fogadják el a költségvetés számait. A bizottsági elnök nem árult el részleteket arról, hogy konkréten milyen formában ellenőrzik majd a jogállamisági feltételeket az NRP alá tartozó programoknál.
Újabb szigorú jogállamisági feltételek jönnek a birtokunkba került dokumentum szerint
Az Euronews birtokába került szabályozási tervekből azonban kiderül, hogy az adott tagállamnak meg kell felelnie az uniós alapértékeinek a projektek elnyeréséhez. Itt az EU Alapjogi Chartáját, az uniós alapszerződés alapjogokról szóló kettes cikkelyét említi a szabályozás, de az is szerepel benne, hogy nem sérthetik a nemek közötti egyenlőség elvét a tagállamok. A szabályozás újdonsága az is, hogy a kifizetéseket összekötik majd az éves jogállamisági jelentéssel is, ettől azt várják, hogy javuljon az alapvető jogok helyzete az unióban.
Ha ezek a jogállamisági feltételek nem teljesülnek, a Bizottság értesíti az adott tagállamot és a ha nincs változás, a Tanács felfüggesztheti a kifizetéseket. A szabályozásban kiifejtik azt, hogy támogatni kell a nyitott, jogokon alapuló, demokratikus és befogadó társadalmakat és meg kell erősíteni az igazságszolgáltatást, a korrupció elleni harcot és a média sokszínűségét. Emelett az átláthatóságot javítanák azzal, hogy az uniós pénzek végső kedvezményezetteinek listáját közzéteszik majd egy központi adatbázisban. Emelett szerepel a költségvetési javaslatban a strong AgoraEU nevű tétel is, amelyre az ERasmus+ programmal együtt 49 milliárd eurót fordítanak. Itt a közös uniós értékek, a demokrácia, a jogállamiság, a sajtószabadság és a civil szervezetek támogatása szerepel célként.
Magyarország nehéz helyzetbe kerülhet a következő költségvetési ciklusban
Az Európai Unióban jelenleg Magyarországot éri a legtöbb bírálat a jogállamiság helyzete miatt. Magyarország ellen egyedüliként folyik Hetes Cikkely szerinti eljárás a Tanácsban, ami elvileg a szavazati jog elvonásával végződhet. Szintén egyedüliként alkalmazzák Magyarország ellen a Jogállamisági Eljárást, amivel uniós pénzeket függesztettek fel a rendszerszintű korrupció veszélye miatt. Magyarország ezeket az eljárásokat és a vádakat politikai bosszúnak nevezi. A jelenleg futó költségvetési keretből Magyarország most lényegében csak kohéziós forrásokat és agrárforrásokat használhatja fel. Azonban ezeket a tervek szerint beolvasztják a Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervek nevű programba, így a jövőben ezekre a pénzeket is felfüggesztheti Brüsszel, ha elégtelennek tartja a jogállamisági helyzetét. Azonban a most bemutatott költségvetési javaslat még koránt sem végleges, hiszen a következő hét évben az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal is meg kell majd egyezni. Ráadásul a hétéves költségvetés ügyében minden egyes tagállamnak, így Magyarországnak is vétójoga van.