Von der Leyen a G7-csúcstalálkozón elhangzott keményhangú felszólalásával csorbította az EU és Kína közötti diplomáciai újraindulással kapcsolatos reményeket.
HIRDETÉS
Miután hetekig a Kínával való diplomáciai közeledés, vagy legalábbis az olvadás jelei mutatkoztak, Ursula Von der Leyen a G7-csúcstalálkozón hirtelen fordulatot tett, és széleskörű támadást intézett Peking "dominancia-, függőségi és zsarolási mintája" ellen kereskedelmi partnereivel, köztük az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal szemben.
"Kína határozottan megmutatta, hogy nem hajlandó a szabályokon alapuló nemzetközi rendszer korlátain belül élni" - mondta Von der Leyen felszólalásában.
"Míg mások megnyitották piacaikat, Kína a szellemi tulajdon védelmének aláásására, masszív támogatásokra összpontosított azzal a céllal, hogy uralja a globális gyártási és ellátási láncokat" - folytatta. - "Ez nem piaci verseny - ez szándékos torzítás".
Az Európai Bizottság elnöke egyenesen úgy nyilatkozott, hogy a globális kereskedelmi rendszer "legnagyobb kollektív problémájának" forrása Kína 2001-es, a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozásában rejlik.
Peking WTO-ba való belépése rendkívül ellentmondásos volt, mivel megnyitotta a nemzetközi piacokat az olcsó exporthullám előtt. A felvételt az úgynevezett "Kína-sokkhoz" és a feldolgozóipari munkahelyek számának csökkenéséhez kötik mind az EU-ban, mind az USA-ban.
A G7-csúcstalálkozón Von der Leyen figyelmeztetett, hogy egy "új kínai sokk" van készülőben.
Peking gyorsan visszavágott Von der Leyen szavaira. Kuo Csia-kun, a kínai külügyminisztérium szóvivője "alaptalannak" és "elfogultnak" nevezte megjegyzéseit, de jelezte, készek közeledni.
"Kína készen áll arra, hogy fokozza a kommunikációt és a koordinációt az EU-val, megfelelően kezelje a kereskedelmi nézeteltéréseket, és elérje a mindenki számára előnyös és közös jólétet" - mondta.
"Ennek ellenére határozottan ellenzünk minden olyan kísérletet, amely Kína fejlődéshez való jogát sérti, vagy akár a saját érdekeit Kína kárára érvényesíti."
Az újraindítás, ami sosem volt
A békéltető kísérlet illeszkedik Peking "elbájoló offenzívájába", ahogyan a diplomaták nevezik, válaszul Donald Trump amerikai elnök politikájára, aki büntetővámokat vetett ki szövetségesekre és ellenfelekre egyaránt.
Kína többször is megpróbálta Brüsszel kegyeit keresni, többek között a törvényhozókkal szembeni ellentmondásos szankciók feloldásával, a július végi, nagy érdeklődéssel várt EU-Kína csúcstalálkozó előtt.
A múlt hónapban Hszi Csin-ping kínai elnök a kétoldalú kapcsolatok 50. évfordulóját lehetőségként üdvözölte, hogy a diplomáciában "fényesebb jövőt nyissanak".
Von der Leyen válaszolt: "Továbbra is elkötelezettek vagyunk a Kínával való partnerségünk elmélyítése mellett. A méltányosságra és kölcsönösségre épülő kiegyensúlyozott kapcsolat közös érdekünk".
De a G7-es felszólalása során, amelyet Trump jelenlétében tartott, ez az elkötelezettség feltűnő módon hiányzott. Beszéde középpontjában Peking közelmúltbeli döntése állt, amely hét ritkaföldfém értékesítésének korlátozásáról szólt, ami szerinte a kereskedelem "fegyverré tételét" jelenti.
Kína kvázi monopolhelyzetben van a ritkaföldfémek, vagyis a csúcstechnológiák építéséhez nélkülözhetetlen 17 fémelem tekintetében. Az ország rendelkezik a világ kínálatának nagyjából 60%-ával és a feldolgozó és finomító kapacitások 90%-ával.
Bár a korlátozások az elmúlt napokban enyhültek, von der Leyen figyelmeztetett, hogy "a fenyegetés továbbra is fennáll", és felszólította a G7-eket, hogy szorosabban fogjanak össze, hogy további nyomást gyakoroljanak Kínára.
A ritkaföldfémek csak a jéghegy csúcsát jelentik a kereskedelmi vitákban, amelyek éles éket vernek Brüsszel és Peking közé. Az elmúlt néhány évben a blokk meredek vámokat vetett ki a Kínában gyártott elektromos járművekre, kizárta a kínai vállalatokat az orvosi eszközökre kiírt közbeszerzési pályázatokból, a Huaweit és a ZTE-t az 5G hálózatok "magas kockázatú beszállítóinak" bélyegezte, és vizsgálatokat indított az ipari támogatások gyanús felhasználása miatt.
Brüsszel azzal is megvádolta Pekinget, hogy nagyszabású külföldi információs manipulációs (FIMI néven ismert) kampányokat folytat, állami ügynökségekbe való betöréssel, a Tajvani-szorosban a katonai feszültségek szításával, az ujgur lakosság emberi jogainak megsértésével és az ukrajnai orosz invázió "fő segítőjeként" való fellépéssel.
Az európaiak hangos tiltakozása ellenére Hszi Csin-ping megerősítette a Vlagyimir Putyinnal való "határok nélküli" partnerségét, ami az egész kontinensen megdöbbenést és felháborodást váltott ki.
Azzal, hogy Kína nem tett jelentős engedményeket, és ragaszkodik a régóta fennálló gyakorlatához, elszalasztotta a lehetőséget, amelyet von der Leyen Trump beiktatása után kínált - mondja Noah Barkin, a German Marshall Fund vezető munkatársa.
"Von der Leyen kendőzetlen bírálata Kínával szemben a G7-csúcson válasz Peking hajthatatlanságára. Hacsak Kína nem mutat hajlandóságot arra, hogy foglalkozzon Európa aggodalmaival, a júliusi csúcstalálkozó valószínűleg nem fog érdemi eredményeket hozni" - mondta Barkin.
"Valószínű, hogy az EU és Kína közötti feszültségek tovább fognak nőni. Az amerikai piac kínai termékek előtti lezárása az export Európába történő áttereléséhez fog vezetni, ami növeli az európai iparra leselkedő veszélyt."
A realitás talaján maradva
Áprilisban Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök Pekingbe repült, kétoldalú megbeszélést folytatott Hszi elnökkel, és a konfrontatív megközelítés megváltoztatására szólított fel.
"Spanyolország támogatja az Európai Unió és Kína kiegyensúlyozottabb kapcsolatait, azt, hogy tárgyalásos úton találjunk megoldást a nézeteltéréseinkre, amelyek megvannak, és hogy a közös érdekű területeken nagyobb legyen az együttműködés" - mondta Sánchez.
A spanyol kormányfő szavai azonnal felkeltették Brüsszel figyelmét, és felpörgették a diplomáciai újraindítással kapcsolatos spekulációkat. Alicja Bachulska, az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) politikai munkatársa szerint azonban a pezsgő diskurzus sosem volt hiteles.
"Az esetleges újraindulás reményét, ha egyáltalán volt ilyen, leginkább azok vetítették előre, akik nem látják egyformán a Von der Leyen vezette Bizottság véleményét" - mondta Bachulska az Euronewsnak.
"Ez a Bizottság meglehetősen következetesnek tűnik abban, hogy elmagyarázza a Kínával kapcsolatos megközelítését, és azt, hogy a jelenlegi körülmények között hogyan látja a fenyegetéseket, a kihívásokat és a Kínával való együttműködés nagyon korlátozott lehetőségeit"."
A politikához természetesen gazdasági szempontok is társulnak.
Sok ország számára, különösen az exportorientáltak számára, Kína továbbra is rendkívül értékes, 1,4 milliárd fős piac, annak ellenére, hogy az európai vállalatok számos akadállyal szembesülnek az üzleti tevékenységük során. Mivel Trump a kereskedelmi tárgyalások sikertelensége esetén 50%-os vámmal fenyegeti a blokkot, a potenciális pusztító hatás elkerülése - vagy legalábbis enyhítése - érdekében elengedhetetlenül fontos, hogy legyen mire támaszkodni.
Az EU-Kína csúcstalálkozó napirendjének élén a kereskedelem áll majd, és mindkét fél várja, hogy legyen mit bejelenteni. Brüsszel mindenképpen véget szeretne vetni a pálinka, a sertéshús és a tejtermékek terén Kína által indított, általa indokolatlannak tartott vizsgálatnak.
De ahogy közeledik a dátum, úgy halványulnak a remények egy olyan kereskedelmi áttörésre, amely kézzelfogható változást hozhat a helyszínen, és enyhítheti a feszültségek egy részét, amint azt von der Leyen keményebb hangvétele a G7-ek találkozóján is mutatta.
"A realizmusról van szó: Kínát továbbra is partnernek, versenytársnak és riválisnak tekintjük" - mondta egy magas rangú diplomata, aki névtelensége megőrzése mellett nyilatkozott. - "Talán magabiztosabbnak kell lennünk az érdekeinket illetően, hogy mit tehetünk, hogy jobban érvényesítsük azokat, de cselekednünk is kell, ha olyan lépések történnek, amelyek veszélyeztetik a kontinensünk stabilitását"."
Egy másik ország diplomatája is igyekezett lelohasztani a felfokozott várakozásokat a csúcstalálkozó előtt, azzal érvelve, hogy Kína Oroszországgal való szövetsége és más államokban végrehajtott beavatkozó kampányai továbbra is "komoly" és "nyugtalanító" tényezők, és ezek a területeken nincs jele javulásnak.
"Ha valóban mélyíteni akarják velünk a kapcsolatokat, az lehetetlen, ha ugyanakkor így viselkednek" - mondta a diplomata. - "Az EU-nak ki kell állnia a saját érdekeiért, függetlenül attól, hogy ki van a Fehér Házban".