Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője közölte: az EU nem tűri az ellenséges kiberakciókat, és szolidáris Cseh Köztársasággal.
A 2022-ben indított kiberakció kezdetén Csehország töltötte be az EU soros elnöki tisztét. A támadáskor a kínai APT31 (Advanced Persistent Threat 31) csoport hozzáférhetett a nagykövetségek és az uniós intézmények között küldött, nem titkosított e-mailekhez.
Kaja Kallas, az unió külügyi főképviselője arra figyelmeztetett minden államot, így Kínát is, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot, az ENSZ normáit és elveit, beleértve a kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatosakat is.
"Az EU és a NATO egy kínai állami hátterű szereplőt tesz felelőssé a Cseh Köztársaság elleni rosszindulatú kiberkampányért. Ez a támadás a nemzetközi normák elfogadhatatlan megsértése. Az EU nem tűri az ellenséges kiberakciókat, és szolidárisak vagyunk a Cseh Köztársasággal." - fogalmazott Kaja Kallas.
A mostani az első alkalom, hogy a cseh kormány egy nemzeti kibertámadást egy államilag támogatott szereplőnek tulajdonít. A Biztonsági Információs Szolgálat, a Katonai Hírszerzés, a Külügyi és Információs Hivatal, valamint a Nemzeti Kiber- és Információbiztonsági Ügynökség által lefolytatott vizsgálat mind azt erősítette meg, hogy Kína állhat a külügy elleni támadás mögött.
A NATO szerdai közleményében megerősítette: a szervezet továbbra is elkötelezett a folyamatosan növekvő kiberfenyegetés leleplezése és elhárítása mellett. Szerintük a kínai támadók a katonai szövetség destabilizálására törekednek.
Az amerikai igazságügyi minisztérium szerint az APT31-et a kínai állambiztonsági minisztérium irányítja Wuhanból. A csoportot korábban más támadásokkal is megvádolták: 2020-ban Joe Biden kampánystábjának privát e-mailjeit vették célba. Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok 2024-ben szankciókat vezetett be az APT31-hez köthető személyekkel szemben.