A szakemberek azzal érvelnek, hogy többféle veszéllyel is jár, ha nagyon sok gyerek születik ugyanannak a donornak a közreműködésével. Egy konkrét esetben több kisgyerek élete forog kockán.
HIRDETÉS
A spermadonáció európai szintű szabályozosát javasolja egy francia biológus és több nemzeti orvosetikai tanács is azután, hogy kiderült, egy ritka genetikai mutációt hordozó dán donor hetvennél is több gyermek fogantatásához járult hozzá Európában, főként Belgiumban. Ez a mutáció növeli a rák korai kialakulásának kockázatát, és az érintett gyerekek közül tíz már meg is betegedett.
Dr. Edwige Kasper, a roueni klinika kutatója, és egy európai konferencián beszélt erről mondván, hogy bár az eset nem szokványos, egyetlen donortól ritkán születik ilyen sok kisgyerek, szükség volna a donációk számának korlátozására. Szerinte máskülönben az történik, hogy "egy genetikai rendellenesség végső soron abnormális módon terjed. A szóban forgó spermabank 75 családban állapította meg a donációk számának felső határát donoronként, de más spermabankokban nincs is ilyen limit, mert nemzetközi vagy konkrétan európai szinten sincs, ezért nem követelmény" - magyarázta az Euronews kérdésére.
Mindenhol mások a szabályok
A vonatkozó szabályozás országonként eltérő. Franciaországban és Görögországban az adományozás anonim. Más országokban, például Ausztriában vagy Hollandiában, az ivarsejt-adományozásból született személy megismerheti az apja személyazonosságát. Németországban és Bulgáriában az adományozás lehet ilyen is, olyan is a körülményektől függően.
Az egy donortól származó gyermekek engedélyezett maximális száma is eltérő: Németországban lehet akár 15 is, Cipruson viszont csak egy. Más országok inkább azt szabályozzák, hány család veheti igénybe ugyanannak a donornak a segítségét, hogy így lehetőséget adjanak testvérek születésére. Dániában például 12 család, Svédországban vagy Belgiumban pedig 6 család fordulhat ugyanahhoz a donorhoz.
A dán, a svéd, a finn és a norvég nemzeti orvosetikai tanácsok már megkongatták a vészharangot. Szerintük sürgősen kellene nemzetközi szintű korlátozás, hogy elejét vegyék a genetikai betegségek terjedésének és a beltenyészetek kialakulásának. Több tucat leszármazott vagy féltestvér nyomon követése donációból született személyek esetében általában nehezebb.
A dán orvosetikai tanács egyik tagja, Ayo Wahlberg professzor is a genetikai rendellenességek terjedését tartja a legnagyobb kockázatnak. Arról beszélt az Euronewsnak, hogy hisz ebben a nevesített esetben is arról van szó, hogy a donor tudtán kívül hordozta a rendellenességet, és így az szélesebb körben terjedhetett el, mintha a limit alacsonyabban lett volna. Úgy látja, hogy az anonimitásnak is egyre kevesebb értelme van, hiszen a mai publikus genetikai tesztelési technológiákkal a féltestvérek már az interneten is megtalálhatják egymást. Ha viszont nem, és sokan vannak, nagy a kockázata annak, hogy összetalálkoznak anélkül, hogy tudnák, igazából féltestvérek.
A dán, a svéd, a finn és a norvég szakemberek európai szintű korlátozást és egy nemzetközi donornyilvántartás mielőbbi létrehozását sürgetik.