Az oltóanyag-kísérletek új reményt adhatnak a harcban egy olyan járvány ellen, amelyet egy engedélyezett vakcinával nem rendelkező Ebola-törzs okoz.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatja két új Ebola-oltóanyagjelölt klinikai vizsgálatát, miközben az egészségügyi dolgozók több afrikai országban küzdenek egy járvánnyal, amely már több mint 5300 ember életét követelte.
A jelenlegi járványt a Bundibugyo-vírus okozza, egy ritka Ebola-variáns, amelyre még nem engedélyeztek oltóanyagot.
„Ma a WHO szakértői csoportjai azt javasolják, hogy a kifejezetten a Bundibugyo-vírusra kifejlesztett két oltóanyagjelöltet is vegyék be a vizsgálatba” – mondta Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója szerdán, genfi sajtótájékoztatón az újságíróknak.
A két oltóanyagjelöltet az Oxfordi Egyetem fejleszti az indiai Serum Institute-tal és a Modernával együttműködésben. A vizsgálatot a Kongói Demokratikus Köztársaság (DRC) Nemzeti Biomedikai Kutatóintézete vezeti, nemzetközi partnerek, köztük a WHO támogatásával.
„Az oltások hatékony eszközök, de nem helyettesítik azokat a bizonyított intézkedéseket, amelyek már most életeket menthetnek” – tette hozzá Tedros, példaként említve a korai ellátást, a kontaktkutatást, az izolációt, a biztonságos és méltóságteljes temetéseket, valamint a közösségekkel folytatott bizalomra épülő együttműködést.
A járvány, amely májusban kezdődött a DRC-ben, eddig több mint 10 000 embert fertőzött meg, a halálozási arány pedig meghaladja az 50 százalékot az ország legutóbbi, október 31-i adatai (forrás: angol) szerint, így ez a valaha feljegyzett leggyorsabban terjedő és legszélesebb körben pusztító Ebola-járvány.
Eseteket Kenyában, Nigériában és Ugandában is jelentettek, a járvány epicentruma és legsúlyosabban érintett országa azonban továbbra is a DRC, ahol 5 103 halálesetet regisztráltak.
Válaszként egyes országok, köztük Ghána és az Egyesült Államok, utazási korlátozásokat vezettek be a DRC-ből érkező utazók számára.
A WHO vezetője elítélte ezeket az intézkedéseket, és alkalmazásuk ellen foglalt állást.
„Arra kérjük azokat az országokat, amelyek utazási korlátozásokat vezettek be, hogy szüntessék meg azokat. Az ilyen korlátozások megbüntetik azokat az országokat, amelyek helyesen járnak el, visszatartják az átláthatóságot, és ártanak a járvány elleni fellépésnek” – mondta.
Ezt az álláspontot osztja az Afrikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központok (CDC) is, amely a járvány kezdete óta azt képviseli, hogy az utazási korlátozásokat nem szabad elsődleges közegészségügyi eszközként alkalmazni járványok idején.