Franciaország 15 év alattiakra szóló közösségimédia-tilalmát már hatályon kívül helyezték, Ausztráliáé most per alatt áll. Közben egy új európai koalíció más megoldásra fogad: jobb platformokat épít.
Több mint 150 szervezet koalíciója jelentette be, hogy európai alternatívákat épít a nagy technológiai cégek közösségi médiájával szemben; a kezdeményezést Brüsszel is támogatja.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez a megoldás egyes kormányok azon törekvéseivel szemben kínál alternatívát, amelyek eltiltanák a gyerekeket a meglévő platformoktól - mely megközelítés azonban a bíróságon egyre több akadályba ütközik.
Ausztráliában a Legfelsőbb Bíróságon támadták meg a világon elsőként bevezetett tilalmat, amely megakadályozza, hogy 16 év alattiak közösségimédia-fiókkal rendelkezzenek. A Reddit és a Digital Freedom Project nevű jogvédő szervezet azzal érvel, hogy a szabályozás sérti az alkotmányban burkoltan elismert politikai kommunikáció szabadságát.
A tilalom december óta ötmillió fiókot szüntetett meg, de a miniszterek elismerik, hogy nem volt olyan hatékony, mint remélték, mivel sok gyerek átcsúszik az életkor-ellenőrzésen.
Franciaország már elveszített egy hasonló csatát. Augusztusban az Alkotmánytanács megsemmisítette az ország 15 év alattiakat érintő tilalmának lényegi részét, arra hivatkozva, hogy az túl széles körű, és nem tartalmaz kellő garanciákat azokra a korellenőrzésekre, amelyeknek minden felhasználót - így a felnőtteket is - alávetné.
Emmanuel Macron elnök felkérte a kormányt, hogy dolgozzon ki egy szűkebb szabályozást.
Mindezek ellenére az európai kormányok tovább haladnak előre.
Görögország 2027 januárjától, Dánia pedig 2027 júliusától tervezi bevezetni a 15 év alattiakra vonatkozó tilalmat. Spanyolországban a 16 év alattiak korlátozásáról folyik vita, az Egyesült Királyság pedig várhatóan jövőre vezeti be saját tilalmát.
Szeptemberben az Európai Bizottság benyújtotta Kids Act elnevezésű javaslatát, amely megtiltaná, hogy 13 év alattiak közösségimédia-fiókkal rendelkezzenek, és korlátozná a 13 és 14 évesek hozzáférését.
Az építési irány, amelyet Brüsszel „üdvözöl”
Szerdán Berlinben körvonalazódott egy másik megközelítés. Az Európai Szociális Szövetség, amelyet több mint 150 szervezet, köztük a Mastodon támogat, azért jött létre, hogy összehangolja azokat a nyitott, decentralizált közösségi hálózatokat, amelyeket maguk az európaiak irányítanak.
„Európának nyitott, interoperábilis és közösségvezérelt társadalmi infrastruktúrára van szüksége, amely tükrözi demokratikus értékeit, és a közérdeket szolgálja” - mondták a kezdeményezés társszervezői, Michael Foster és Björn Staschen.
Az elképzelés bizonyos brüsszeli támogatást is élvez. Az Európai Bizottság Open Source stratégiája, amelyet júniusban tettek közzé, a decentralizált közösségi médiát négy olyan terület egyikeként nevezi meg, ahol európai alternatívákat kíván támogatni - a felhőszolgáltatásokkal, a munkahelyi eszközökkel és a biztonságos e-maillel együtt.
„Természetesen üdvözöljük az európai közösségimédia-platformok fejlesztését” - mondta Thomas Regnier, a Bizottság szóvivője az Euronews Nextnek.
„Az Open Source Strategy célja szuverén megoldások kidolgozása, a technológiai függőségek csökkentése és a nyílt forráskódú alternatívák felskálázása olyan területeken, mint a felhő, a mesterséges intelligencia, az internetes technológiák, a kiberbiztonság és a félvezetők.”
Regnier azt is elmondta, hogy a Bizottság küldetése a start-upok és vállalkozásgyorsítók támogatása, de nem részletezett kifejezetten a közösségi hálózatokra vonatkozó finanszírozást vagy projekteket.
Beakadnak a hálóba?
A két megközelítés összeütközésbe kerülhet. Ausztrália tilalma tíz nagy kereskedelmi platformot nevez meg, a TikToktól a YouTube-ig. A Franciaországban megsemmisített törvény ennél jóval tovább ment, és minden olyan szolgáltatásra kiterjedt, ahol a felhasználók kapcsolatba lépnek egymással vagy tartalmat osztanak meg. Ez a meghatározás a közösségi alapon működő hálózatokat, például a Mastodont is érinthette volna.
A Bizottság szerint a Kids Act elkerüli a francia jogszabály túlzott kiterjesztését. A lexikonok, az oktatási platformok és a digitális híroldalak mentesülnek alóla, és a fiók nélkül megtekinthető tartalmak továbbra is elérhetők maradnak.
„Minden online szolgáltatásnak bizonyítania kell, hogy biztonságos a kiskorúak számára” -mondta Regnier. „Megfordítjuk a bizonyítási terhet.”
A javaslat értelmében a 13 év alatti gyerekeknek egyáltalán nem lehetne közösségimédia-fiókjuk. A szülők korlátozott „mini fiókokat” hozhatnának létre a 13 és 14 évesek számára, teljes értékű fiókokat pedig 15 éves kortól.
A Bizottság nem tisztázta, hogy a szabályok a decentralizált hálózatokra ugyanúgy vonatkoznának-e, mint a nagy platformokra.
Az életkor-ellenőrzés újabb akadály. A technológiai óriáscégek meg tudják fizetni az ellenőrző rendszereket, az önkéntesek által működtetett szolgáltatásoknak azonban ez nehézséget okozhat. Az EU egy ingyenes, adatvédelmet biztosító korellenőrző alkalmazást fejleszt, amelyet a Bizottság várakozásai szerint az év végéig tesznek közzé.
Közös nevező
Mindkét tábor egyre inkább egyetért abban, hogy a probléma nemcsak abban rejlik, kik használják a platformokat, hanem abban is, hogyan tervezték meg őket.
Az életkori korlátokon túl a Kids Act az olyan függőséget okozó funkciókat veszi célba, mint a végtelen görgetés, a jutalmazási mechanizmusok és az éjszakai értesítések. A szabályszegő platformok akár a globális árbevételük 6 százalékáig terjedő bírságot kaphatnak. Ezen a héten egy holland képviselő is javaslatot tett a „káros, függőséget kiváltó tervezési megoldások” betiltására.
Akár tiltással, akár építkezéssel, akár mindkettővel próbálkozik Európa, maguk a platformok minden jel szerint átalakulnak.