Szinte biztos, hogy a demokraták megszerzik a képviselőházat. Az igazi harc a szenátusért folyik, ahol néhány vitatott állam dönti el Washington irányítását.
Egyesült Államok-szerte kinyíltak a szavazóhelyiségek azon a félidős választáson, melyről a republikánusok egy éve még úgy gondolkoztak, hogy sértetlenül megőrzik szenátusi többségüket. Ez az elvárás mára legfeljebb reménnyé zsugorodott.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Vegyük először a Képviselőházat, ahol már nem az a kérdés, hogy a demokraták nyernek-e, hanem az, hogy mennyivel. A fogadási piacok 95 százalékos esélyt adnak nekik a hatalomátvételre. A Cook Political Report jelenleg 222 mandátumot sorol legalább enyhén a demokraták felé hajlónak, vagyis néggyel többet az egyszerű többséghez szükséges 218-nál, míg a republikánusoknak 195-öt, 18 körzetet pedig teljesen bizonytalannak minősít.
Egy jó este a demokraták számára akár 230 képviselői helyet is hozhat nekik. Egy igazán kivételes este a Szenátust és egy kék hullámot jelentene.
A varázsszám
A republikánusok a Szenátus 100 helyéből 53-at birtokolnak. Ahhoz, hogy a demokraták átvegyék az irányítást, nettó négy mandátumot kell szerezniük. Három nem elég, egy 50–50 arányú Szenátusban JD Vance alelnök adja le a döntő szavazatot, ahogyan korábban Kamala Harris is rekordnak számító 33 alkalommal tette azt alelnökként. Ugyanakkor John Fetterman, Pennsylvania demokrata szenátora egy 50–50-es Szenátusban bizonyos pártvonal szerinti szavazásokat összekuszálhat.
A fogadási piacok jelenleg körülbelül háromnegyedes esélyt adnak a demokratáknak a Szenátus elnyerésére. A Cook hat versenyt minősít teljesen nyitottnak, mindegyik jelenleg republikánus kézben van.
A csatatér összesen 12 helyet fed le. A demokraták hármat védenek: Michigan, Minnesota és New Hampshire. A republikánusok kilencet: Alaszka, Iowa, Kansas, Maine, Nebraska, Észak-Karolina, Ohio, Dél-Karolina és Texas.
A három demokrata szenátusi helyből kettő látszólag biztos. Minnesotában Peggy Flanagan 5,2 ponttal vezet Michele Tafoya előtt a RealClearPolitics átlaga szerint. New Hampshire-ben Chris Pappas nyolc ponttal van John E. Sununu volt szenátor előtt ugyanebben az átlagban. Michigan külön kategória, de erről majd később.
Észak-Karolina: magára hagyva
Észak-Karolina billegő állam, de enyhén a republikánusok felé húz: 1980 óta egyetlen kivétellel minden elnökválasztáson a republikánus jelöltre szavazott. Thom Tillis szenátor visszavonulásával elvben kiegyenlített küzdelemre lehetett számítani.
Ehelyett az országos republikánusok szinte teljesen hátat fordítottak az államnak. A párt fő szenátusi super PAC-je, a Senate Leadership Fund eredetileg 71 millió dollárt akart elkölteni jelöltje, Michael Whatley támogatására. Október elején azonban, miután több mint 30 milliót már elköltött, lemondta a hátralévő reklámokat. Roy Cooper volt kormányzó most nyolcpontos előnyben van Whatley-vel szemben a republikánus irányultságú Quantus Insights és Trafalgar Group mérései szerint is.
Ha nem történik fordulat, Észak-Karolina lesz a demokraták első elhódított szenátusi helye. Három másikat még meg kell találniuk.
Ohio és Texas: a nagy zsákmányok
A demokraták egyik legnagyobb tétjüket Ohióban tették meg. Sherrod Brown, aki két éve elvesztette helyét, most a republikánus Jon Husted ellen indul, akit 2025-ben neveztek ki JD Vance korábbi szenátusi helyére. Brown 2,8 ponttal vezet a RealClearPolitics átlaga szerint, egy olyan államban, ahol Trump kétszámjegyű különbséggel nyert.
Texas még nagyobb meglepetés lenne. Az állam 1988 óta nem választott demokratát a Szenátusba. Ennek ellenére a demokrata James Talarico 49–47 arányban vezet a republikánus Ken Paxtonnal szemben a Texas Southern University legfrissebb felmérése szerint, összhangban más friss felmérésekkel. Az eredmény azonban a hibahatáron belül van, gyakorlatilag döntetlen. Valószínűtlen, hogy Texas valóban kék állammá válik. A republikánusok minden más állami szintű versenyben vezetnek a University of Houston Hobby School felmérése szerint, a kormányzótól egészen a vasúti biztosig. Greg Abbott republikánus kormányzó a Hobby-felmérésben a republikánus szavazók 93 százalékát nyeri el, Paxton 88 százalékot.
Paxton gondjainak egyik része maga Talarico, egy fegyelmezett, fiatal jelölt, aki erős kampányt vitt. A másik része maga Paxton. A megpróbáltatásokkal teli főügyészt 2023-ban saját pártja vád alá helyezte a texasi képviselőházban, majd a szenátus felmentette. A Texas Southern University szerint a valószínű szavazók 57 százaléka kedvezőtlenül, 42 százaléka kedvezően ítéli meg. Trump a 2024-es előválasztáson őt támogatta a négy ciklust megélt John Cornyn szenátorral szemben. Ha Paxton veszít, az részben saját maguknak okozott seb lesz a republikánusok számára.
Alaszka különös esete
Alaszka elnökválasztáson rendszerint a republikánusokra szavaz, de erős független hagyományokkal rendelkezik. 2022-ben a demokrata Mary Peltolát küldte a Képviselőházba. Most Peltola Dan Sullivan szenátor kihívója, és 48–46 arányban vezet a New York Times/Siena legfrissebb felmérése szerint. Ez ismét a hibahatáron belül van.
Ezután jött a másik Dan Sullivan. A New York Times a múlt héten arról számolt be, hogy demokrata pártkáderek, köztük Peltola vezető munkatársai és a Democratic Senatorial Campaign Committee tisztségviselői Daniel J. Sullivan nyugdíjas tanárt toborozták, hogy zavarójelöltként induljon, és összezavarja a választókat. A szavazólapok ilyen módon történő „feltöltése” általában legális, de a látszat rendkívül kedvezőtlen. Peltola tagadja az érintettséget. Mike Dunleavy kormányzó büntetőeljárás megindítására adott utasítást, az Igazságügyi Minisztérium pedig – sikertelenül – pert indított, hogy megakadályozza Alaszka eredményhitelesítését arra az esetre, ha Sullivan veszítene.
Az a trükk, amely eredetileg Sullivan szavazatait akarta elvenni, végül Peltolának kerülhet a mandátumába vagy győzelme legitimitásába. Várható, hogy Trump elnök agresszíven támadja majd az eredményt, ha Peltola nyer.
Kansas: lelkész a szószéken
Kansas 1932 óta nem választott demokratát a Szenátusba. Idén a demokraták Adam Hamiltont, az ország legnagyobb metodista gyülekezetének vezető lelkészét indítják Roger Marshall szenátor ellen. Hamilton 4,1 ponttal vezet a RealClearPolitics átlaga szerint.
Még a Washington Post saját közvélemény-kutatói is, akik saját felmérésükben 10 pontos Hamilton-előnyt mértek, óvatosságra intenek, rámutatva, hogy a demokraták sokkal szívesebben válaszoltak, mint a republikánusok. De egy olyan államban, ahol Trump kétszámjegyű különbséggel nyert, már egy egyszámjegyű különbség is figyelmeztető jel.
A térkép többi része: Maine-ben Troy Jackson 3,6 ponttal vezet Susan Collins szenátor előtt a RealClearPolitics átlaga szerint, de Collins szenátort soha nem szabad lebecsülni, mivel többször is meglepetésszerű győzelmet aratott. Iowa gyakorlatilag pénzfeldobás, Josh Turek 48 százalékon, Ashley Hinson 47 százalékon áll a New York Times/Siena felmérése szerint. Dél-Karolinában Darline Graham szenátor, akit júliusban neveztek ki néhai bátyja, Lindsey halála után, 2,6 pontos előnyben van a demokrata Annie Andrews előtt a RealClearPolitics átlaga alapján. Nebraska adja a legtöbb mozgásteret a republikánusoknak, Pete Ricketts szenátor hat ponttal vezet a független Dan Osborn előtt a Times/Siena legutóbbi felmérése szerint.
Michigan: a republikánus mentőöv?
Ha a republikánusok meg akarják tartani a Szenátust, Michigan lehet az a hely, ahol sikerülhet. Ez az egyetlen, demokrata kézben lévő szenátusi hely a RealClearPolitics bizonytalan kategóriájában, egy olyan államban, amelyik Trumpra, Bidennre, majd ismét Trumpra szavazott. Gary Peters szenátor visszavonulásával egy republikánus győzelem arra kényszerítené a demokratákat, hogy már öt helyet hódítsanak el.
A demokrata jelölt Abdul El-Sayed, egy progresszív volt közegészségügyi tisztviselő, akit Bernie Sanders és Alexandria Ocasio-Cortez támogat, és akit a republikánusok a Democratic Socialists of America szervezethez kötnek. El-Sayed következetes kritikusa Izraelnek, megfogadta, hogy ellenzi az országot támogató további amerikai segélyeket. Programjában továbbra is szerepel az egységes állami egészségbiztosítás, a Medicare for All és az ICE bevándorlási hatóság felszámolása, a kampány során azonban a nyíltan baloldali programot populista üzenetekre cserélte.
Saját pártjából is érték bírálatok. Vasárnap Haley Stevens kongresszusi képviselő, akit El-Sayed szűk különbséggel győzött le a demokrata előválasztáson, Mike Rogers republikánus jelölt mellé állt, miután kizárták egy közös kampányrendezvényről. Chuck Schumer, a szenátusi demokrata vezető ezt „aljas árulásnak” nevezte. John Fetterman szenátor, szintén demokrata, Stevens oldalára állt, és azt mondta, El-Sayednek „a kicsinységi komplexus legrosszabb esete van, amit valaha láttam”. El-Sayed továbbra is 5,3 ponttal vezet a RealClearPolitics átlaga szerint, a Trafalgar Group adatai azonban mindössze egy pontos előnyt mutatnak. Egy republikánus győzelem Michiganben óriási meglepetés lenne, de az odavezető út szűkebb, mint El-Sayedé.
Minden a részvételen múlik
Ez olyan évnek indult, amikor a republikánusoknak meg kellett volna tartaniuk a Szenátust. A washingtoni vezetéssel, a gazdasággal és Trumppal szembeni elégedetlenség azonban szoros versennyé tette a küzdelmet, amely bármelyik irányba eldőlhet.
A legtöbb mutató szerint a demokraták élvezik az előnyt a lelkesedés terén. Az országos felmérések a demokratáknak kedveztek, de ez a tévedés már korábban is előfordult. A kérdés az, melyik modell bizonyul helyesnek. 2022-ben a közvélemény-kutatók alulbecsülték a demokratákat. 2024-ben a republikánusok múlták felül a legtöbb felmérőcég várakozásait.
Mindkét modell ugyanarra a kérdésre fut ki: hogy ez a lelkesedés valóban szavazatokká válik-e. A republikánusok abban bíznak, hogy sikerül feltartóztatniuk a kék hullámot. A részvétel fogja eldönteni az irányt, egyik vagy másik oldal javára.