Az Európai Bizottság a 2026-ra vonatkozó uniós bővítési politika jelentésében egyértelmű üzenetet küld Ankarába, megállapítva a demokrácia, az alapvető jogok és a jogállamiság törökországi helyzetének további romlását.
Az Európai Bizottság a bővítési jelentés keretében közzétett értékelésében hangsúlyozza, hogy Törökország csatlakozási tárgyalásai 2018 óta gyakorlatilag befagyasztott állapotban vannak, és konkrét feltételeket szab az EU és Törökország közötti kapcsolatok javítására - különös tekintettel a jószomszédi kapcsolatokra, a ciprusi kérdésre és a tagállamok szuverenitásának tiszteletben tartására.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Európai Bizottság szerint Törökország továbbra is uniós csatlakozásra jelölt ország és az Európai Unió fontos partnere. A csatlakozási tárgyalások érdemi előrehaladásának leállásához vezető körülmények azonban nem változtak. Éppen ellenkezőleg, az értékelési időszakban további visszalépés történt kritikus területeken, ami tovább növelte a szakadékot Ankara deklarált uniós csatlakozási célja és a politikai csatlakozási kritériumok teljesítésének tényleges állapota között.
Demokrácia, igazságszolgáltatás és emberi jogok a bírálat középpontjában
A Bizottság értékelése különösen szigorú a demokratikus intézmények működését és az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően.
A jelentés kiemeli, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége továbbra is súlyosan meggyengült, és Törökország azon országok közé tartozik, amelyeknél a bírósági rendszer függetlensége és pártatlansága terén a legaggasztóbb mutatók figyelhetők meg. Emellett továbbra is jelentős kockázatot jelentenek az állami befolyásolási kísérletek, miközben az alapvető jogok védelmét szolgáló garanciák gyakorlati érvényesítése tovább romlik.
A jelentés külön kitér a civil társadalomra gyakorolt nyomásra, amely jogi és adminisztratív intézkedéseken keresztül valósul meg, valamint a nemzeti biztonsági jogszabályok túlzottan szigorú alkalmazására, ami szűkíti a független szervezetek és a társadalmi szereplők mozgásterét.
A Bizottság emlékeztet a LMBTQI+ személyek, aktivisták, emberi jogi szervezetek és vállalkozások elleni legutóbbi letartóztatási és büntetőeljárási hullámra is, amely megítélése szerint tovább erősíti a megbélyegzést és korlátozza a joggyakorlást.
Továbbra is aggodalomra ad okot az újságírók biztonsága és a sajtószabadság, a Bizottság pedig hangsúlyozza, hogy hatékonyan kell védeni a média függetlenségét és pluralizmusát.
Éles megjegyzések a görög–török kapcsolatokról – utalás jogsértésekre és a török-líbiai memorandumra
Görögország szempontjából különösen nagy jelentőséggel bír a jelentésnek az a fejezete, amely a török–görög kapcsolatokkal foglalkozik.
Az Európai Bizottság megállapítja, hogy a két ország közötti közeledés folytatódott, és rögzíti, hogy az értékelési időszakban Törökország nem végzett engedély nélküli fúrási tevékenységet a Kelet-Mediterráneumban.
Ugyanakkor rámutat, hogy a kontinentális talapzat és az egyes kizárólagos gazdasági övezetek körüli nyitott viták továbbra is megterhelik a kétoldalú kapcsolatokat.
A jelentés az október 20-án történt fejleményt említi a feszültségek fokozódásának egyik friss példájaként, amikor a líbiai Képviselőház jóváhagyta az úgynevezett török-líbiai egyetértési memorandumot a mediterrán tengeri joghatóságok kijelöléséről. A Bizottság szerint ez a fejlemény erős, legfelső szintű uniós reakciót váltott ki, és a memorandumot semmisnek minősítették.
Ezzel párhuzamosan a Bizottság kiemeli, hogy nőtt a görög légtér megsértésének esetszáma, beleértve a görög szigetek feletti repüléseket is, valamint a görög felségvizek megsértését.
Ebben az összefüggésben az Európai Bizottság arra szólítja fel Törökországot, hogy egyértelmű és vitathatatlan kötelezettségvállalást tegyen a jószomszédi kapcsolatok, a nemzetközi jog és a viták békés rendezése mellett, az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányával összhangban.
A Bizottság külön kéri Ankarát, hogy:
- Kerülje azokat a fenyegetéseket és lépéseket, amelyek aláássák a jószomszédi kapcsolatokat.
- Normalizálja kapcsolatait a Ciprusi Köztársasággal.
- Tisztelje valamennyi uniós tagállam szuverenitását a felségvizeik és légterük felett, valamint szuverén jogaikat.
Ciprusi kérdés: az EU továbbra is a kétzónás, kétközösségi szövetségi megoldást támogatja
Az Európai Bizottság álláspontja a ciprusi kérdésről is egyértelmű, amelyet kulcsfontosságú ügynek tekint az EU és Törökország kapcsolatai javítása szempontjából.
A jelentés rámutat, hogy Törökország továbbra is megtagadja a Ciprusi Köztársaság elismerését és a vele való együttműködést még a biztonságot érintő kérdésekben is. Emellett nem teljesítette azt a kötelezettségét, hogy maradéktalanul és megkülönböztetés nélkül alkalmazza az EU–Törökország társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét.
Az EU megerősíti elkötelezettségét a ciprusi kérdés átfogó rendezése mellett az ENSZ keretein belül, egy kétzónás, kétközösségi szövetségi megoldás alapján, politikai egyenlőséggel, az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival és az uniós joganyaggal összhangban.
A Bizottság elvárja Törökországtól, hogy aktívan támogassa az átfogó rendezésre irányuló erőfeszítéseket, és teljesítse kötelezettségeit valamennyi tagállammal szemben, beleértve a Ciprusi Köztársaságot is.
Hangsúlyozza továbbá, hogy a ciprusi tárgyalások újraindítása és érdemi előrehaladása új együttműködési perspektívákat nyithat, és hozzájárulhat az EU–Törökország kapcsolatok fejlesztéséhez.
Külpolitika: alacsony igazodás az EU-hoz, a regionális ügyekben folytatott együttműködés ellenére
A Bizottság Törökországot a külpolitika és a biztonság területén fontos regionális szereplőként ismeri el. Ugyanakkor, jóllehet az EU-val folytatott konzultációk és együttműködés fokozódott a regionális és nemzetközi biztonsági kérdésekben, Törökország igazodása az Unió közös kül- és biztonságpolitikájához továbbra is nagyon alacsony szinten marad.
A jelentés ugyanakkor megállapítja, hogy több fontos regionális ügyben közeledtek Brüsszel és Ankara érdekei és céljai - Ide tartozik a béke és a kapcsolódás erősítése a Dél-Kaukázusban, a stabilitás Szíriában, a tűzszünet előmozdítása Gázában és a kétállami megoldás kilátása, valamint Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának támogatása.
Emellett a Bizottság felhívja a figyelmet, hogy Törökország konkrét lépéseket tett annak érdekében, hogy megakadályozza az Oroszország elleni uniós szankciók kijátszását területén keresztül, és arra ösztönzi, hogy folytassa az együttműködést, sőt fokozza az erre irányuló erőfeszítéseket.
Menekültügy és migráció: az EU továbbra is támogatja Törökországot
Jelentős marad az együttműködés a migráció kezelésének területén is.
A jelentés szerint 2025-ben tovább csökkent az EU-ba Törökországból érkező szabálytalan belépések száma, folytatva a már 2024-ben megfigyelt jelentős visszaesést.
Az Európai Unió eközben továbbra is támogatja Törökországot abban, hogy 2,3 millió menekültet lásson vendégül, akiknek túlnyomó többsége Szíriából érkezett.
A migráció és a határok kezelésének területe így továbbra is olyan kulcsfontosságú együttműködési terület, ahol mindkét félnek közös érdeke a szoros együttműködés fenntartása.
Gazdaság és vámunió: fontos partner az európai piac számára
A politikai nézeteltérések ellenére az EU és Törökország kölcsönös gazdasági függése továbbra is jelentős.
A Bizottság elismeri, hogy Törökország diverzifikált ipari bázisa és az EU–Törökország vámunión keresztül megvalósuló mély integrációja az európai értékláncokba fontos tényező az európai ellátási láncok ellenálló képessége szempontjából.
2025-ben a török gazdaság 3,6%-os növekedést ért el, amely magasabb volt a 2024-es ütemnél, elsősorban az erős belföldi keresletnek köszönhetően.
A jelentés ugyanakkor kiemeli, hogy továbbra is fennállnak kereskedelmi akadályok és a vámunió alkalmazásával kapcsolatos problémák, amelyek korlátozzák a gazdasági kapcsolatok hatékonyságát.
Ebben az összefüggésben a vámunió működésének javítására irányuló erőfeszítések folytatását sürgetik. 2026 júliusában az EU–Törökország Vámuniós Együttműködési Bizottság megállapodást fogadott el a jóváhagyott gazdasági szereplők programjainak kölcsönös elismeréséről.
A kereskedelem, a zöld átmenet, az energia és a közlekedés terén folytatott további együttműködés szintén fontosnak számít a két fél közötti kapcsolatok elmélyítése szempontjából.
Fokozatos közeledés politikai engedmények nélkül
Törökországgal kapcsolatos átfogó stratégiájában az Európai Bizottság a kulcsfontosságú együttműködési területek újraélesztését célzó fokozatos, arányos és visszafordítható megközelítés fenntartását javasolja.
A jelentés szerint ennek a megközelítésnek a 2023-as közös közleményen és a 2024-es Európai Tanácsi következtetéseken kell alapulnia, megőrizve Törökország konstruktív kezdeményezéseit, ugyanakkor kezelve az EU aggodalmait.
A Bizottság hangsúlyozza, hogy Törökországtól elvárható a nemzetközi jog, a jószomszédi kapcsolatok és az Unió tagállamai szuverenitásának tiszteletben tartása.
Brüsszel fő üzenete az, hogy Törökország továbbra is fontos stratégiai és gazdasági partner, ám az Európai Unióval való további közeledés nem választható el a demokratikus alapelvek, a nemzetközi jog, a tagállamok szuverén jogai tiszteletben tartásától és a ciprusi kérdés rendezésétől.