Öt uniós országban a gazdasági biztonság és a nemzetközi konfliktusok egyre fontosabbak, mint az éghajlat-változási politikák. A németek és a lengyelek szerint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás fontosabb, mint annak okainak csökkentése.
HIRDETÉS
Az emberek 2020 és 2024 között jobban aggódnak a biztonság és a megélhetési költségek, mint az éghajlatváltozás miatt - derül ki a brüsszeli Bruegel agytröszt legfrissebb jelentéséből, amely 7819 francia, német, olasz és svéd állampolgár véleményét elemzi.
A klímaváltozást nyíltan tagadók Európában elenyésző kisebbségben vannak.
Négy év alatt Németországban 3%-ról 9%-ra, Lengyelországban pedig 4%-ról 11%-ra nőtt azoknak a száma, akik szerint az éghajlatváltozás "nem nagy ügy".
Ebben az öt országban a gazdasági stabilitás és növekedés (60%), valamint a biztonság és a védelem (58%) a legfontosabb kérdések, az éghajlat-politika a harmadik helyen áll 39%-kal. A bevándorlás- és menekültpolitika majdnem azonos szinten van az éghajlat-politikával (38%).
"A média által széles körben feldolgozott téma, amely számos országban a szélsőjobboldali pártok és egyre inkább a jobbközép pártok első számú témája is" - áll a Bruegel jelentésében.
Mi a legjobb megközelítés az éghajlatváltozás kezelésére az uniós polgárok számára?
Olaszországban a megkérdezettek 49%-a szeretné, ha a környezetvédelem az EU három politikai prioritásának egyike lenne a következő években, ezt követi Franciaország 41%, majd Németország 38%-kal.
Tízből kilenc európai egyetért azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés szükséges, ugyanakkor 2020 és 2024 között mind az öt országban csökkent az éghajlatváltozás megállításának támogatottsága, míg az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásé mindegyikben nőtt.
Németországban és Lengyelországban például a válaszadók közel kétharmada támogatta az éghajlatváltozás megállítására irányuló valamennyi intézkedést 2020-ban, 2024-ben viszont már csak körülbelül a fele.
Míg Olaszországban továbbra is nagyon nagy a szakadék a mérséklés és az alkalmazkodás támogatása között, addig Svédországban a két kategória közötti támogatás szintje nagyon szűk.
A legtöbb országban csak egy kisebbség gondolja úgy, hogy az éghajlatváltozást többnyire természetes folyamatok okozzák, vagy egyáltalán nem valós. Lengyelországban a legmagasabb az ilyen nézetek aránya, 23%, majd Svédország következik 19%-kal.
A szkepticizmus leginkább azok körében jellemző, akik anyagilag kényelmesnek vagy gazdagnak tartják magukat.
"Ez összhangban van korábbi kutatásokkal, amelyek kimutatták, hogy a magasabb státuszú csoportok, akik a status quo előnyeit élvezik, néha kevésbé nyitottak az átalakító éghajlat-politikákra" - áll a jelentésben.