A közelgő parlamenti választások előtt a média és a politikusok is intő jelnek tekintik az FPÖ várható kormányzását, óvnak a demokratikus pártok kompromisszum-képtelenségétől.
"Hogy mi történik egy demokráciával, ha a főáramú pártok nem tudnak közös nevezőre jutni, azt jelenleg Ausztriában figyelhetjük meg" - írja a vezető német hírportál, a Spiegel, miután a szélsőjobboldali FPÖ "megnyerte a választásokat, és hátradőlve nézhette, ahogy az ÖVP, az SPÖ és a liberálisok kudarcot vallottak a koalíciós tárgyalásokkal".
Hetekkel az előrehozott német parlamenti választások előtt sokan aggodalommal tekintenek a szomszéd országban zajló folyamatokra. Az elmúlt években ugyanis a jobboldali-populista Alternatíva Németországért (AfD) nemcsak a kormányzati hibák (migráció, erőltetett energia- és klímapolitika) és arrogancia miatt tudott nagyon megerősödni - főleg a keleti tartományokban -, de azért is, mert a demokratikus pártoknak nem voltak érvényes válaszaik a kihívásra.
Németország vezető napilapja, a Bild úgy látja, Németországban "visszafogott" az izgatottság az osztrák fejlemények miatt, és felteszi a kérdést: "ez annak a jele, hogy a jobboldali populista, jobboldali radikális politika képessé vált arra, hogy többséget szerezzen Európa szívében?" A lap kommentátora szerint "félnünk kell attól, ami Ausztriában történik."
A bulvárlap aggasztónak tartja, hogy az osztrák konzervatívok szerepet vállalnak egy szélsőjobboldali párt mellett, akárcsak azt, hogy az AfD-hez hasonlóan Moszkva-barát FPÖ leállítaná az osztrák segélyeket Ukrajnának, és nem szavazná meg az EU orosz szankcióit:
Több politikus is kritikusan kommentálta Kicklék kormányalakítási megbízását. Robert Habeck zöldpárti gazdasági miniszter a "középen álló pártoknak szóló figyelmeztetésként" értelmezte a történéseket, szerinte "Ausztria példa arra, hogyan nem szabad csinálni a dolgokat. Ha a középpártok képtelenek szövetségeket kötni, és a kompromisszumokat ördögtől valóként utasítják el, az a radikálisoknak segít".
A február 23-i Bundestag-választások után olyan kormánynak kell alakulnia, amelyért minden párt engedményeket tesz - figyelmeztetett Habeck, aki óvott attól, hogy a pártok "egyre távolabb kerüljenek egymástól".
"Ha nem vagyunk hajlandóak demokratikus szövetségeket kötni, akkor az instabilitás és a cselekvésképtelenség veszélye fenyeget. Ezt Németország nem engedheti meg magának, és nem várhatjuk el Európától, hogy ezt elfogadja" - jelentette ki.
Hasonlóképpen figyelmeztetett Franziska Brantner, a Zöldek társelnöke is: "Az ausztriai patthelyzetet figyelmeztetésnek kell tekintenünk. Ha a párttaktikát a szövetségkötési képesség fölé helyezik, akkor a végén a populisták fognak győzedelmeskedni".
Markáns álláspontot fogalmazott meg a bajor CSU elnöke, Markus Söder, aki az osztrák fejleményeket annak igazolásának látja, hogy a konzervatívok nem köthetnek szövetséget a Zöldekkel: "Ausztria megmutatta, hová vezet a fekete-zöld koalíció: csak más erők, jelen esetben az FPÖ szélsőséges megerősödéséhez." Ugyanez lenne Németországban is a helyzet az AfD-vel, vélte Söder.
Az AfD-ben ugyanakkor új reményt keltett Kickl kormányalakítási megbízása. Alice Weidel pártelnök felszólította a CDU/CSU-t, hogy ne határolódjanak el pártjától. A Friedrich Merz CDU-elnök által emelt tűzfal nem lesz tartós - jósolta Weidel, aki szerint a választók nem akarnak olyan koalíciót, "amelyekben ismét a baloldali pártok adják meg az alaphangot, ha egyszer létezik a CDU/CSU és az AfD polgári többsége".