Az Euronews forrásai szerint az EU jelentősége a globális délen tovább csökkenhet, ha Kallas nem tud "elkötelezettséget" mutatni az izraeli-palesztin kérdésben.
HIRDETÉSKaja Kallasra nagy nyomás nehezedik, hogy bizonyítsa, rendelkezik a kellő tapasztalattal és elkötelezettséggel ahhoz, hogy az Európai Unió diplomáciáját a keleti szárnyon túlra is irányítsa, különösen a gázai háborúra adott válaszlépésekkel kapcsolatban - mondta az Euronewsnak több tisztviselő, törvényhozó és elemző.
A volt észt miniszterelnök Josep Borrell helyére készül az EU legfőbb diplomáciai pozíciójába, a külpolitikai főképviselői posztra - így a blokk külső fellépését irányítja majd többek közt Afrikában, az ázsiai és csendes-óceáni térségben, valamint a Közel-Keleten -, azonban kevés tapasztalattal rendelkezik az Európa keleti szárnyán túli diplomáciai kapcsolatok terén.
Kallas nemzetközi elismertségét az ukrán ellenállás támogatása határozta meg , míg a Gázával kapcsolatos nyilvános, ritka nyilatkozatai az EU jól begyakorolt irányvonalát követték, miszerint határozottan támogatja Izrael önvédelemhez való jogát, miközben a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartására szólít fel Gázában.
Ez, valamint a főképviselő döntéshozatali jogkörének fokozatos erodálása - csak mind a 27 tagállam egyhangú jóváhagyásával járhat el - azt jelenti, hogy az EU jelentősége tovább csökkenhet a Közel-Keleten és a globális délen.
Brüsszelben egyesek attól tartanak, hogy Kallas hivatali idejének fókuszában elkerülhetetlenül az ukrajnai háború áll majd az Izrael és a Hamász között dúló konfliktus rovására, az Euronews egy névtelenséget kérő forrása szerint viszont "Kallas biztosította azokat az uniós tagállamokat, amelyek számára fontos a közel-keleti konfliktus, hogy elsőbbséget fog biztosítani neki".
Ezzel szemben a baloldali szocialisták és demokraták (S&D) európai parlamenti képviselője. Evin Incir úgy látja, hogy Kallasból "hiányzik az a mély, személyes elkötelezettség, amelyet Borrell tanúsított az izraeli-palesztin kérdésben".
Mika Aaltola, az Európai Parlament finn képviselője, a jobbközép néppárti frakció külügyi bizottságának tagja úgy véli, a Közel-Kelet "bonyolultabb" kérdés Kallas számára, aki viszont jellemzően "a konszenzus kovácsa, aki ösztönösen kiáll az igazáért".
Borell megítélése sem egységes
Míg egyesek elismerik Borrell erőfeszítéseit a tagállamok konfliktussal kapcsolatos ellentétes álláspontjainak kiegyensúlyozására, mások szerint helyrehozhatatlan az a kár, amelyet az EU közel-keleti és globális déli hírneve szenvedett el a megbízatása alatt.
Shada Islam uniós ügyekkel foglalkozó kommentátor szerint "az EU az elmúlt években elvesztette minden maradék hitelességét és befolyását, Kallas aligha lesz képes bármit is változtatni ezen".
Kallas delegálhatja az izraeli-palesztin kérdést
Két, az Európai Külügyi Szolgálaton (EKSZ) - az EU diplomáciai részlegén, amelyet Kallas fog vezetni - belüli dinamikát ismerő forrás szerint az intézmény bürokráciáján belüli befolyásos köztisztviselők célja, hogy szorosabbra fűzzék az EU közel-keleti politikáját, megbénítva ezzel Borrell egyéni erőfeszítéseit, hogy diplomáciai nyomást gyakoroljon az izraeli kormányra.
Kallas alatt a tágabb értelemben vett végrehajtó testület "Izrael-barát" döntéshozói - köztük Ursula von der Leyen bizottsági elnök is - nagyobb befolyást gyakorolhatnának a blokk gázai háborúra adott válaszlépéseire.
Von der Leyen heves bírálatokkal szembesült a Bizottságnak a Gázai övezetet sújtó humanitárius vészhelyzettel kapcsolatos egyes reakcióival kapcsolatban. Visszatetszést váltott ki például az, amikor Várhelyi Olivér magyar uniós biztos a humanitárius katasztrófa ellenére egyoldalúan bejelentette, hogy az EU felfüggeszti a palesztinoknak nyújtott összes segélyt. A végrehajtó hatalom órákkal később visszakozott, de Várhelyit nyilvánosan nem marasztalták el.
Ez Európa-szerte elégedetlenséget szított a közösségekben, valamint a köztisztviselők körében , akik azzal vádolták az őket alkalmazó intézményt, hogy nem tartja be az emberi jogok, a béke és a jogállamiság eszméit.
Evin Incir európai parlamenti képviselő számára Borrell ellensúlyt jelentett az uniós intézményeken belüli erőkkel - nevezetesen von der Leyennel és Várhelyivel - szemben, akik csak késve emelték fel a hangjukat a nemzetközi humanitárius jog izraeli megsértésével kapcsolatban.
Az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) vezető politikai munkatársa, Hugh Lovatt szerint "Borrell sikeresen rávilágított a nemzetközi jog izraeli megsértésére, de arra is, hogy a tagállamok elakadtak a döntéshozatalban és e tekintetben egyre inkább nyilvánosan frusztrált".
HIRDETÉSBorrell Izraelre gyakorolt diplomáciai nyomásgyakorlásra vonatkozó javaslatai között szerepel a szélsőséges izraeli miniszterek szankcionálása, valamint az, hogy a felek megvitassák az EU és Izrael közötti együttműködési megállapodásban foglalt emberi jogi kötelezettségek betartását. Ezeket a javaslatokat a tagállamok tiltakozása ellenére is elő tudta mozdítani.
Az EU külpolitikája széttöredezik
Ha Kallas hagyja, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatása határozza meg a mandátumát, az további kétértelműséghez vezethet a Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter által megfogalmazott híres kérdéssel kapcsolatban: "Kit hívjak, ha Európát akarom hívni?".
Míg von der Leyen még nem ismertette a következő csapatának megbízatását meghatározó tárcákat, ígéretet tett arra, hogy új európai biztost nevez ki a mediterrán térségért.
Ez azt jelenti, hogy Várhelyi Olivér jelenlegi portfólióját felosztják, hogy elhatárolják az úgynevezett "bővítési" országokat - mind a Nyugat-Balkánon, mind a keleti szárnyon - a többi szomszédos országtól a Közel-Keleten és Észak-Afrikában.
HIRDETÉS
Hussein Baoumi, az Amnesty International munkatársa júliusban az Euronewsnak azt mondta, hogy a döntés "tükrözi" von der Leyen kettős mércéjét abban, ahogyan a két régióval való együttműködést szemléli.
"A bővítési csoport inkább értékközpontú lesz, a demokrácia, a stabilitás és a jogállamiság meghonosítására törekszik" - mondta Baoumi -, "míg a mediterrán térségért felelős biztos inkább az energiával, a biztonsággal, a migrációval kapcsolatos kérdésekre és a közös érdekű területeken való meglehetősen homályos együttműködésre összpontosít".
"A bővítésben érintett országok számára az értékek nagyon fontosak, ezeket az országokat az uniós normákhoz kell igazítani, míg a mediterrán térség esetében ezek a kérdések háttérbe szorulnak" - tette hozzá. "Ez egy nagyon világos üzenet, mármint hogy az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása az országok egy bizonyos csoportjának van fenntartva."
A mediterrán térségért felelős biztos nagyobb szerepe az EU közel-keleti országokkal fenntartott kapcsolataiban azt jelentheti, hogy Kallas jelentősége a térség szereplőjeként tovább csökken.
HIRDETÉS