Donald Trump azzal fenyegetőzött, hogy csökkenti az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatást, és kijelentette, hogy hivatalba lépése után néhány napon belül igyekszik majd véget vetni az Oroszország által szított háborúnak.
HIRDETÉS
Az Ukrajna iránti amerikai támogatás magas szinten tartása érdekében a következő Trump-kormányzat alatt Brüsszel egyre inkább összekapcsolja a Washington számára kulcsfontosságú prioritást jelentő Kína elleni küzdelmet és Ukrajna megerősítésére irányuló erőfeszítéseket.
"Ha az USA aggódik Kína vagy más szereplők miatt, akkor aggódniuk kell amiatt is, hogy mi hogyan reagálunk Oroszország Ukrajna elleni háborújára" - mondta Kaja Kallas, a külügyi főképviselő-jelölt kedden az európai parlamenti képviselőknek.
Peking Irán és Észak-Korea mellett Oroszországnak is segít fenntartani a háborús gépezetét, és ezért "éreznie kell az árát" annak, hogy Moszkvának nyújt segítséget - tette hozzá a brüsszeli Európai Parlamentben tartott megerősítő meghallgatásán.
Ez összhangban van Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének múlt heti megjegyzéseivel, amely mindössze egy nappal azután hangzott el, hogy Donald Trump biztosította második mandátumát a Fehér Házban.
Az uniós vezetők budapesti találkozóját követően arra a kérdésre, hogy az EU kész-e növelni a Kijevnek nyújtott támogatást, ha Trump beváltja fenyegetését, vagyis drasztikusan csökkenti az Egyesült Államok hozzájárulását, von der Leyen azt mondta, hogy "sokkal fontosabb, hogy amerikai barátainkkal is megvitassuk azt a tényt, hogy Oroszország nemcsak Európára, hanem a globális biztonság egészére nézve is fenyegetést jelent".
"Látjuk, hogy a Kínából és Iránból származó technológiát Oroszország a harctéren használja. Ez azt mutatja, hogy az indo-csendes-óceáni térség és Európa biztonsága összekapcsolódik, és így az európai és az amerikai érdekek is összefonódnak ebben az ügyben".
"Azt hiszem, ez egy olyan érv, ahol amerikai barátainkkal is nagyon világosan kell beszélnünk" - tette hozzá.
Az USA kelet felé tolódik
Trump a kampány során azt is mondta, hogy január 20-i hivatalba lépését követő napokon belül igyekszik majd véget vetni az ukrajnai háborúnak. Ez azonban félelmeket keltett, hogy esetleg fájdalmas területi engedményeket akarhat Kijevre kényszeríteni.
További aggodalomra ad okot, hogy azt a 20 milliárd dollárt, amelyet az USA a G7-ek szövetségesei által Ukrajnának nyújtott 50 milliárd dolláros (45 milliárd eurós) hitel részeként nyújtana, Trump elvetheti, ha beiktatása előtt nem hagyja jóvá. Az amerikai rész fele katonai támogatásra van előirányozva, és ehhez a kongresszus jóváhagyására van szükség.
A leendő amerikai elnök eközben várhatóan nagy hangsúlyt fektet majd Kínára, akárcsak első hivatali ideje alatt, amikor átfogó vámokat vetett ki a kínai termékekre.
Az USA Joe Biden vezetésével folytatta külpolitikájának keleti irányba történő újrakalibrálását, bemutatta az indo-csendes-óceáni stratégiát, és két- és többoldalú partnerségeket - köztük katonai megállapodásokat - kötött a régió országaival.
Washington ösztönzésére a NATO is az indo-csendes-óceáni térségre irányította a figyelmét: a régiót először a litvániai Vilniusban 2023-ban tartott csúcstalálkozót követően kiadott közleményben említették.
A NATO közleménye szerint az indo-csendes-óceáni térségben zajló események "közvetlenül befolyásolhatják az euroatlanti biztonságot", és ez a kifejezés visszaköszön az idei washingtoni csúcstalálkozót követően a vezetők által aláírt dokumentumban.
A transzatlanti egység "tranzakciós megközelítése"
Dr. Ian Lesser, az Egyesült Államok German Marshall Fund of the United States nevű agytrösztjének munkatársa szerint "az a meggyőződés, hogy a napirend kiszélesítése a közös érdekek kiemelését és az egyoldalúság és a gazdasági nacionalizmus felé való sodródás lassítását szolgálja", "az új Trump-kormányzattal szembeni szélesebb körű európai megközelítés egyik jellemzőjévé válhat".
"Az Atlanti-óceán mindkét partján valószínűleg egyértelműbb kapcsolatokat fogunk látni, a biztonság, de a kereskedelem és a szabályozási kérdések terén is" - tette hozzá az Euronewsnak küldött e-mailben.
Washington ragaszkodhat például ahhoz, hogy a hazai vállalatok kiszámíthatóbb részvételt biztosítsanak az európai biztonságban. Az EU dönthet úgy is, hogy szorosabban összehangolja Kína-politikáját az Egyesült Államokkal, hogy elhárítsa a vámokat és más, az európai érdekekkel ellentétes politikákat.
"Ez a transzatlanti kapcsolatok egyre inkább tranzakciós megközelítésének bizonyítéka" - tette hozzá Lesser.
A korábbi észt miniszterelnök, Kallas kinevezését várhatóan a következő napokban hagyják jóvá az európai parlamenti képviselők, és decemberben foglalja el az EU külügyi főképviselői posztját.