Kaja Kallas volt észt miniszterelnök az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője poszt várományosa – a politikus személye egyúttal jelzi, milyen irányú lesz az EU diplomáciája a következő években.
HIRDETÉS
Kaja Kallas novemberi európai parlamenti meghallgatása előtt EP-képviselők kérdéseire adott írásbeli válaszokat a héten, ezekben az oroszok kezdeményezte ukrajnai háború kérdése dominált.
Számára észt politikusként az orosz birodalmi ambíciók léte evidencia, „Oroszország imperialista álma [Európában] soha nem halt meg" – fogalmazott egyik válaszában. A volt észt miniszterelnök Oroszországban körözés alatt áll egy februárban kiadott elfogatóparancs alapján, ugyanis Észtországban miniszterelnöksége idején szovjet időkből származó kommunista emlékműveket döntöttek le – olvasható az EUObserver cikkében.
„Az, ahogyan reagálunk Oroszország illegális háborújára Ukrajna ellen, elárulja a világnak, hogy kik vagyunk, és milyen értékeket képviselünk” – írta egy másik válaszában, hozzátéve, hogy Ukrajna támogatása számára egyértelmű.
Kínát „rendszerbeli riválisnak" nevezte, és úgy vélte, az EU legnagyobb kihívása az, hogy Kína Oroszországnak támogatást nyújt. Mint fogalmazott, Oroszország, Irán, Észak-Korea és részben Kína a nyugati társadalmak nyitottságát használják ki, amikor hibrid stratégiai eszközökkel, mint például a propaganda vagy a rendszerek feltörése, folyamatosan gyengíteni akarják őket.
Az uniós lap emlékeztet: a harmadik geopolitikai kihívás, a közel-keleti háború ügyében az EU maga is megosztott, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke támogatta Izraelt, míg Josep Borrell, az EU leköszönő vezető diplomatája élesen bírálta a zsidó államot a gázai civil lakosság bombázásáért.
A Borrellt váltani készülő volt észt miniszterelnök inkább von der Leyen felé álláspontját osztotta, amikor annyit mondott: a közel-keleti konfliktus eszkalációja Európában az antiszemitizmus megnövekedésében tapasztalható.
Szakértők szerint az Európai Unió új külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének nagy feladata az lesz, hogy újra visszategye az EU-t geopolitikai tényezőként a világpolitika térképére. A volt kormányfő azonban ismerői szerint olyan ember, aki rendszerben gondolkodik, árnyaltan látja a világ jelenlegi válsággócai jelentette kihívásokat.
A 47 éves észt jogász, politikus tapasztalt közéleti ember, ráadásul évekkel ezelőtt első kézből szerzett információkat az EU belső világáról, hiszen apja az Európai Bizottság alelnöke volt. Illetőleg az EU leendő vezető diplomatájaként nem árt, ha jó viszonyt ápol a NATO főtitkárával – esetében ez is megvan, Mark Rütte nemrég kinevezett főtitkárral szívélyes kapcsolatban áll.
Nehéz portfóliója lesz az EB-ben: az ő feladata lesz öt biztos koordinálása, többek között az EU védelmi és biztonságpolitikai ügyeinek felügyelete. A fő kihívás azonban az lesz, hogy meg tudja-e őrizni baráti viszonyát Ursula von der Leyennel, miután alkalmazkodnia kell az új realitáshoz, hogy az EU első számú diplomáciai képviselője maga az EB elnöke lett az elmúlt években.