Kína-kritikus világszervezet ülésezik hétfőtől Tajvanon, ami Peking szerint provokáció. Főleg, hogy a szervezet épp arra fókuszál, hogy megfelelő ellenszert keressen Kína kül- és belföldön is jellemző elnyomó politikájára.
HIRDETÉSLegalább hat ország (köztük három európai) törvényhozói közölték, hogy kínai diplomaták nyomást gyakoroltak rájuk, hogy ne vegyenek részt egy tajvani konferencián hétfőn. Pontosítva: szlovák, észak-macedón, boszniai, valamint bolíviai és kolumbiai politikusok is közölték, hogy fenyegető hangvételű üzeneteket kaptak, vagy olyan, sürgősnek titulált találkozókra hívták őket, melyek ütköztek a Tajpejbe való utazással.
A hétfőn kezdődő konferenciát az Inter-Parliamentary Alliance on China (IPAC) szervezi. Az IPAC egy pártokon és 35 országon átívelő szövetség, mely Kínára, mint államra, és az országot vezető Kommunista Pártra fókuszál. Az IPAC-ra régóta nyomást gyakorol a kínai kormány, egyes tagjait Peking szankciókkal sújtotta. Egy 2024 év elején nyilvánosságra hozott amerikai vádirat szerint a szervezetet a 2020-as megalakulása után egy évvel Peking által támogatott hackerek vették célba.
Luke de Pulford, az IPAC vezetője azt mondta, hogy az utóbbi napokban a kínai tisztviselők általi nyomásgyakorlás a korábbiakhoz képest példátlan, és egyszerűbb azt "durva külföldi beavatkozásnak" nevezni. "Vajon mit szólnának a Kínai Kommunista Párt tisztviselői, ha megpróbálnánk megmondani nekik, hogy hova mehetnek és hova nem?" - vetette fel a kérdést, és hozzátette, hogy szerinte felháborító, hogy Pekingben azt gondolják, hogy beleszólhatnak a külföldi törvényhozók utazási terveibe.
A kínaiak bevett gyakorlata eddig az volt, hogy az IPAC-találkozókat követően zaklatták a törvényhozókat, a tajvani IPAC-ülés esetén viszont változott a forgatókönyv: előzetesen, és összehangoltan próbálták megakadályozni a tisztviselők utazását.
Antonio Miloshoski észak-macedón parlamenti képviselő például azt mondta, hogy olyan üzeneteket kapott, hogy "Wu vagyok, a kínai nagykövetségről, és kérdezem, hogy jól hallottuk, hogy kapott az IPAC-tól a tajvani konferenciára?" Előbbi persze még egész kedves üzenet, ráadásul direktben érkezett, de például Sanela Klarić, Bosznia-Hercegovina parlamentjének egyik képviselője azt mondta, hogy pártjának egyik vezetőjét kereste meg több kínai diplomata, és megpróbálták megakadályozni, hogy elutazzon. "A saját országomban próbálták elmeszelni az utazásomat - kommentálta a kínaiak törekvését. - Ez nagyon nincs rendben."
Kína jellemzően megtorlással és szankciókkal fenyegeti azokat a politikusokat és országokat, akik támogatásukról biztosítják Tajvant, de Klarić éppen emiatt, és a kínai diplomaták tevékenysége miatt csak elszántabb lett, és nem is mondta le a gyűlést. Azt mondja, hogy a munkája során olyan országok ellen harcol, melyben a hatalom félelmet keltve manipulálja és irányítja az embereket. Közölte: Kína és Tajvan viszonya arra emlékezteti, amikor az 1990-es években a bosnyákokat megfélemlítették.
Kína keményen bánik Tajvan szövetségeseivel
Peking múlt héten bírálta Tajpejt, amikor az ország megrendezte a Han Kuang hadgyakorlatot, és közölték, hogy Tajvan provokálja Kínát, hogy függetlenné váljon tőle. Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy "minden olyan kísérlet kudarcra van ítélve, mely a feszültségek szítására vagy Tajvan függetlenségére törekszik."
Kína eközben folyamatosan próbál nyomást gyakorolni Tajvan hivatalos diplomáciai szövetségeseire, márpedig azokból egyre kevesebb van: szám szerint tizenkettő, miután év elején a csendes-óceáni Nauru is átállt Pekinghez.
A kínai diplomáciai törekvések az EU és NATO tagállamokat is elérhetik: emlékezetes eset, hogy Peking megszakította a Litvániából érkező importot, miután Vilniusban a tajvani képviselet 2021-ben a Tajvan nevet kezdte viselje a kínai Tajpej helyett - utóbbit éppen azért használják egyes külképviseleteken, hogy ne sértsék meg Kínát, mely szerint Tajvan az ország része, és nem független állam.
Félig láthatatlan?
Az IPAC-találkozó miatt Kína kisebb országok tisztviselőit vette célba az utóbbi hetekben, de ez Pulford szerint pusztán arról szól, hogy Peking "azt hiszi, hogy így fedésben marad."
Pulford viszont azt mondja, hogy a kényszerítő taktika kontraproduktív, amit csak megerősít Miriam Lexmann szlovák európai parlamenti képviselő is, akinek szintén a főnökét keresték meg a kínai diplomaták. Lexmann ahelyett, hogy lemondta volna a megbeszélést, már meg is érkezett Tajvanra, és azt mondja, hogy ennek "a találkozónak lényege az információcsere, és annak a módszertannak a kidolgozása, amivel kezelhetőek azok a kihívások és fenyegetések, melyeket Kína gördít a világ demokratikus része felé."
Az Euronews kereste a kínai külügyminisztériumot a találkozóval és a diplomaták tevékenységével kapcsolatban, de a hivatal nem válaszolt a megkeresésre.