EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

A védelem és a versenyképesség áll majd a következő uniós stratégiai menetrend középpontjában

Az EU vezetői stratégiai menetrendet fogadnak el, amelyet a következő Európai Bizottság fog végrehajtani.
Az EU vezetői stratégiai menetrendet fogadnak el, amelyet a következő Európai Bizottság fog végrehajtani. Szerzői jogok Geert Vanden Wijngaert/Copyright 2024 The AP. All rights reserved.
Szerzői jogok Geert Vanden Wijngaert/Copyright 2024 The AP. All rights reserved.
Írta: Isabel Marques da Silva
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied
A cikk eredetileg ezen a nyelven jelent meg: angol

A 27 tagállam vezetői a jövő héten Brüsszelben gyűlnek össze, hogy véglegesítsék és elfogadják a stratégiai menetrendet.

HIRDETÉS

Oroszország ukrajnai háborúja fontos hatással lesz az Európai Unió következő ötéves mandátumára vonatkozó stratégiai menetrendjére, mivel továbbra is mélyen kihat a blokk energia-, gazdaság- és biztonságpolitikájára.

A stratégiai menetrend az Európai Tanács vezetői által meghatározott uniós politikai menetrend, amely a 2024-2029-es időszakra vonatkozóan a következő Európai Bizottság munkáját fogja meghatározni.

Ennek fontos része a zöld megállapodás, amely olyan mérföldkőnek számító jogszabályokat foglal magában, amelyek célja, hogy a kontinens 2050-re szén-dioxid-semlegessé váljon. Ez a folyamat azután kapott lendületet, hogy az EU megpróbált "leszokni" az orosz fosszilis tüzelőanyagokról az Ukrajna elleni indokolatlan támadást követően. Mindez annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban a gazdák széles körű tiltakozását követően és az európai választások előtt egyes elemeit felhígították.

A hangsúly azonban más lesz.

"A zöld politikák új fordulatot fognak venni Európában" - mondta Simone Tagliapietra, a brüsszeli Bruegel agytröszt vezető munkatársa az Euronewsnak. "Ezek a politikák egyrészt a versenyképesség, másrészt a biztonság szolgálatába fognak állni".

"Ennek van értelme, mert az elmúlt öt évben rengeteg jogszabály született az európai zöld megállapodással összefüggésben, és most a végrehajtás felé kell haladnunk" - tette hozzá.

Kína és az USA

A stratégiai menetrendet befolyásoló geopolitikai körülmények - amelyeket az elemző "új nemzetközi zavaros vizeknek" nevezett - azonban túlmutatnak Oroszország Ukrajna elleni háborúján.

Kína tisztességtelen kereskedelempolitikája és a nyersanyagok és új piacok megszerzéséhez szükséges partnerségek kialakítása, különösen Afrikában és Dél-Amerikában, szintén meg fogja határozni az EU munkáját.

De az "erős és biztonságos", valamint a "virágzó és versenyképes Európa" szükségessége a nagyobb - polgári és katonai - ipari kapacitás révén a blokk fő szövetségesétől, az Egyesült Államoktól való függőség csökkentését is célozza.

"Van egy másik nagyon fontos elem is: az amerikai választások és az, hogy mi fog történni, ha (Donald) Trump (korábbi elnök) visszatér a Fehér Házba. Mi fog történni Európával a saját védelmi képességei tekintetében abban az esetben, ha az USA mondjuk a NATO-val összefüggésben visszatart bizonyos támogatását?" - tette hozzá tűnődve Tagliapietra.

Új pénzügyi források

Egy másik nyitott kérdés, amellyel az EU vezetői szembesülnek, hogy hogyan szerezzenek pénzt ambícióik finanszírozására.

A Bruegel munkatársa szerint három lehetséges bevételi forrást kellene megreformálni.

"Először is, jobban ki kell használnunk az európai költségvetést. Beszélni kellene arról, hogy hogyan fogjuk elkölteni ezt a pénzt, és mekkora legyen a nagysága" - mondta.

"A második az Európai Beruházási Bank, amely az elkövetkező években minden bizonnyal nagyobb szerepet fog játszani mindezen elemek tekintetében. És végül az új adósság. Lesz-e lehetőség egy új hitelkeret létrehozására a Next Generation EU program vége után, 2026-ban?" - mondta.

A napirendtervezet tartalmaz egy "Szabad és demokratikus Európa" című fejezetet is a jogállamiság megerősítése érdekében, valamint egy részt a bővítésről és arról, hogy hogyan lehet felkészülni egy új tagfelvételi hullámra, beleértve Ukrajnát, Moldovát és a nyugat-balkáni országokat.

"A bővítés azt jelenti, hogy a csatlakozni kívánó országoknak képesnek kell lenniük az uniós jog alkalmazására, ami számos reformot igényel ezekben az országokban, és uniós szinten is új kormányzásra lesz szükség" - mondta Tagliapietra.

"Ezért a döntéshozatal módját is újra kell majd gondolnunk: a külpolitikában jelenleg érvényes egyhangúságot a jövőben talán felül kell vizsgálnunk, mert elképzelhetetlen, hogy bármelyik országnak vétójoga legyen, ha az EU még tovább bővül" - tette hozzá.

Az uniós vezetők várhatóan a következő, június 27-28-i brüsszeli csúcstalálkozójukon véglegesítik és fogadják el a napirendet.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Megkezdődött a G7-csúcs Olaszországban

Az EU védelme még az euroszkeptikusok számára is prioritás: exkluzív közvélemény-kutatás

12 évbe is telhet mire sikerül megtisztítani Ukrajnát az aknáktól