A legújabb felmérések szerint a 30 év alattiak 14-22%-a szavazna a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért pártra a közelgő európai parlamenti választásokon. Vajon kik ők, akik élhető jövőt látnak az AfD programjában?
HIRDETÉSAz Alternatíva Németországért (AfD) egyik berlini kampányrendezvényének két szónoka is a nemzeti büszkeségről beszélt a minap. Alexander Sell és Mary Khan-Holoch is azt fejtegette, hogy az AfD azt szeretné, ha a németek ismét büszkék lennének arra, hogy németek.
Az Euronews forgatócsoportja a hallgatóságot nem filmezhette, de azt elmondhatta, hogy a tömeg nagyrészt nyugdíjasokból és fiatalokból állt. Khan-Holoch maga is 30 éves, és szívesen beszélt az Euronews kérdésére arról, mit gondol, miért olyan vonzó az AfD érvrendszere a nála is fiatalabbaknak.
"A németek félnek attól, hogy idegenné válnak a saját országukban" - mondta Khan-Holoch. - "Különösen a fiataljaink szembesülnek ezzel nap mint nap, legyen szó uszodákról vagy nagyvárosokról. Ez főleg a nagyvárosokban probléma, ahol nem egy iskolaudvaron már nem hallani német szót" - magyarázta. Szerinte például Angela Merkel kormánypolitikája is leginkább a fiataloknak ártott, mert olyan élethelyzetet teremtett, amelyben idegenül mozognak a saját hazájukban.
"A multikulturális társadalom megbukott"
Khan-Holoch és Sell beszédének nagy része a németek történelmi szégyenéről szólt, visszafejtve egészen a második világháború náci uralom sötét fejezetéig. A fiatalok nagy része elhatárolódik ettől.
Az idegengyűlölet azonban ma egy sokkal bonyolultabb arcát mutatja. Miközben mindketten hangsúlyozták, hogy nem ellenségei a bevándorlásnak, azt egyedi esetek sokaságaként értelmezik, nem pedig külföldiek tömeges beáramlásának. Szerintük az, hogy Németország befogadó állam, az elmúlt évtized közepe óta más jelentést nyert, és oda vezetett, hogy az iszlám kalifátust támogató felvonulásokat tartanak, amilyen április végén Hamburgban is volt.
A szélsőjobboldali AfD egyik legfőbb üzenete éppen ezért az, hogy a multikulturális társadalom koncepciója megbukott. Khan-Holoch és Sell ezzel együtt amellett érveltek, hogy javítani kell a társadalmi integrációt, és meg kell oldani a közoktatásban kialakult helyzetet.
Az integráció nagyon fontos lépcsőfoka a nyelvtanulás. A német kormány adatai szerint 2023-ban mintegy 275 ezer ember vett részt német nyelvtanfolyamon az integrációs kurzus részeként. Ugyanebben az évben mintegy 81 ezren estek ki a tanfolyamokról, többségük azért, mert nem járt órákra, körülbelül egyharmaduk pedig tudatosan feladta. (ide tartoznak azok is, akik letették a B1 szintű nyelvvizsgát.)
Sokan vádolják azzal az AfD-t, hogy kirekesztő. A német igazságszolgáltatás is kimondta ezt pár évvel ezelőtt. Azóta más témakörökbe integrálták, ha úgy tetszik, rejtették el ezzel összefüggő érveiket. Az egyik ilyen, hogy javítani kell a születésszámot, mert a legtöbb európaihoz hasonlóan a német társadalom is öregszik.
A párt volt listavezetője, Maximilian Krah, akit a napokban vettek le az élről az AfD külföldi szövetségeseinek és saját tagságuknak a nyomására, azt fejtegette nemrég, hogy a bevándorló külföldiek nem fognak gondoskodni az elöregedő német lakosságról, úgyhogy inkább a hagyományos családmodellt kell támogatni, hogy több német szülessen.
Ez messze nem pusztán politikai vita. Az AfD januárban került a címlapokra, amikor kiderült, hogy tagjai titkos találkozókat tartottak német és osztrák szélsőjobboldali személyiségekkel, köztük az Identitárius mozgalom neonáci vezetőjével, Martin Sellnerrel, hogy megvitassák a "visszavándorlási" tervet - egy olyan tervet, amelynek keretében százezreket, köztük honosított német állampolgárokat toloncolnának külföldre.
Bár az AfD elhatárolódott a történettől, a hír Németország-szerte tömeges AfD-ellenes tüntetéseket váltott ki, a párt betiltását követelték. A botrány odáig fajult, hogy az AfD-t kizárták az Európai Parlament szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia képviselőcsoportjából.
"Torz baloldali szemlélet" kontra "élhető jövő"
Nem csak a bevándorlásról van szó. A párt ragaszkodika a hagyományos családi értékekhez, és ez a hagyományos nemi szerepek lelkes támogatásával, mindenféle másságnak pedig határozott elutasításával jár. Kritikusaik szerint kirekesztik az LMBTQ+ közösség tagjait, és megsértik az alapvető emberi jogokat.
Khan-Holoch nem ért egyet ezzel. Szerinte nem szabad hagyni, hogy "egy torz baloldali nézet megfosszon bárkit a nemi identitásától.
"Senkinek sincs problémája azzal, ha valaki azt mondja, hogy rossz testben született, és nemváltoztatáson esik át. Ezzel együtt a nevét és a nemi hovatartozását is megváltoztatják az útlevelében" - tette hozzá Khan-Holoch. Szerinte az a baj, amit gyakran hall a fiataloktól, amikor járja az iskolákat, hogy az LMBTQ+ közösség egészével van problémájuk. Azt viselik nehezen, hogy már nem fogalmazhatnak meg kritikát ezzel kapcsolatban anélkül, hogy ne bélyegeznék őket szélsőjobboldalinak" - magyarázta Khan-Holoch.
"Vagy ha azt mondod, hogy egy férfi női ruhában még mindig férfi, azonnal azt kapod, hogy náci vagy. Úgy látja, hogy ez ma általános jelenség Németországban.
Úgy tűnik, hogy ezek a gondolatok meglepően sok embernél visszhangra találnak. Az AfD rendezvényén az Euronews riportere megkérdezte a 26 éves Jan Streecket, hogy miért sorakozott föl az AfD mellett. Streeck az AfD ifjúsági szárnyának, a berlini Fiatal Alternatívának (JA) a tartományi elnökhelyettese.
"Élhető jövőt akarunk Európa és Németország számára. Úgy gondolom, hogy ez a fő oka annak, hogy a fiatalok az AfD mellé állnak, amit jól mutatnak a közvélemény-kutatások is" - mondta Streeck az Euronewsnak. "A friss felmérésekben 22 százalékon állunk az első szavazók körében, ott egyértelműen mi vagyunk a legerősebb párt, és erre nagyon büszkék vagyunk" - tette hozzá.
"Mi azt mondjuk, hogy egy demokráciában lehetővé kell tenni, hogy ellenzéket alakítsunk, pártot hozzunk létre, és demokratikusan kiálljunk a változásért ebben az országban. Ez minden, amit mi teszünk" - érvelt az Euronews kérdésére.
HIRDETÉSHogyan nézel szembe a problémáiddal a mindennapokban?
Joachim Bauer professzor szerint ez a kulcskérdés. Ugyanis az emberek világszemléletét alapvetően az határozza meg, hogy a problémamegoldásnak melyik modelljét használják a saját életükben.
"A fiatalok több mint fele súlyos kiégéssel küzd. Negyedük rettentően magányos" - mondta a professzor, aki pszichoterapeuta és agykutató. Hozzátette azt is, hogy ezt mindennap megfigyeli a praxisában, különösen azoknál a fiataloknál, akiket beszippantott a közösségi média és a videojátékok világa.
Ami az AfD népszerűségét illeti, úgy gondolja, hogy a párt igyekszik egyszerű kérdésekre egyszerű válaszokat adni, ez a legfőbb vonzereje. A világban sokféle probléma van és sokféle megoldási lehetőség, ami kétségtelenül teher. Ezért vonzó, hogy az AfD például azt mondja, minden baj forrása a bevándorlás. Ha ez nem lenne, minden gond megoldódna - mondják.
"De ez nem így van. A világunk nagyon is összetett. Amire a fiataloknak az életben való boldoguláshoz és a továbblépéshez szükségük van, az elsősorban néhány ember személyes közelsége. Embereké, akikkel eszmét cserélhetnek, akikkel megbeszélhetik a gondjaikat, és megbeszélhetik, hogyan közelítsék meg együtt az élet egészét."
HIRDETÉS"Infláció van, emelkednek az árak. Sok embernek vannak anyagi gondjai, aggódnak, hogy nem tudják kifizetni a lakbérüket. Sok embernek vannak aggodalmai az oktatással kapcsolatban. Az iskoláink nem elég jól felszereltek, és így tovább. Tehát nagyon-nagyon sok problémánk van. A radikális jobboldali pártok ezekre nem kínálnak megoldást, ha jobban megnézzük" - magyarázta.
Joachim Bauer professzor úgy gondolja, hogy a közoktatás javítása és a támogató hálózatok fejlesztése sokat lendítene a helyzeten. Szerinte a kötelező katonai szolgálathoz hasonlóan be lehetne vezetni egy "társadalmi évet" is, hogy a magányos fiatalok visszataláljanak a közösségekbe. Ez segíthetné a külföldiek integrációját is.
Mindeközben a szélsőséges nyelvezetet népszerűsítő, gyűlöletbeszéddel és erőszakkal egyre inkább teli online világgal muszáj lenne foglalkozni, mivel továbbra is ez az egyik fő oka annak, hogy a fiatalok fogékonnyá válnak az olyan populista pártok eszmevilágára, amilyen az AfD is.
"El kell távolodnunk ettől, és vissza kell térnünk az analóg világba. Ez mentálisan egészségesen tart minket. És akkor nem leszünk annyira fogékonyak a radikális pártok retorikájára sem" - tette hozzá a professzor.