A civilek szerint az AfD a náci terminológiát ismétli, és nem szabad hagyni nekik, hogy a saját szabályaik szerint buktassák meg a demokráciát.
HIRDETÉSAz AfD betiltását követelik civil szervezetek Németországban, a szélsőjobboldali párt választási eredményeinek fényében. A buchenwaldi koncentrációs tábor helyén kialakított emlékközpont igazgatója, Jens-Christian Wagner szerint az AfD a nácik terminológiáját ismétli.
"Az, hogy a nácik egyáltalán hatalomra kerülhettek, annak köszönhető, hogy a weimari köztársaság megengedte nekik, hogy visszaéljenek a demokráciával, hogy saját szabályaik szerint buktassák meg a demokráciát. A náci korszak második tanulsága az, hogy az alkotmányellenes pártoktól meg kell vonni a lehetőséget, hogy a demokrácia eszközeit felhasználva megszüntessék azt" - fogalmazott a történész.
"A párt, vagyis az AfD és annak tisztségviselői és funkcionáriusai az emberi méltóság ellenes álláspontokat képviselnek" - mondta Wagner.
"Az AfD elleni figyelmeztetések, tüntetések és akciók eddig nem segítettek. Ezért van szükségünk egy AfD betiltási eljárásra, amely akadályozza és megállítja ezt a pártot" - mondta Julia Dück, az "AfD Verbot Jetzt" nevű kampány egyik kezdeményezője.
A Németországban kormányzó szociáldemokraták a második világháború utáni legrosszabb eredményt érték el országosan az EP-választáson, 14 százalékkal, míg az AfD megerősödve, 16 százalékkal a második helyen végzett a CDU/CSU után.
Az Alternatíva Németországért ugyanakkor nem szerepelt annyira jól, mint korábban várták. Az AfD diadalmenetének véget vetett, hogy a francia Nemzeti Tömörülés elhatárolódó nyilatkozatot tett, majd erre az európai szélsőjobb parlamenti frakciója, az Identitás és Demokrácia ki is zárta az AfD-t a kampány kellős közepén.
Ennek előzménye, hogy az AfD listavezetője, Maximilian Krah belekveredett egy brüsszeli kémbotrányba, majd megengedően nyilatkozott a náci SS-ről egy interjúban. Mindez befékezte a párt gyorsan növekvő népszerűségét belföldön is, de így is megelőzték a szociáldemokratákat.