Az Európai Néppárt elnöke, egyben a bajor CSU listavezetője azt mondta, ha a francia elnök felajánlja Európának országa atomfegyverét, akkor ez egy "olyan ajánlat Franciaország részéről, amiről beszélnünk kell."
HIRDETÉSManfred Weber a bajor BR24 tv-csatorna május 9-i választási műsorában azt sugallta, hogy az Emmanuel Macron francia elnök által előterjesztett terveket részesíti előnyben, ezenkívül bírálta a baloldali Olaf Scholz kancellárt, amiért nem vállalt kötelezettséget.
"Ez Franciaország ajánlata, amelyről beszélnünk kell. A francia elnök országának nemzetbiztonsági koncepcióját a tisztán területiből európai koncepcióvá szélesíti. Kész azt mondani, hogy Franciaország biztonsági rendjét akkor is megtámadják, ha Litvániát éri támadás" - fogalmazott Weber, majd hozzátette, hogy csalódott, amiért Olaf Scholz szövetségi kormányénak nincs válasza erre a javaslatra.
Szavai heves belpolitikai vitát indítottak egy hónappal a júniusi EP-választások előtt.
Ahogy arról április utolsó napjaiban beszámoltunk, a francia elnök azt mondta, országa nukleáris robbanófejeit az Európai Unió kollektív védelmére kéne felhasználni, és úgy véli, hogy a kontinensnek önálló védelmi rendszert kell kiépítenie. Felvetését a NATO és saját ellenzéke nem üdvözölte.
Macron egy interjúban a következőket mondta: szerinte el kell kezdeni az Európa védelméről szóló tárgyalásokat, és megvitatni egyrészt a légvédelmi képességeket, és hogy kinek milyen nagy hatótávolságú rakétája van, illetve, hogy kinek a határain belül vannak amerikai illetőségű nukleáris fegyverek. Az utóbbi kijelentéssel feltehetőleg Németországra utalt, ahova az Egyesült Államok több nukleáris fegyverét telepítette. A francia elnök leszögezte: Franciaország kész nagyobb mértékben hozzájárulni Európa védelméhez.
Le Pen is reagált
Marine Le Pen francia szélsőjobboldali vezető csütörtökön, a Le Figaro által leközölt véleménycikkben intézett kirohanást Macron felvetése ellen, hevesen elutasítva azt.
A Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National) vezéralakja szót emelt az ellen is, hogy külön uniós védelmi biztosi posztot hozzanak létre, ahogyan azt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke februárban felvetette. Le Pen hangsúlyozta: egy uniós biztosnak nem lenne demokratikus legitimációja arra, hogy döntsön az esetleges nukleáris támadásokról és a hatékony elrettentési stratégia irányításáról.
"Végső soron a nukleáris erők bármilyen szinten történő európaivá tétele a hatékony döntéshozatali képességek hiányához vezetne, és nem tudná fenntartani az ilyen fegyverekhez szükséges lebegtetés szintjét. A nukleáris elrettentésnek csak és kizárólag franciának kell maradnia, ennek ellenkezője a francia alkotmány elárulását jelentené" - fogalmazott cikkében Marine Le Pen.