A szélsőjobboldal növekvő támogatottsága, valamint a Zöldek és a Liberálisok összeomlása nem változtatja meg a júniusi választások után az alapvető európai parlamenti erőviszonyokat – derült ki az Euronews/Ipsos felméréséből.
A szélsőjobboldal támogatottsága valószínűleg növekedni fog a következő Európai Parlamentben, de az Európa-barát pártok még mindig a mandátumok 63%-ával fognak rendelkezni - derül ki az Ipsos által az Euronews megbízásából készített, ma (március 19-én) nyilvánosságra hozott felmérés szerint .
Az exkluzív felmérés - amely közel 26 000 ember megkérdezésével készült az EU lakosságának 96%-át képviselő országokban - az első ilyen jellegű felmérés a júniusban esedékes választások előtt.
A felmérés által előre jelzett eredmények nem változtatják meg az Európai Parlament alapvető erőviszonyait, a közvélemény-kutatás szerint a centristák ismét meg fogják szerezni az EU-s vezetők megerősítéséhez és a jogszabályok elfogadásához szükséges többséget.
A radikális és euroszkeptikus jobboldali pártok azonban jelentős növekedésre számíthatnak, mivel az EU hat alapító tagországából négyben az első helyen állnak a közvélemény-kutatások szerint – miközben a tervezett szavazással kapcsolatos bizonytalanságok arra utalnak, hogy még sok minden változhat.
A 2024. június 6-9. között megrendezendő, 720 európai parlamenti képviselői helyről döntő választás a világ egyik legnagyobb demokratikus eseménye lesz, közel 400 millió szavazó részvételével.
Annak ellenére, hogy öt viharos éven van túl, amikor a világjárvánnyal, emelkedő árakkal és egy háborúval nézett szembe Európa, az EU két meghatározó politikai pártszövetségének jövőjében az Ipsos kutatása szerint feltűnően kevés változás várható.
Az Európa-pártiak továbbra is többségben vannak
A felmérés szerint a jobbközép néppárti és a baloldali szocialisták európai parlamenti képviselőinek száma csak néhány százalékkal fog változni a jelenlegihez képest.
A harmadik helyre a meggyengült Renew Europe, Emmanuel Macron liberális koalíciója kerül - míg a megerősődő radikális jobboldali ID és az euroszkeptikus ECR-frakciók a hatodik helyre szorítják a Zöldek pártját - derül ki a felmérésből.
A következő Európai Parlament egyik első fontos feladata az lesz, hogy elfogadja az Európai Bizottság elnökének személyét.
Így az eredmények bíztatóak a hivatalban lévő Ursula von der Leyen számára, akinek néppárti frakciója a 720 képviselői helyből 177-et szerezve fölényesen vezet a felmérés szerint.
Az eredmények szerint két másik nagy Európa-párti párt: a szocialisták, a zöldek vagy a liberálisok támogatásával biztosíthatja a szükséges többséget.
Ezek a számok azonban nem mondanak el mindent - figyelmeztet Fabian Zuleeg, az Európai Politikai Központ munkatársa az Euronewsnak adott interjújában -, mivel a gyakorlatban a pártok és az országok nem mindig következetesek és előfordul, hogy nem maradnak lojálisak az egyes politikai kérdésekben megfogalmazott álláspontok alapján megszerzett szavazóikhoz.
"Sokkal nehezebb lesz többséget építeni a parlamentben, különösen a vitás kérdésekben, ha a központ meggyengül" - mondta Zuleeg, a brüsszeli székhelyű agytröszt vezérigazgatója. Ez ahhoz vezethet, hogy az Európai Bizottság nagyobb mértékben támaszkodik az úgynevezett nem jogalkotási eszközökre, például a kiadási programokra vagy a szabványok meghatározására - tette hozzá.
A radikális jobboldal felemelkedése
Az ID és az ECR várható 30 plusz mandátumával a szélsőjobboldal inkább növekszik, mint erősödik - de ebben benne van a gyakran a leginkább Európa-pártiaknak tartott országok támogatása is.
A Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Összefogás párt az előrejelzések szerint tíz képviselői hellyel gyarapodna, és a német CDU/CSU mellett a legnagyobb párttá válhat az Európai Parlamentben.
Geert Wilders pártja - a 2023. novemberi holland választás meglepetés-győztese - kilenc helyet fog szerezni az előrejelzés szerint.
Giorgia Meloni Fratelli D'Italia pártja az előrejelzések szerint 24 helyet szerez Olaszország 76 képviselői helyéből, míg Belgiumban két jobboldali párt, a Flamand Érdek és az NVA hármat-hármat. A németországi AfD az előrejelzések szerint 15 képviselői helyet szerez, amivel országos szinten a harmadik helyen áll.
Cas Mudde akadémikus az Euronewsnak nyilatkozva elmondta, hogy ezek a sikerek hatással lehetnek az európai politikára, a bevándorlással és a zöld törvényekkel kapcsolatos keményebb vonalra. A szélsőjobboldal azonban gyakran megosztott olyan kérdésekben, mint például Ukrajna támogatása, és Brexit-szerű kilépés ma már egyiküknél sincs napirenden - mondta Mudde, az amerikai Georgia Egyetem professzora, aki az európai populista szélsőségességre szakosodott.
"Általánosságban kevesebb támogatás lesz az európai integráció elmélyítése iránt" - fejtegette az Euronewsnak e-mailben adott interjúban, de hozzátette, hogy "a legtöbb szélsőjobboldali párt ma inkább átalakulást akar, mint kilépni az EU-ból".
A zöldek veszítenek támogatottságukból
Egy másik várható változás az EU környezetvédelmi politikáját érintheti. A zöld blokk 2030-ig 55%-kal kívánja csökkenteni a kibocsátást, ám a felmérés szerint a Zöld Párt 17 képviselőt veszíthet, főként Franciaországban és Németországban; miközben az Európai Néppárt álláspontja az utóbbi időben megkeményedett az EU zöld politikájával szemben.
Ez azonban nem feltétlenül eredményez klímapolitikai fordulatot, mivel az EU már meghatározta általános stratégiai céljait - mondta Jos Delbeke az Euronewsnak adott interjújában. "A főbb jogszabályokat már elfogadtuk", és a következő ciklus inkább ezek végrehajtására fog összpontosítani - fogalmazott Delbeke, aki a firenzei Transznacionális Kormányzás Iskolájának professzora, és korábban az Európai Bizottság éghajlat-változási osztályát vezette.
A Green Deal lebontása "nagyon nehéz lesz" - a növekvő mezőgazdasági-termelői tiltakozások, illetve a környezetszennyezés elleni küzdelem és a természetvédelem terén még elvégzendő munka ellenére - mondta.
Továbbra is bizonytalanságok
Az Ipsos február 23. és március 5. között 18 országban 25 916 embert kérdezett meg telefonon és online. Az eredményeket a reprezentativitás érdekében újrasúlyozták, és a maradék kilenc kisebb EU-tagállam esetében dokumentumalapú kutatással egészítették ki.
Fontos leszögezni, hogy ezek előrejelzések, nem eredmények, és a választásokig még három hónap van hátra. És még az is megtörténhet, hogy a választások után megváltoznak a szövetségek, vagy új koalíciók alakulnak ki.
Az egyik legfontosabb tényező, amit érdemes lesz figyelni, az azoknak "független" képviselők szerepe, akik a felmérés szerint akár a törvényhozók közel 10%-át adhatják.
Bár ideológilag meglehetősen vegyes csoport, főként baloldali és centrista politikusok alkotják, köztük van egyelőre a jobboldali Fidesz egy tucatnyi képviselője is, akik 2021-ben léptek ki az Európai Néppártból. Velük is számolva a parlamentben jobboldali többség alakulhat ki - bár szűk különbséggel.
Hasonlóképpen kulcsfontosságúnak bizonyulhat az olaszországi, jelenleg független Öt Csillag Mozgalom. Ha sikerül csatlakoznia a Zöldek pártjához, ahogyan azt korábban már megkísérelte, akkor a számára leőrejelzett 16 képviselő jelentősen megváltoztathatja a választási matematikát.