Az Európai Bizottság támogatottsága mélyen megosztott az EU-ban, és riasztóan alacsony néhány tagállamban - derül ki az új közvélemény-kutatásból, ami megkérdőjelezi Ursula von der Leyen második elnöki ciklusára vonatkozó ambícióit.
Az Ipsos által az Euronews számára készített exkluzív közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a választók többsége (63%) vagy negatívan ítéli meg a Bizottság munkáját, vagy nincs véleménye, ami arra utal, hogy az EU végrehajtó szerve nem találja meg a közös hangot az európaiak többségével.
A 18 tagállam 26 000 uniós polgárából álló mintában 37% nyilatkozott úgy, hogy pozitívan ítéli meg a Von der Leyen vezette Bizottság munkáját, 31% negatívan, 32% pedig nem tudta megítélni azt.
A felmérés két hónappal azelőtt készült, hogy a mintegy 370 millió választásra jogosult választópolgár új tagokat választ az Európai Parlamentbe, és versenyfutás kezdődik a Bizottság, az EU nagyhatalmú végrehajtó szervének vezetéséért, amely széles körű jogalkotói hatáskörrel rendelkezik számos kérdésben, többek között a technológia, az egészségügy és a szociális jogok területén.
Von der Leyen, aki 2019-ben ejtőernyőzött a Bizottság elnöki tisztségébe annak ellenére, hogy hivatalosan nem indult a posztért, jelenleg arra számít, hogy második ötéves mandátumát is elnyeri, miután az Európai Néppárt (EPP) őt nevezte meg vezető jelöltjeként.
A második ciklus biztosításához az uniós vezetőknek kell őt jelölniük, és az újonnan megválasztott Európai Parlament többségi támogatását kell megszereznie, amit 2019-ben mindössze kilenc szavazatnyi különbséggel sikerült teljesítenie.
De miközben politikai körökben stabil hírnevet szerzett magának, Von der Leyent bírálták a ritka nyilvános szereplései miatt, és amiatt, hogy nem szívesen megy ki az utcára, hogy találkozzon a választókkal, még a kampánykörúton sem.
Ennek eredménye, hogy a tagállamok túlnyomó többségében alacsony a megítélése a vezetői pozíciójának. A felmérésben részt vevők többsége a megkérdezett tagállamok közül mindössze háromban vélekedett pozitívan a Bizottságáról: Portugália (61%), Dánia (54%) és Spanyolország (54%).
Az EU egyik alapító tagországában, Franciaországban, 36% negatívan ítéli meg a Bizottság munkáját, 46% pedig nem tudja, hogy mit gondoljon.
A megítélés riasztóan alacsony a közép- és kelet-európai államokban is, például Ausztriában, ahol 41% látja negatívan a Bizottságot, valamint Magyarországon és a Cseh Köztársaságban, ahol 38%-uk van negatív véleménnyel.
Az eredmények azt is mutatják, hogy az európaiak körülbelül egyharmada nem tud eleget a Bizottságról ahhoz, hogy véleményt tudjon alkotni a munkájáról.
A Bizottság népszerűtlen a politikai szélsőségesek körében
A szélsőséges pártok támogatottságának növekedése, különösen a szélsőjobboldalon, szintén egyfajta hírnévválságot jelent a Bizottság számára. Ezek a populista pártok gyakran Brüsszelt teszik felelőssé Európa gazdasági visszaeséséért és a társadalmi küzdelmekért, ami fokozza az intézménnyel szembeni szkepticizmust.
A felmérés szerint a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) csoporthoz tartozó pártok - például a francia Rassemblement National, az olasz Lega vagy az Alternatíva Németországért (AfD) - szavazói a legkritikusabbak a Bizottság munkájával kapcsolatban: 61%-uk negatívan, és mindössze 12%-uk ítéli meg pozitívan.
A Bizottságot a konzervatív, euroszkeptikus szavazók többsége (52%) és a szélsőbaloldali szavazók jelentős része (39%) is negatívan ítéli meg. A legnagyobb támogatottsága a balközép szocialisták és Von der Leyen saját jobbközép Európai Néppártja (EPP) körében van.
Számos kemény jobboldali, populista párt számára a Bizottság - amelyet Von der Leyen testesít meg - a technokrácia jelképévé vált, amelyet a Brüsszel-ellenes érzelmek szítása érdekében támadhatnak.
Az egyik reprezentatív eset a francia Rassemblement National, amely a Macron szövetségeseként megnevezett Von der Leyent veszi célkeresztbe, s akit azzal vádolnak, hogy "kiárusítja" az európai ipart külföldi hatalmaknak, sőt, még a francia nyelv használatát is aláássa az európai intézményekben.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormánypártja, a Fidesz hasonló taktikát követ, és a budapesti kormány közpénzekből, nyilvános plakátkampányok keretében rágalmazza von der Leyent.
A foglalkozások közül a fizikai dolgozók ítélik meg leginkább negatívan a Bizottság munkáját (37%), őket követik az önálló vállalkozók és az árutulajdonosok (35%).
Az EU-tagság támogatottsága továbbra is magas
A felmérés szerint annak ellenére, hogy a Bizottság sok tagállamban küzd a jó megítélésért, az EU-tagság még mindig széles körű támogatást élvez a tagállamokban.
Arra a kérdésre, hogy az EU-tagság jó vagy rossz dolog-e országuk számára, a válaszadók átlagosan 62%-a válaszolta azt, hogy "jó", a legnagyobb támogatottság Portugáliában, Spanyolországban és Dániában, a legalacsonyabb pedig a Cseh Köztársaságban, Franciaországban és Olaszországban.
Nem meglepő módon az EU-tagság előnyeivel szembeni szkepticizmus az ID párthoz tartozó szélsőjobboldali populisták szavazói körében a legerősebb, 37%-uk szerint ez rossz dolog az országuk számára.
Ez az arány mindössze 3%-ra csökken a zöldek szavazói körében, akiknek 81%-a tartja jó dolognak az uniós tagságot.
Még azok körében is, akik az ECR csoporthoz tartozó pártokra - például a spanyol Voxra, az olasz Fratelli d'Italiára vagy a lengyel Jog és Igazságosságra - szavaznak, és akiket általában euroszkeptikusoknak tartanak, 48%-uk jó dolognak tartja az uniós tagságot.
De a választók minden csoportjában az uniós tagságot lényegesen pozitívabbnak ítélik, mint magának a Bizottság munkáját. A baloldalhoz, az ECR-hez vagy az ID-hez tartozó pártok szavazói körülbelül kétszer nagyobb valószínűséggel tartják jó dolognak az EU-tagságot, mint a Bizottság munkáját.
Az adatok megerősítik azt, ami a kampányban számos uniós országban nyilvánvalóvá vált: a Bizottság az az intézmény, amely a legnagyobb valószínűséggel kelti fel a választókban az euroszkepticizmus érzését, és a politikai spektrum szélén álló pártok készen állnak arra, hogy ezt kihasználják.