Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint az Európai Unió azon országainak, amelyek hajlandóak elismerni Palesztina Államot, együtt kell fellépniük annak érdekében, hogy "jelentős előrelépést érjenek el" a háború sújtotta térség békéjének megteremtésében.
HIRDETÉSMichel a héten Brüsszelben újságíróknak nyilatkozva "uniós szintű koordinációról" beszélt azon tagállamok között, amelyek készek hivatalosan elismerni egy szuverén palesztin államot, és ez a lépés a múlt hónapban Spanyolország, Írország, Szlovénia és Málta jóváhagyása óta egyre nagyobb teret nyert.
Michel, akinek az a feladata, hogy konszenzust teremtsen mind a 27 uniós vezető között, felvetette, hogy más hasonlóan gondolkodó, a blokkon kívüli országok is csatlakozhatnának a kezdeményezéshez.
Míg kilenc uniós tagállam - köztük Bulgária, a Cseh Köztársaság, Románia és Svédország - már hivatalosan elismeri a palesztinok államisághoz való jogát, az EU hivatalos álláspontja szerint az EU elismeri a palesztin államot, amint az a kétállami megoldás - a régióra vonatkozó, nemzetközileg támogatott békejavaslat - részeként létrejön.
Michel szerint azonban a tagországok összehangolt elismerése nagyobb "befolyást" biztosíthat a blokk számára, hogy mind Izraelt, mind a Palesztin Hatóságot a kétállami megoldás megvalósításához szükséges reformok végrehajtására ösztönözze.
Bár nem részletezte, hogy ezek a reformok mit jelenthetnek, Michel azt javasolta, hogy az Európai Unió használja a rendelkezésére álló "eszközöket", például az EU-Izrael társulási megállapodást, hogy biztosítsa Izrael jogállamiságának és a nemzetközi humanitárius jognak a betartását.
A társulási megállapodás szabályozza az EU és Izrael közötti kereskedelmi és intézményi kapcsolatokat, és tartalmaz egy cikkelyt, amely mindkét felet kötelezi az emberi jogok tiszteletben tartására. Írország és Spanyolország felhívása a megállapodás felülvizsgálatára a Gázai övezetben Izrael által elkövetett alapvető jogsérelmek fényében nem kapta meg a szükséges egyhangú támogatást mind a 27 tagállam részéről.
"Ez a társulási megállapodás figyelembe veszi a jogállamiság (és) a nemzetközi jog, köztük a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását" - magyarázta Michel.
"A Bizottság felelőssége annak értékelése, hogy ezt tiszteletben tartják-e vagy sem. Ha nem tartják tiszteletben, a Bizottság javaslatot tehet a társulási megállapodással kapcsolatban" - mondta Michel, egyértelműen jelezve, hogy támogatja a megállapodás felülvizsgálatát.
Kedden az ENSZ Palesztinával foglalkozó különmegbízottja, Francesca Albanese az Euronewsnak azt mondta, hogy a blokknak meg kell szüntetnie a kereskedelmi kapcsolatokat Izraellel, hogy elrettentse az ostromlott Gázai övezetben elkövetett, népirtással felérő háborús bűnöket.
Ez a lépés akkor történt, amikor az Egyesült Államokra és Németországra is egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik, hogy függesszék fel az Izrael által a gázai offenzívához használt fegyverek értékesítését.
Spanyolország a palesztin állam elismerését szorgalmazza
Michel a palesztin állam összehangolt elismerésére szólított fel, miután Spanyolország, Írország, Szlovénia és Málta vezetői az uniós vezetők múlt havi csúcstalálkozóját követően közösen támogatták ezt a lépést.
A kilátás azóta egyre nagyobb teret nyert, és a belga miniszterek megerősítették, hogy ők is készek támogatni a Ciszjordániát, a Gázai övezetet és Kelet-Jeruzsálemet magában foglaló palesztin állam elismerését.
A spanyol kormány szóvivője kedden közölte, hogy Pedro Sánchez miniszterelnök találkozik Norvégia, Írország, Portugália, Szlovénia és Belgium vezetőivel, hogy megvitassák a gázai helyzetet és a Palesztin Állam elismerését, mielőtt mind a 27 uniós vezető összeülne jövő szerdán Brüsszelben.
Sánchez, aki élen jár az EU Izraellel szembeni álláspontjának szigorításában, jelezte, hogy Spanyolország júliusig el fogja ismerni Palesztina államot.
Több tagállam azonban, amely határozottan szolidaritást kíván vállalni Izraellel, valószínűleg tartózkodni fog a lépés támogatásától, ami tovább mélyíti az uniós fővárosok mélyen megosztott álláspontját a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban.
Az EU reméli, hogy központi szerepet játszhat az Izrael és Palesztina közötti jövőbeli tárgyalásokban, és egy lehetséges békefolyamatra vonatkozó ütemtervvel és elvekkel járulhat hozzá.
De az, hogy nem tudott gyorsan egyhangú álláspontot kialakítani egy sor kérdésben, beleértve a tűzszünetre való felhívást is, csorbította hitelességét.
Michel elismerte, hogy a tűzszünetre vonatkozó közös uniós felhívás "túl sok időt vett igénybe", de bizakodását fejezte ki, hogy eljön majd a "pillanat", amikor a feltételek adottak lesznek ahhoz, hogy a tagállamok összehangolják a palesztin államiság hivatalos elismerését.