A Biztonsági Tanács 12 tagja támogatta egy még nem is létező állam elismerését, két ország – az Egyesült Királyság és Svájc – tartózkodott, Amerika megvétózta.
HIRDETÉSAz Egyesült Államok csütörtökön megakadályozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadjon egy olyan határozatot, amely elismerte volna a palesztin államot. A BT tizenkét tagja a határozat mellett szavazott, két ország - az Egyesült Királyság és Svájc - tartózkodott, az Egyesült Államok élt a vétójogával.
A Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász élesen bírálta az amerikai vétót, és közleményében úgy fogalmazott: a lépés "igazságtalan, erkölcstelen és indokolatlan, és szembemegy a nemzetközi közösség akaratával, amely határozottan támogatja, hogy Palesztina Állam teljes jogú tagságot kapjon az ENSZ-ben".
Az izraeli külügyminiszter azonban megdicsérte az Egyesült Államokat, amiért megvétózta a szerinte "szégyenletes javaslatot".
"A palesztin állam elismerésére irányuló javaslat - több mint 6 hónappal zsidóknak a holokauszt óta történt legnagyobb lemészárlása, valamint a Hamász terroristái által elkövetett szexuális bűncselekmények és más atrocitások után - a terrorizmus megjutalmazása volt" - írta Israel Katz az X-en (volt Twitteren).
Vedant Patel amerikai helyettes külügyi szóvivő már csütörtökön bejelentette, hogy Washington a határozat ellen fog szavazni, mondván, "elhamarkodott intézkedések még a legjobb szándékkal sem fogják elérni a palesztin nép államiságát", amúgy sincs egyetértés abban, hogy a palesztinok megfelelnek-e az ENSZ-tagság kritériumainak. Hangsúlyozta azt is, hogy a palesztin államiságot az Izrael és a palesztinok képviselői közötti tárgyalásoktól kell függővé tenni.
A palesztinok 2011 óta próbálják elérni teljes jogú tagként való elismertetésüket. Jelenleg megfigyelői státuszú, nem tagsággal rendelkező államnak számítanak, ezt a státuszt 2012 novemberében kapták meg.
Spanyolország szocialista kormánya közölte: heteken belül egyoldalúan elismerhetik a palesztin államiságot, függetlenül a többi tagállamtól. Jelenleg Bulgária, Ciprus, Csehország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Svédország az a kilenc EU-tagállam, amely elismeri a palesztin államot.
A palesztinok jelenleg két önkormányzó entitásban élnek, amelyeket az 1993-as és 1995-ös oslói szerződések alapoztak meg. A ciszjordániai terület 39 százalékán, nem egybefüggő területeken létrejött autonóm Palesztin Hatóságot Mahmúd Abbász elnökli, a gázai övezetet pedig - a 2005-ös egyoldalú izraeli kivonulás után - 2007 óta a Hamász iszamista terrorszervezet irányítja.
Az önálló palesztin államiság létrehozásához máig nem tisztázottak a jövendőbeli állam pontos határai, lakosságának száma (a PFSZ régóta követeli a "visszatérési jogot" az 1948-ban elmenekült vagy elüldözött palesztinok leszármazottainak milliói számára), az állam fővárosa (a palesztinok ragaszkodnak Kelet-Jeruzsálemhez, Izrael azonban nem hajlandó újra megosztani a zsidó állam fővárosát). Izrael követeli azt is, hogy Palesztina demilitarizált állam legyen.
A Hamász tavaly október 7-i brutális támadását a hatalmát az iszlamistáktól féltő palesztin elnök eleinte támogatásáról biztosította, mondván, népének joga van megvédenie magát "a telepesek terrorizmusa és a megszálló erők ellen", majd némileg visszakozott ezen álláspontjáról. Pártja, a Fatah vezetője "hősiesnek" nevezte a példátlan terrortámadás elkövetőit.
Izrael régóta kifogásolja, hogy az elvileg a kétállami megoldás mellett kardoskodó Palesztin Hatóság is segíti a terroristákat a hírhedt "pay for slay" alkalmazásával, azaz dollár százmilliókkal segíti az Izrael által bebörtönzött vagy kiszabadult fegyvereseket, ezenkívül fenntart egy úgynevezett "mártíralapot" a lelőtt terroristák családtagjainak megsegítésére.
Valószínűleg nem segíti az önálló palesztin állam létrehozását az sem, hogy felmérések szerint október 7-e óta csak nőtt mindkét palesztin területen az Izraelt kiiktatni akaró Hamász támogatottsága: a megkérdezettek 71 százaléka egyetért a terrortámadással, és csak 5 százalékuk gondolja, hogy ami történt, az háborús bűncselekmény.