NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A Volt párt transznacionális listát állít az EP-választásokon

Sophie in't Veld
Sophie in't Veld Szerzői jogok Zigli Jonathan Borg/AP
Szerzői jogok Zigli Jonathan Borg/AP
Írta: Vincenzo Genovese
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied
A cikk eredetileg ezen a nyelven jelent meg: olasz

A közelgő európai választásokon a 27 tagállam polgárai csak saját országukban választanak majd jelöltet. Az egyik párt azonban "szimbolikus" transznacionális listát állít.

HIRDETÉS

A Volt párt, amely 16 különböző államban ugyanazzal a választási programmal jelentkezik, valójában különböző országok jelöltjeiből állít listát: a listavezető két jelenlegi európai parlamenti képviselő lesz, a holland Sophie in 't Veld, aki a Renew Europe képviselőcsoportban foglal helyet, és a német Damian Boeselager, akit a Volt már 2019-ben megválasztott, és aki a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportjához tartozik.

A szavazólapokon azonban minden országban más-más nevek szerepelnek majd - magyarázta az Euronewsnak Francesca Romana D'Antuono, a Volt Europe társelnöke.

Bonyolult elképzelés

Az Európai Parlament 2022-ben jóváhagyta egy transznacionális kollégium létrehozását, amelyben 28 különböző nemzetiségű képviselőt választanának meg az összes európai polgár szavazatai alapján.

A mechanizmus minden szavazó számára két szavazólapot irányzott elő: egyet a saját nemzeti választókerületére, egyet pedig (Európa-szerte azonos módon) a  transznacionális választókerületre. Az európai lista három részre oszlana.

Az elsőbe a legnépesebb országok jelöltjei kerültek: Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország. A másodikban a közepes méretű országok, mint Belgium, Görögország vagy Svédország, a harmadikban pedig a kisebbek, Dániától az 514 000 lakosú Máltáig.

A listákon a három különböző részleg jelöltjeit felváltva választották volna meg, hogy a kevésbé népes államok számára is biztosítsák a képviseletet, és megakadályozzák, hogy a nagyobb államok jelöltjei monopolizálják a választókerületet, mivel nagyobb létszámú honfitársaikra számíthatnak.

A javaslatot azonban az uniós kormányok nem fogadták el. Az a 15 plusz képviselő, akit 2024-ben választanak majd meg, amikor a jelenlegi 705-ről 720 képviselőre nő a parlament létszáma, továbbra is nemzeti listákról kerül majd be.

Továbbra is lehetőség lesz arra, hogy bármely uniós polgár más országban is jelöltetheti magát: Sophie in 't Veld, a Volt két vezető jelöltjének egyike Belgiumban indul, ahol 20 éve él. Sandro Gozi, a Renzi-kormány volt európai ügyekért felelős államtitkára, olasz állampolgár, akit Franciaországban Emmanuel Macron elnök Liste Renaissance listáján választottak meg, a jelenlegi parlamentben foglal helyet.

A transznacionális jövő felé?

A transznacionális listák támogatói mindeközben nem adják fel. A liberális Renew Europe és az Európai Zöld Párt is felvette választási programjába, akárcsak a Volt.

Sok polgár lelkesedett volna az ötletért, hogy egy transznacionális listára szavazzon - mondta az Euronewsinak in't Veld. "De ezt a nemzeti politikusok megakadályozták, akik nem lelkesedtek azért a lehetőségért, hogy a polgárok ténylegesen európai jelöltek között választhassanak. Biztos vagyok benne, hogy ez a jövőben meg fog történni. Ha nem is 2024-ben, de 2029-re biztosan".

A transznacionális listákat úgy tekintik, mint az európai szintű politikai vita felemelésének és a 27 különböző választási verseny helyett egyetlen választási verseny létrehozásának lehetőségét. Éppen ezért a nacionalista és szuverenista pártok ellenállásába, valamint a kormányok általános szkepticizmusába ütköznek.

Úgy tűnik, hogy a minden európai által megszavazott európai lista álma egyelőre így marad.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Választási magatartási kódexet írtak alá az EP-választásokon részt vevő európai pártcsaládok

16 országban indul a Volt nevű transznacionális párt az EP-választáson

Öt uniós tagállamban már a 18 év alattiak is szavazhatnak az EP-választásokon