EventsEseményekPodcasts
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Öt uniós tagállamban már a 18 év alattiak is szavazhatnak az EP-választásokon

Az EP-képviselők elfogadták álláspontjukat a 2020-as uniós költségvetésről
Az EP-képviselők elfogadták álláspontjukat a 2020-as uniós költségvetésről Szerzői jogok Pietro Naj-Oleari/This photo is free to use under Creative Commons license CC-BY-4.0 and must be credited: "CC-BY-4.0: © European Union 2019 – Source: EP".
Szerzői jogok Pietro Naj-Oleari/This photo is free to use under Creative Commons license CC-BY-4.0 and must be credited: "CC-BY-4.0: © European Union 2019 – Source: EP".
Írta: Isabel Marques da Silva
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az Európai Unió 27 országa közül sokban már a 16 év felettiekre is igaz, hogy nemcsak tanulnak, hanem elkezdenek dolgozni, és adót is fizetnek. Társadalmi és politikai értelemben is aktívak lehetnek, de 18 év alatt választásokon csak kevés országban vehetnek részt.

HIRDETÉS

Ahogyan már több mint egy évtizede teszik, az Európai Ifjúsági Fórum (EYF) továbbra is azért küzd, hogy 16 évre csökkenjen a szavazati korhatárt. A fórum 28 éves elnöke szerint ez a demokrácia erősítésének egyik módja lenne.

"Lehetőségünk van professzorokon és tanárokon keresztül végigvezetni őket a választási folyamaton, megtanítani nekik a demokrácia működését, és ténylegesen arra bátorítani őket, hogy menjenek el szavazni. Azt is tudjuk, hogy amikor a fiatalok már korán elkezdenek szavazni, nagyobb valószínűséggel folytatják a szavazást életük későbbi szakaszában" - fogalmazott María Rodríguez Alcázar, az Európai Ifjúsági Fórum elnöke.

Néhány 18 év alatti már a júniusi európai parlamenti választáson élhet ezzel a jogával. A választási jogosultság korhatárát ugyanis Ausztriában, Németországban, Máltán és Belgiumban 16, Görögországban pedig 17 évben határozták meg.

2019-ben mindössze hat 30 év alatti jelöltet választottak be a jelenlegi Európai Parlamentbe. Egyikük a spanyol szocialista Alicia Homs Ginel, aki akkor 25 éves volt, és egyetért a szavazási korhatár csökkentésével. A fiatalokat az uniós szellemiség őrzőinek tekinti.

„Olyan nemzedék vagyunk, amely ezzel a projekttel együtt született és nőtt fel, és amelynek talán megvan a felelősségérzete is, hogy megvédje az Európai Uniót” - jelentette ki Alicia Homs Ginel.

Az Erasmus oktatási program, a nemzetközi barangolási díjak megszüntetése és az Interrail vonatbérlet olyan politikák, amelyeket Alicia Homs Ginel kiemelten fontosnak tart a fiatalok mindennapi életében. Most, a foglalkoztatási és szociális ügyekkel foglalkozó bizottság alelnökeként úgy véli, hogy a szakmai gyakorlatokra vonatkozó új irányelv kulcsfontosságú prioritás.

A fiataloknak is egyértelmű kéréseik vannak a kampányban részt vevő politikai pártokhoz.

"Beszélniük kell a foglalkoztatásról, a lakhatásról, a mentális egészségről, a klímaválság leküzdésének módjáról, de arról is, hogyan lehet több teret adni a demokráciában a fiataloknak" - tette hozzá María Rodríguez Alcázar.

Azoknak a fiataloknak pedig, akik fontolgatják, hogy induljanak a következő választásokon, fontos tudniuk, hogy 18 éves koruktól csak 15 tagállamban tehetik meg ezt. Másutt - Bulgáriában, Cipruson, Csehországban, Észtországban, Írországban, Litvániában, Lettországban, Lengyelországban és Szlovákiában - ehhez legalább 21 évesnek kell lenniük.

Romániában a választhatóság alsó korhatára 23, míg Olaszországban és Görögországban 25 év.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

2 hónap múlva EP-választás: borulhat a papírforma Magyarországon

16 országban indul a Volt nevű transznacionális párt az EP-választáson

A román fiatalok helyzete a legnehezebb az Európai Unión belül