NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Roma tanulók szegregációja: az Európa Tanács év végéig vár magyarázatot a magyar kormánytól

Archív fotó: roma lányok egy nyíregyházi szakközépiskolában
Archív fotó: roma lányok egy nyíregyházi szakközépiskolában Szerzői jogok MTI/Balázs Attila
Szerzői jogok MTI/Balázs Attila
Írta: SL
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Egy jogvédő szervezet bizonyítottnak látja, hogy a roma gyerekek "jelentősen felülreprezentáltak az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyerekek között, akik zömmel szegregált, gyógypedagógiai iskolákba kerülnek."

HIRDETÉS

Kétszer is jogsértést állapított meg az Emberi Jogok Európai Bírósága a magyarországi roma tanulók oktatásával kapcsolatban: egyszer még 2013-ban, a "Horváth és Kiss kontra Magyarország", egyszer pedig tavaly márciusban, a "Szolcsán kontra Magyarország" ügyben. 

A strasbourgi bíróság mindkét ügyben kimondta, hogy a magyar kormány a roma gyerekek szegregált oktatásával megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Egyes számítások szerint a roma gyerekek több mint 45 százaléka tanul szegregált körülmények között.

A "Horváth és Kiss kontra Magyarország" ügyben a bíróság "két nyíregyházi roma fiú kapcsán állapított meg diszkriminációt azzal kapcsolatban, hogy őket indokolatlanul nyilvánították enyhe fokban értelmi fogyatékosnak és kerültek gyógypedagógiai szegregált oktatásba", a másik ügyben pedig egy piliscsabai roma fiú iskolai szegregációja miatt állapított meg jogsértést Magyarországgal szemben - emlékeztet a Rosa Parks Alapítvány közleménye.

Az alapítvány, amely mely amicus curiae, azaz a "bíróság barátjaként" egy beadvánnyal segítette a strasbourgi testületet, most arról számol be, hogy az Európa Tanács (amely nem uniós intézmény) döntéshozó szerve, a Miniszterek Bizottsága mindkét ítéletet monitorozta márciusban, azaz a jogvédők beadványai nyomán megvizsgálta a döntések utóéletét, és úgy döntött, hogy a kormánynak decemberig kell számot adnia a megtett változásokról.

"Az Európa Tanácsnak a kormány is megküldte beszámolóját, amit összevetettek az általunk beküldött bizonyítékokkal és úgy találták, hogy javaslataink megalapozottak, így továbbra sem zárták le ezt a 10 éve tartó eljárást a kormánnyal szemben, azaz nem sikerült meggyőződniük arról, hogy mára sikerült volna Magyarországnak megszüntetnie a roma gyerekek diszkriminációját a sajátos nevelési igényűvé nyilvánítás és az ehhez kapcsolódó oktatás során" - írja közleményében a Rosa Parks Alapítvány.

A jogvédő szervezet egyik legfontosabb megállapítása Magyarországgal kapcsolatban az, hogy "a roma gyerekek jelentősen felülreprezentáltak az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyerekek között, akik zömmel szegregált, gyógypedagógiai iskolákba kerülnek."

Az alapítvány elismeri, hogy a tanulási képességek vizsgálatára alkalmazott módszerek "az utóbbi egy évtizedben jelentősen változtak pozitív irányba", de "még mindig nem alkalmasak arra, hogy kiszűrjék, ha egy gyerek nem az értelmi, hanem a szociális helyzete miatt nem teljesít jól a teszteken."

"A strasbourgi ítéletek végrehajtásának monitorozását a Tanács végzi el, de arról mindig külön döntés születik, hogy egy ügy kiemelt ügy-e. A Horváth és Kiss ilyen kiemelt vizsgálat alá eső ügy, és valóban 2013 óta folyamatban van ez a monitoring eljárás. Ez azonban sajnos nem nevezhető extrémnek, ennél vannak jóval régebb óta húzódó, komplex ügyek" - mondta az Euronews kérdésére Kegye Adél ügyvéd, az alapítvány vezetője.

Ami a további ügymenetet illeti, "a kormányok beszámolási kötelezettséggel bírnak a Tanács irányába az általuk megtett intézkedések köréről", abban pedig "a civil szervezeteknek van kiemelt szerepe, hogy a kormányok által az adott jogsértő gyakorlat megszüntetése körében felhozott állami érveket, állításokat szükség esetén megcáfolják, hiszen a Tanács maga 'nyomozást' nem végez - mondta az ügyvédnő, hangsúlyozva, hogy "a roma gyerekek indokolatlan fogyatékossá minősítésével kapcsolatban jelentős az adathiány, ezt pótolja most a Rosa Parks Alapítvány kutatása."

Arra a kérdésünkre, hogyan szankcionálható a magyar kormány, ha decemberre nem ad kielégítő válaszokat, vagy ha az ET azt látja, hogy minden változatlan, a jogvédő alapítvány vezetője azt mondta: ennek "elsősorban politikai következményei vannak, az Európa Tanács nem szab ki bírságot a nem együttműködő tagállamokkal szemben." Egy biztos: "a Tanács mindaddig nem zárja le a monitorozást, amíg meg nem győződik arról, hogy a jogsértést az adott tagállam megszüntette."

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A bíróság szerint nem lehetnek szegregált roma iskolák Magyarországon, mégis van egy csomó

Tűvel és tollal harcolnak az előítéletek ellen a Kárpátaljáról elmenekült romák

"Hullanak, mint a legyek" - a magyar romákat különösen sújtja a koronavírus