Az új technológiák, mint például az arcfelismerés, szakértők szerint súlyosbíthatják a problémát.
Az Európa Tanács emberi jogokat felügyelő szerve (ECRI) figyelmeztetett arra, hogy a bűnüldöző hatóságok Európa-szerte továbbra is alkalmazzák a faji alapú profilalkotást.
Szerdán közzétett jelentésében az ECRI szerint ez a gyakorlat - amelynek során a tisztviselők objektív bizonyítékok helyett etnikai háttér, bőrszín, vallás vagy állampolgárság alapján járnak el - továbbra is fennáll mind a megállítás és motozás, mind a határellenőrzések során.
"Észrevettük, hogy az Európa Tanács egyetlen tagállama sem igazán immunis a faji profilalkotásra" - mondta Bertil Cottier, a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) elnöke az Euronewsnak.
Aggodalmak az új technológiák miatt
A szakértők aggódnak a bűnüldöző szervek azon tervei miatt, hogy széles körben használják az arcfelismerő technológiát. Szerintük először megfelelő biztosítékokat kell bevezetni.
A 2024 augusztusában hatályba lépett mesterséges intelligenciáról szóló törvényben meghatározott szigorú európai keret ellenére a különböző tagállamokban eltérő a gyakorlat.
A francia rendőrség például már évek óta rutinszerűen alkalmazza az arcfelismerést az utcán, Belgium pedig vizsgálja, hogy szisztematikusan bevezesse-e a vitatott technológiát "az elítélt és gyanúsított elkövetők nyomon követésére".
Az Európa Tanács rámutatott arra a kutatásra, amely szerint az ilyen technológia a személyek téves azonosításának kockázatát rejti magában.
"Ez aggodalomra ad okot számunkra. Az új technológiák mindig problémát jelentenek, ha diszkriminációs kérdésekről van szó" - mondta Cottier. "Attól tartunk, hogy ha az új technológiákkal visszaélnek, akkor az fokozza a problémát".
Ezért az ECRI figyelemmel kíséri az újonnan megjelenő technológiákat.
Az Európa Tanács keretegyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról és az emberi jogokról.
"Az Európa Tanács egyik bizottsága diszkriminációellenes kérdésekkel foglalkozik, és egy konkrét ajánlást készít elő a mesterséges intelligencia és a diszkrimináció területére vonatkozóan" - mondta Cottier.
A nyilvánosság és a rendőrség közötti szakadék létrehozása
Az ECRI-jelentés nem említ konkrét országok helyzeteit, a testület azonban a múltban már tett közzé országspecifikus jelentéseket.
Franciaországban például az ECRI már régóta ajánlja, hogy a hatóságok vezessenek be egy hatékony rendszert a személyazonossági ellenőrzések nyilvántartására a bűnüldöző szervek munkatársai által.
Tavaly az Európa Tanács kerekasztal-beszélgetést szervezett a francia hatóságokkal, a rendőrséggel és a nem kormányzati szervezetekkel, hogy megvitassák az ajánlást.
"Franciaország az egyik aggályos ország, amikor a faji profilalkotásról van szó" - mondta Cottier. "Néhány hónapja mégis szomorúan vettük észre, hogy a faji profilalkotás elleni küzdelemről szóló ajánlásunkat - különösen az embereket (tévesen) megállító rendőrök felkutatásáról - eddig figyelmen kívül hagyták" - tette hozzá.
Franciaország legfelsőbb közigazgatási bírósága 2023-ban döntött úgy, hogy az állam nem foglalkozik a rendőrség által alkalmazott faji profilalkotás széles körben dokumentált gyakorlatával.
A nem kormányzati szervezetek arra figyelmeztettek, hogy a gyakorlat károsítja a rendőrség és a lakosság közötti kapcsolatot. Így az ECRI is, amely jelentésében azt állította, hogy "a faji profilalkotás a megaláztatás és az igazságtalanság érzését kelti a társadalomban".
"Az ilyen gyakorlatok veszélyeztetik a törvényt és a rendőrségi etikai normákat betartó, a rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni küzdelem iránt elkötelezett bűnüldöző tisztviselők munkáját" - írták az ECRI szakértői.
Kényes egyensúly
Olaszország egy másik aggályos ország.
"Olaszországi látogatásunk során a rendőrségen belül a faji profilalkotás néhány esetét észleltük. Ajánlást tettünk az olasz kormánynak, hogy vegye komolyan ezt a kérdést" - jegyezte meg Cottier.
Itt a bűnüldöző szervek által végzett faji profilalkotás különösen a romákat és az afrikai származásúakat veszi célba.
Egy 2024 októberi jelentés sürgette Olaszországot, hogy készítsen független tanulmányt a rendőrségen belüli faji profilalkotás mértékének felmérésére, az olasz kormány azonban visszavágott.
Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke megvédte "azokat a férfiakat és nőket, akik nap mint nap odaadóan és önfeláldozóan dolgoznak azért, hogy minden állampolgár biztonságát megkülönböztetés nélkül garantálják". Eközben Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes "haszontalan testületnek" nevezte az ECRI-t.
Cottier sajnálja ezt a választ. "Az volt a benyomásuk, hogy elítéltük Olaszországot és az olasz rendőrséget, mondván, hogy faji alapú profilalkotást követnek el. Valójában csak arra kértük az olasz kormányt, hogy értékelje a problémát".
Az ECRI elnöke elismerte, hogy ez egy kényes kérdés. "Nem akarunk szembemenni a rendőrséggel. Tudjuk, hogy szükségünk van rájuk, és bízni akarunk bennük. Ezért néha nagyon nehéz tudatosítani az államokban ezt a kérdést".
Az Európa Tanács felszólítja az összes tagállamot, hogy vegyék komolyan a faji alapú profilalkotás kérdését, törvényben tiltsák meg, képezzék ki jobban a rendőröket, és vonják felelősségre a rendőri erőket.