A litván óvóhely-infrastruktúra sokak szerint nem áll készen egy széleskörű menekítési akcióra. Ezt megmutatta a május 20-i drónincidens is, ami miatt óvóhelyekre, pincékbe, parkolókba kellett menekülnie a litván lakosságnak. A védelmi miniszterhelyettes szerint az eset egy teszt is volt.
Miután május 20-án a litván légvédelem Belarusz felől drónt észlelt az ország légterében, légiriadót rendeltek el: a vilniusi repteret lezárták, a kormány tagjait evakuálták, a civil lakosságot pedig óvóhelyekre vezényelték. A drónberepülés rávilágított, hogy a lakoság döntő részének nem egyértelmű, hogy mi a teendő ilyen helyzetekben.
Azzal, hogy a május végi drónincidens miatt óvóhelyekre kellett menekülnie a litván lakosságnak, a védelmi miniszterhelyettes szerint tesztelték az infrastruktúrát és a reagálóképességeiket.
„Úgy gondolom, hogy nem lehet teljesen felkészülni minden helyzetre, de amit teszteltünk és ahogy reagáltunk, azt mutatja, hogy van rendszerünk, van tudásunk, és van infrastruktúránk is. Ugyanakkor egyelőre vannak hiányosságok, amelyeken szeretnénk úrrá lenni. Úgy gondolom, hogy ez egy jó gyakorlat volt a kormánynak, az intézményeknek, a vállalkozásoknak és a civileknek” – értékelt az Euronewsnak Tomas Godliauskas.
„Ismertük a menedékhelyeket, elmentünk az egyikbe, de az tele volt pókhálóval. Úgy tűnt, hogy biztosan senki sincs ott, vagy nagyon régóta nem nyitották ki azt, nem is volt jelölve. Elhaladtunk egy másik mellett, amelyen szintén nem volt jelzés, végül elértünk ehhez, amelyik mellett állok. A térképek alapján ez a legnagyobb menedékhely. Körülbelül 18 percig nem tudtunk ide bejutni” – mondja ez a vilniusi nő.
A hozzáférhetőség sok helyen probléma volt. A litván miniszterelnök emiatt és a kommunikációs hibákért nyilvánosan elnézést kért a lakosságtól és ígéretet tett a rendszer átvizsgálására is. A litván kormány közölte, hogy kiemelt célja, hogy a lakosság döntő részét kiképezzék egy esetleges vészhelyzetre és kiépítsenek egy olyan képzési hálózatot, ami egyszerre menedékhelyként is szolgálhat.