A lengyel társadalom hisz a nemzetközi szövetségekben, így a NATO-ban és az Európai Unióban is.
Az Europion Polska által az Euronews megbízásából készített felmérésből látható, hogy a háborús fenyegetés megítélése erősen megosztja a lengyel társadalmat. A megkérdezettek 38 százaléka szerint Lengyelországot háború fenyegeti, 36 százalék ennek az ellenkezőjét gondolja, míg 26 százalékának nincs kialakult véleménye a témában. „A bizonytalanok csoportja olyan magas, hogy sem a félelmek egyértelmű túlsúlyáról, sem a vészforgatókönyv határozott elutasításáról nem lehet beszélni” – summázzák a szerzők.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A fenyegetettségérzet különösen erős a középkorúak körében: a 30–39 éves korcsoportban a válaszadók 49 százaléka említette a háború kockázatát, ugyanígy a falvakban élők 42 százaléka, és ugyanekkora arányban azok, akiknek nincs érettségijük. Paradox módon a legkevésbé kialakult véleménye a legfiatalabbaknak van: a 16–29 évesek 32 százaléka, valamint az érettségi nélküli válaszadók 33 százaléka nem tudott állást foglalni.
Ezektől a támadásoktól félnek leginkább a lengyelek
Konkrét forgatókönyvek esetén a lengyelek leginkább a távolról végrehajtott támadásoktól tartanak: dróntámadástól a megkérdezettek 25 százaléka, rakétatámadástól a 21 százaléka, nukleáris csapástól pedig a 17 százaléka. A klasszikus szárazföldi offenzíva már jóval kevésbé aggasztja a társadalmat, a válaszadók 6 százaléka gondol erre.
A 16–29 évesek, tehát a legfiatalabb válaszadók körében viszonylag gyakrabban jelenik meg az atomtámadástól való félelem, 23 százalékuk tart ettől. A 40–49 évesek ezzel szemben különösen a drónoktól tartanak: arányuk 31 százalék.
Biztonsági garanciák: a legnagyobb szerep a NATO-é és az EU-é
Ha a lengyel biztonság pilléreiről kérdezik az embereket, a válasz egyértelműen a NATO. A válaszadók 61 százaléka a szövetségi tagságot nevezte meg a legerősebb védelmi garanciaként. A második helyen az Európai Unió-tagság áll 31 százalékkal, a harmadikon pedig a lengyel hadsereg ereje 28 százalékkal. A hadsereg modernizációja és a fegyverbeszerzések, köztük a SAFE programot a válaszadók 17 százaléka említette. Nawrocki jó kapcsolata Trumpbal 18 százalék számára jelent garanciát, a kormány jó viszonya az európai partnerekkel 12 százaléknak. A Területvédelmi Erőkben közel 7 százalék bízik, a Tarcza Wschód programban csaknem 10 százalék.
Az eredmények arra utalnak, hogy a megkérdezettek elsősorban a szövetségi struktúrákon keresztül szemlélik a biztonságot, és csak ezután a nemzeti képességeken keresztül. A NATO-t különösen nagyra értékelik a 60 év felettiek (74 százalékuk), valamint a Koalicja Obywatelska és a Trzecia Droga szavazói, ahol az arány rendre 78, illetve 83 százalék. Ez azt mutatja, hogy a szövetség jelentősége az európai orientációjúbb választói csoportokban átlag feletti. Összehasonlításképp: az Észak-atlanti Szövetségben a PiS szavazóinak 60 százaléka bízik, a Konfederacja esetében 52 százalék, a Lewicánál 68 százalék.
Mely szövetségesek segítenék meg Lengyelországot elsőként?
Egy hipotetikus keleti támadás esetén a legtöbb lengyel az Egyesült Államokra számít: 32 százalékuk említette őket, míg Németország, az Egyesült Királyság és a balti államok egyaránt 8 százalékot kaptak. Meglepő ugyanakkor a szkeptikusok nagy csoportja: a válaszadók 24 százaléka úgy véli, hogy egyetlen ország sem nyújtana elsőként segítséget, 17 százalék pedig nem tudott állást foglalni.
Az eredmények egyértelmű ellentmondást jeleznek: a lengyelek bíznak a NATO-ban, mint intézményben, de jóval több kétségük van, ha az egyes szövetségesek konkrét reakciójáról van szó.
„Ez azt jelenti, hogy bár a NATO szerepe a biztonság összértékelésében nagyon magas, a szövetségesek reakcióira vonatkozó konkrét elvárások jóval kevésbé egyértelműek. Az Egyesült Államokra vonatkozó eredmény megerősíti központi helyzetüket a biztonság társadalmi percepciójában, ugyanakkor a magas szintű szkepticizmus azt mutatja, hogy a nemzetközi reakció kiszámíthatóságába vetett bizalom korlátozott” – értékelik a felmérés készítői.
Hogyan viselkednének a lengyelek egy támadás esetén?
A deklarált reakciók elsősorban védekező, önvédelmi jellegűek. Érdekes módon a leggyakoribb forgatókönyv nem a külföldre távozás lenne. A legtöbben – 28 százalék – azt mondták, hogy otthon maradnának, és a hatóságok közleményeire várnának. A megkérdezettek 22 százaléka az országon belül keresne biztonságos rejtekhelyet egy háború esetén, külföldre utazást a 19 százalék fontolna meg. Mindössze 10 százalék nyilatkozott úgy, hogy jelentkezne katonai szolgálatra, míg a közszolgálatban való segítségnyújtásra a nők 8, a férfiak 15 százaléka mutatna hajlandóságot, katonai szolgálatra pedig a nők 3, a férfiak 19 százaléka.
„Ezeket az adatokat nem szabad kész válsághelyzeti viselkedési előrejelzésként értelmezni, inkább a domináns társadalmi intuíciók képét adják. A legerősebb minta az utasításokra várás, az evakuálás vagy az elrejtőzés, miközben az aktív mobilizációs formákat csak kisebb válaszadói csoportok jelölik meg” – mutatnak rá az Europion Polska kutatói.
----
Az Europion Polska Euronews számára készített felmérését 2026. május 27. és 30. között végezték el egy 1021 fős, 16 éves és annál idősebb személyekből álló, reprezentatív mintán. A kutatás kvótás módszerrel, az eredmények nem, életkor, iskolai végzettség, településnagyság és a 2024-es európai parlamenti választásokon tett szavazói nyilatkozatok szerinti súlyozásával készült.