A precedensértékű ítélet kötelezi a kormányt, hogy számolják fel az oktatási szegregációt.
HIRDETÉSA strasbourgi bíróság szerdai ítélete az oktatási szegregáció felszámolására kötelezte Magyarország kormányát – jelentette a Rosa Parks Alapítvány, mely amicus curiae, azaz a „bíróság barátjaként” egy beadvánnyal segítette a testületet az ügyben.
A Rosa Parks Alapítvány – Láthatatlan tanoda közlése szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerdai ítéletében egyhangúlag megállapította, hogy Magyarország megsértette egy roma kisfiúval szemben az Emberi Jogok Európai Egyezményének oktatási diszkrimináció tilalmát kimondó cikkeit, egyúttal 7 ezer euró kártérítést ítélt meg számára.
Azt írják, hogy „Szolcsán Imre a piliscsabai Jókai Mór Általános Iskola tanulója volt, amelyet kizárólag roma gyerekek látogattak. Imre 8 éves volt, amikor édesanyja még 2014-ben a közeli pilisjászfalui általános iskolába szerette volna átíratni, hogy ne szegregált körülmények között tanuljon.
A szülő az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány segítségével a fenntartó tankerülethez fellebbezéssel fordult, de az sem engedte az átvételt. Arra hivatkoztak, hogy a másik településen lévő iskola túl messze van, a gyerek érdekét az szolgálja, ha lakóhelyéhez közel jár iskolába. Az édesanya hiába érvelt azzal, hogy busszal mindössze 5 perc az út és vállalják az ezzel járó korán kelést.”
Az ügyet részletező Facebook-posztban az alapítvány megjegyzi, hogy a tankerület érvelését a hazai bíróságok is elfogadták, sőt, a Kúria szerint
Mivel a Kúria foglalkozott érdemben a panasszal, így Imre az Európai Roma Jogok Központjának segítségével kérelemmel fordult még 2016-ban a strasbourgi bírósághoz. Az EJEB előtt a kormány azzal érvelt, hogy Imre nem a megfelelő fórumot vette igénybe, a szegregációs panaszát nem átiratkozási kérelmében kellett volna felhoznia, hanem külön eljárást indíthatott volna az akkor még működő Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt.
A Rosa Parks Alapítvány a bíróság barátjaként (amicus curiae) segítette a strasbourgi testületet azzal, hogy
- egy beadványban ismertették az ügy tágabb kontextusát, és rámutattak arra, hogy a roma gyerekek több mint 45 százaléka tanul szegregált körülmények között,
- és hogy Imre átiratkozási kísérletekor 381 olyan általános iskola volt Magyarországon, ahol a tanulók több mint fele roma volt.
Kiemelték, hogy a szegregált oktatásban tanuló roma családok egyetlen kitörési lehetősége, ha találnak másik iskolát gyereküknek, egyedül ugyanis nincs esélyük megváltoztatni az szegregált iskolát, magyarán egyéni szinten ez az egyetlen deszegregációs eszközük.
Szolcsán Imrét az alapítvány vezetője, Kegye Adél képviselte ügyvédként az eljárás során.
– jegyzi meg posztjában az alapítvány. Hozzáteszik: az ítélet végrehajtását nyomon követik és felajánlják a kormánynak a szakmai segítséget a deszegregációs intézkedések tervezéséhez.