A bíróság szerint nem lehetnek szegregált roma iskolák Magyarországon, mégis van egy csomó

Roma fiú a buszon
Roma fiú a buszon Szerzői jogok Bela Szandelszky/AP
Írta: Zoltan Siposhegyi
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Kalocsán még az óvodásokat sem engedik átiratkozni a közeli vegyes etnikumú intézménybe.

HIRDETÉS

**Ahogy azt már korábban mi is megírtuk az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Magyarországot, amiért nem engedett átiratkozni egy roma kisfiút szegregált piliscsabai iskolájából. Ez volt az első ilyen döntés, pedig az eset nem egyedi. Jogvédő szervezetek évek óta harcolnak azért, hogy ne lehessenek tisztán roma iskolák hazánkban. **

2014-ben eredetileg 11 gyerek szeretett volna átmenni a vegyes összetételű pilisjászfalui általános iskolába, de ezt a tankerület minden indoklás nélkül elutasította. Az akkor 8 éves Imre családja ezt nem hagyta annyiban, és a strasbourgi testülethez fordult. A bíróság 7 éven át tartó tárgyalás után 7000 euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg a családnak. Ez sok pénz, de a fiú közben 17 éves lett és most heggesztőnek tanul.

Imrét Dr. Kegye Adél képviselte az Európai Roma Jogok Központjával és az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvánnyal karöltve. Az ügyvéd szerint ez azért egy precedens értékű döntés, mert európai bíróság most először kötelezte a magyar kormányt arra, hogy deszegregálja a magyar iskolákat. 

Kíváncsian várjuk, hogy milyen intézkedésekre fog sor kerülni. De az biztos, hogy ennek a döntésnek a végrehajtását még sok éven keresztül a nemzetközi szervezetek figyelemmel fogják kísérni.
Dr. Kegye Adél

A piliscsabai eset csak a jéghegy csúcsa. Egyes felmérések szerint a roma gyerekek 45 százaléka szegregált iskolákban tanul, ezeknek az intézményeknek a száma pedig elérheti az 500-at.

A Kegye Adél által vezetett Rosa Parks Alapítvány most kalocsai családokat segít. A helyi szegénynegyedben működő Viola utcai óvodában csak cigány gyerekek maradtak, mindenféle szakkör vagy speciális képzés nélkül. A civilek régóta harcoltak a bezárásáért. Ők azt hihették, hogy sikerrel jártak, amikor ősszel a rezsiválság miatt az intézmény nem nyitott ki, de csalódniuk kellett. A gyerekeket átirányították a Bem apó óvodába, ahol egy külön csoportot hoztak létre nekik. Így a hátrányos megkülönböztetés továbbra is folytatódott. 

Az alföldi városban is aktív Polgár Alapítványnak sikerült elérnie, hogy 6 óvodás átkerüljön a Zöld fa utcai intézménybe. Itt viszont még durvább kiközösítéssel szembesültek. Miután megérkeztek az új óvodások, összeszedték az összes roma gyereket és korra való tekintet nélkül csináltak nekik egy külön csoportot. Így azokat is szegregálták, akik eddig a ,,magyar" gyerekekkel tanulhattak - tudtuk meg az alapítvány aktivistájától, Sztojka Katalintól. 

Ami pedig még felháborítóbb, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekekkel egy csoportba tették őket, mintha az összes fogyatékos lenne.
Sztojka Katalin

Eleinte a gyerekek külön bejáraton át közlekedtek, külön étkeztek, sőt volt aki szerint külön mosdót is kellett használniuk, de ezt a kalocsai polgármester megszüntette.

Amikor a családtagok levélben jelezték, hogy át szeretnék íratni a gyerekeket, nem kaptak hivatalos választ. Az intézményvezetők egyesével behívatták a szülőket és megkérték őket, hogy gondolják meg magukat.

A telepről szinte képtelenség kitörni. Az óvoda után az összes gyerek a közeli általános iskolába kerül. Onnan Bajára küldik őket szintfelmérésre. Az eredmény pedig majdnem mindig ugyanaz: a gyereknek inkább a kisegítő iskolában van a helye, pedig nincsen semmi fogyatékossága.

A kisegítőből a helyiek szerint két kiút van: a segédmunka vagy a börtön. Ezt az ördögi kört törheti meg a múlt heti strasbourgi döntés.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Közel 700 milliárd forinttal támogatja az EU a magyar pedagógusok béremelését

Ukrán artistanövendékeket vett szárnyai alá a Fővárosi Nagycirkusz

Ukrajnából érkezett gyermekeket zárkóztatnak fel a budapesti Piarista Gimnáziumban