NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A Bizottság az uniós politika középpontjába állítaná a védelmi ipar újjáépítését

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Szerzői jogok Markus Schreiber/AP
Szerzői jogok Markus Schreiber/AP
Írta: Zsíros Sándor
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az még nem világos, lesz-e közös kötvénykibocsátás a hadipari beszerzésekre, de a lobbizás már aktívan zajlik.

HIRDETÉS

Az európai védelmi képesség növelése lett az Európai Bizottság fő feladata - erről gyakran beszél az újraindulását hétfőn bejelentő bizottsági elnök, Ursula von der Leyen is. Az Ukrajna ellen indított orosz invázió óta az uniós tagállamok már jelentősen növelték a hadikiadásaikat. 2022-ben még 240 milliárd euró volt az összeg, idén ez elérheti a 350 milliárdot. A Bizottság azt szeretné, hogy a tagállamok összehangoltan költsenek.

"Többet kell költenünk, jobban kell költenünk és többet kell költeni arra, hogy megerősítsük Európa védelmi iparának alapjait."

Brüsszelben hamarosan bemutatják majd az Európai Védelmi Ipari Stratégiát, ebben szó lehet a közös hadianyag-beszerzésről, ahogy például a vakcinák esetén történt. De az sem kizárt, hogy az unió közös kötvénykibocsátást tervez, mint a helyreállítási alapoknál. Egy szakértő arra figyelmeztetett, nem lesz könnyű elfogadni az új intézkedéseket.

"Jelenleg nincs egyetértés a tagállamok között például abban, hogy közösen vásároljanak haditechnikát a tagállamok részére harmadik országokból, vagy magáncégektől. Jelenleg a védelmi kötvények kibocsátása is légbőlkapottnak tűnik. Jelenleg nincs ezekről politikai egyezség, vagy tanulmány" - mondta a CEPS nevű Think-Tank elemzője, Dylan Macchiarini Crosson.

Azonban már az előkészületi fázisban is megindult a lobbizás a tagállamok részéről. A jelentős hadiiparral rendelkező Franciaország azt szeretné, hogy csak uniós tagállamokból vásárolhassanak fegyvereket és muníciót az új mechanizmussal.

Jelenleg Lengyelország, Görögország, Észtország, Litvánia és Finnország az átlagnál többet költ védelemre a GDP-hez viszonyítva. Azonban ezek az országok gyakran vásárolnak az unión kívülről.

Ha Ursula von der Leyent újraválasztják, a külön biztos felel majd a védelmi politikáért. Jelenleg ez a portfólió részben a főképviselőhöz, részben a belső piaci biztoshoz tartozik.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az Európai Bizottság elnöke szerint növelni kell az EU védelmi képességeit

Németország újabb légvédelmi rendszereket, tankokat és lőszert küld Ukrajnának

Védelmi megállapodást köt Finnország az Egyesült Államokkal