A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály elfogadása megnyithatja az utat a tömeges megfigyelés előtt - állítják aktivisták. Brüsszeli döntéshozók szerint azonban jó kompromisszum született.
A jövőben elterjedhet Európában az arcfelismerő rendszerek használata annak ellenére is, hogy az EU próbálja szabályozni a kérdést. Decemberben az EU első körben elfogadta a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály tervezetét: eszerint csak korlátozott esetben, bírói engedéllyel lehetne használni az ilyen rendszereket. Ilyen lehet a terrorveszély, vagy az elrabolt emberek felkutatása. A civilek szerint azonban vannak még kiskapuk.
"Nagyon tág feltételekkel használhatják a rendőrök ezeket a rendszereket. Attól tartunk, hogy ez később közrejátszik majd ezek legalizálásában. Eddig ki tudtuk jelenteni, hogy nem kérünk ilyen rendszereket a demokratikus társadalmakba. De ezentúl nagyon nehéz lesz ellenállni. És láthatunk majd a világ más részein is országokat, akik arra hivatkoznak majd, hogy az EU jóváhagyta ezt" - mondta az üggyel foglalkozó egyik aktivista, Ella Jakubowska, a Reclaim Your Face nevű civil szervezet munkatársa.
Miközben az Európai Parlament az ilyen rendszerek betiltását szerette volna elérni, néhány tagállam, mint például Franciaország, kivételeket kért a széleskörű felhasználásért. És a civilek szerint nem zárható ki a tömeges megfigyelés sem.
"Számíthatunk arra, hogy megnő a köztereken felhasznált arcfelismerő-rendszerek száma, különösen ami a valós idejű felhasználást illeti. Vagyis használhatják ezt, amikor a boltba megyünk, amikor iskolába megyünk, vagy az orvoshoz, esetleg egy tüntetésre tartunk. Ez lehetővé teszi azt, hogy a rendfenntartó szervezetek nyomon kövessenek, bárhová is megyünk" - tette hozzá a szakértő.
Azonban több EP-képviselő is elfogadhatónak tartja a javaslatot, ami szerintük egyensúlyt teremt a biztonsági igények és a polgári jogok között.
"Szerintem nagyon jó az, hogy egyensúlyba hozzuk a biztonságot a tisztességgel. Ha betiltottuk volna ezt a technológiát, akkor két dolog történt volna. Egyrészt az emberek azt kérdeznék, miért fontosabbak a terroristák jogai, mint mint a polgárok biztonsága? Másrészt a technológia továbbra is zavartalanul fejlődhet majd más országokban, például Kínában" - mondta Arba Kokalari, svéd EP-képviselő.
A törvény végső változatáról pénteken dönthetnek majd az EU tagországok képviselői. Ha a javaslat nem megy át, újra kell kezdeni a tárgyalásokat.